Energetikai felújításokkal lehetne mérsékelni az energiaszegénységet – az otthonok dekarbonizációját célzó EU-s szakpolitikák hatásait vizsgálta egy nemzetközi kutatás

IEECP A socially just renovation wave

Az Európai Energia- és Klímapolitikai Intézet (IEECP) egy nagyszabású kutatás keretében vizsgálta meg 10 kelet-, közép- és dél-európai ország – köztük Magyarország – esetében, hogy az Európai Zöld Megállapodás, és annak részét képező Felújítási Hullám keretében bevezetés előtt álló szakpolitikai intézkedéseknek milyen hatása lesz az alacsony jövedelmű háztartások helyzetére.

Az IEECP által készített tanulmány, amely az Európai Éghajlatvédelmi Alapítvány (ECF) megbízásából készült, az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésére irányuló uniós intézkedések hatásait elemezte Bulgária, Görögország, Magyarország, Olaszország, Lengyelország, Portugália, Románia, Spanyolország, Szlovákia és Csehország esetében. A hazai vizsgálatokban a MEHI volt az IEECP közreműködő szakértője.

Energiaszegénység és klímavédelem: hogyan hozzuk ki belőle a legtöbbet?

Az energiaszegény polgárok száma az EU-ban 50 és 125 millió között van, és ez a szám az emelkedő energiaárak kilátásai miatt nagy valószínűséggel növekedni fog. Ők azok, akik télen nem tudják otthonukat megfelelően melegen tartani vagy nyáron elviselhető szintre hűteni, penészes, dohos falak között élnek, vagy jövedelmük aránytalanul nagy részét kénytelenek energiára költeni.

Rossz helyzetük miatt az EU egyre fontosabb célja az energiaszegénység elleni küzdelem, melynek egyik pillérét az Európai Felújítási Hullám keretében javasolt intézkedések jelentik. Ennek keretében az épületek tömeges felújításával az energiaszegénység felszámolását célozzák meg a következő évtizedben.

A kutatás öt forgatókönyv modellezésével azt vizsgálta, hogy három, az otthonok dekarbonizációjával kapcsolatos klímapolitikai intézkedés:

  1. az épületek energiateljesítményére vonatkozó minimumkövetelmények bevezetése,
  2. a fosszilis tüzelőanyaggal működő kazánok értékesítésének fokozatos megszüntetése, és
  3. a szén-dioxid adó bevezetése, azaz a kibocsátás-kereskedelmi rendszer kiegészítése az épületekkel (ETS2)

együttes vagy kombinált hatása hogyan hat az energiaszegény háztartásokra: segít az alacsony jövedelmű, rossz állapotú épületekben lakók helyzetén, vagy még nehezebb szituációba kényszeríti őket?

Nem csak fenntarthatóbb, igazságosabb világot is teremtenek az épületkorszerűsítések

A kutatás megállapította: az EU Green Deal keretében a dekarbonizációs szakpolitikák bevezetésével az Unió igazságosabb társadalmak irányába tehet lépéseket. A felújítási hullám keretében az épületek energetikai mélyfelújítása lehetőséget ad arra, hogy az energiaszegény háztartások is energiahatékonyabb otthonokban élhessenek, tisztább és megfizethető fűtési rendszerekhez jussanak.

A modellezés eredménye szerint egy jól megtervezett európai felújítási hullám az alacsony jövedelmű háztartások energiaköltségeit akár harmadával csökkentheti. A fenti három szakpolitika közül pedig mindhárom egyidejű bevezetése eredményezné 2050-re a legalacsonyabb energiaköltségeket és a legmagasabb rendelkezésre álló jövedelmeket azokhoz a forgatókönyvekhez képest, ahol csak 1-2 intézkedést vezetnek be. Ha az épületek 2033-ig E, majd 2040-ig D energetikai besorolást érnének el a felújításoknak köszönhetően, az az alacsony jövedelmű háztartások energiaszámláit 2050-re átlagosan közel 20%-kal csökkentené a jelenlegi szabályozások hatásaihoz képest.

Magyarország: régiós szinten is lenne hová fejlődni

Bár Magyarországon az utóbbi években javult néhány energiaszegénységi statisztika, például egyre többen tudják melegen tartani télen otthonaikat az alacsonyabb jövedelmű háztartások közül is, az ország energiaszegénységi szempontból még mindig a rosszabb helyzetűek közé tartozik a régiót tekintve is. A háztartások 10%-a el van maradva az energiaszámlák fizetésével (az EU átlag ennek fele). Magyarországon az otthonok több mint 20%-a penészes, dohos, nyirkos, és az épület rossz állapota, az alacsony jövedelem vagy a fűtési nehézségek miatt ezen nem tudnak változtatni, pedig a rossz életkörülmények alacsony életminőséghez vezetnek. Ez a 20%-os magyar arány sajnos kiemelkedően rossznak számít, Romániában ugyanez az érték 10%, míg Csehországban, Lengyelországban és Szlovákiában csak 5-7% körül mozog.

Az energiaárak növekedése tovább súlyosbíthatja az energiaszegény háztartások helyzetét. Az új, komplex intézkedéscsomag bevezetése nélkül a modellezés szerint Magyarországon az alacsony jövedelmű otthonok energiaszámlái több mint 25%-kal növekednek a következő évtizedekben.

Ezt súlyosbíthatja, ha csak a karbonadó intézkedése valósulna meg, és a bevételeket nem az otthonok korszerűsítésére fordítanák. Ebben az esetben, bár már sokan most sem tudják télen megfelelően kifűteni otthonukat, ezek a háztartások energiafelhasználásuk további csökkentésére kényszerülnének, ami súlyos egészségügyi és mentális következményekkel járna. Mindenképpen szükség van olyan pénzügyi források és támogatási keretrendszer megteremtésére, amelyből az alacsony jövedelmű otthonok energetikai korszerűsítése megtörténhet.

Ha a korszerűsítések megvalósulnának Magyarországon, felújított, hatékony otthonaikban akár 20-35%-kal csökkenhetnek a jelenleg energiaszegény háztartások energiakiadásai a felújítás előtti állapothoz képest, és a háztartások szabadon elkölthető jövedelme is növekedne.

Az anyag kiemeli az energetikai felújítások további jelentős pozitív hatásait is:

  1. a fosszilis üzemanyagok égetésének visszaesésével csökkennek az egészségügyi kiadások,
  2. javuló életminőség miatt jobb fizikai és mentális egészség,
  3. növekvő társadalmi integráció, az energiaszegénységből való kitörés megszüntetheti a szociális elszigeteltséget, pozitív hatással van a társas kapcsolatokra,
  4. növekvő foglalkoztatottság az épületfelújítási munkáknak köszönhetően.

 

A kutatás eredményeiről és további, a kutatással kapcsolatos anyagokról bővebben olvashatnak az IEECP oldalán.

Az IEEPC kutatás eredményeinek angol nyelvű összefoglalója

Az IEEPC kutatás eredményeiről szóló angol nyelvű sajtóközlemény

IEECP infografika

 

2021-2027 finanszírozási időszak Boza-Kiss Benigna CEU BPIE BUILDUPON2 C4B dekarbonizáció ECF EED egészség egyablakos tanácsadás EKR EKR katalógus elemzés előnyök ÉMOR energetikai felújítás energetikai követelmény energetikai szakreferens energetikai tanúsítvány energiafüggetlenedés energiafüggetlenség energiahatékonyság az első elve Energiahatékonysági Alap energiahatékonysági irányelv energiahatékonysági piac Energiaklub energiamegtakarítási kötelezettség energiastratégia energiaszegénység energiatanúsítvány EPBD épületenergetikai irányelv épületfelújítás ESCO esettanulmány ETS2 Európai Felújítási Hullám Európai Green Deal éves jelentés fehér bizonyítvány felújítási hullám felújítási stratégia finanszírozás Fit for 55 fűtéskorszerűsítés G7 garantált energiahatékonyság-alapú szerződés (EPC) gazdasági előnyök GINOP H2020 hangulatjelentés hazai felújítási hullám Helyreállítási és Alkalmazkodási Alap Helyreállítási és Alkalmazkodási Terv HET Holland Nagykövetség Hosszú Távú Felújítási Stratégia hőszivattyú HTFS HuGBC IEA IEECP igazságos átmenet ingatlanérték ingyenhitel IPCC IVF javaslatcsomag kamattámogatott hitel kazáncsere KEHOP klímaváltozás kohéziós alap költségoptimalizált költségvetés konferencia Koritár Zsuzsanna kötelezett kötelezettségi rendszer közel nulla közhasznúsági jelentés KSH lakásállomány lakásfelújítás lakossági felmérés Lechner Tudásközpont levegőminőség lock-in LTP MCSTE MEHI arculat MEHI esemény MEHI konferencia MEHI kutatás MEKH mélyfelújítás minimumkövetelmények MTVSZ munkahelyek napelem NEKT önkormányzat operatív program OSS Otthon Melege otthonfelújítás pályázat podcast prezentáció REC REIMARKT RenoHUb RenoPont RePower rezsicsökkentés RRF Szabó László ITM támogatás TNM TOP Ürge-Vorsatz Diana CEU V4 VEKOP visegrádi országok Weishaupt ZIKOP zöld finanszírozás Zöld Iroda

Ha hasznosnak találta, kérjük ossza meg!

Ne maradjon le a legfontosabb
szakmai hírekről!


Iratkozzon fel hírlevelünkre!