Drasztikus rezsicsökkentés a láthatáron: így függetlenedhet minden magyar család a gáztól

Az orosz-ukrán háború kirobbanása óta szinte az egész nyugati világ nagyon súlyos szankciókkal sújtja Oroszországot. A szankciós politikán ugyanakkor van egy nagyon sarkalatos pontja Európa szemszögéből. Mégpedig a kontinens energiaellátás. A térségben ugyanis egyértelműen Oroszország a legnagyobb földgázellátó, így rengeteg ország gazdasága, illetve az emberek életminősége függ az orosz gáztól, főleg télvíz idején.

A Pénzcentrumon korábban több cikkben is tárgyaltuk, milyen mértékben függ Európa és Magyarország az orosz gáztól. Előző hónapban megírtuk például, hogy a legfrissebb adatok szerint az EU földgáz-felhasználásának nagyjából 40 százaléka érkezik Oroszországból, Magyarországon viszont 2020-ban ez az arány 95 százalékos volt. Nem volt ez persze mindig így, ha kellően sok időt visszamegyünk az időben, akkor a 2000-es évek közepén találunk néhány olyan évet, amikor az Oroszországból származó gáz „csupán” a magyar fogyasztás 75 százalékát tette ki. Immáron azonban teljesen meg a helyzet.

Nem is véletlen, hogy a magyar kormány korábban bejelentette, nem fognak olyan szankciókat támogatni, amik érintenék a földgáz-, vagy kőolaj importot Oroszországból. Tény viszont, hogy április 11-én három EU-tagállam külügyminisztere azt jelezte, bekerülhet az uniós szankciók közé a kőolaj import tilalma is. A háború előrehaladtával tehát egyre durvul a nemzetközi helyzet, és ennek most még egyáltalán nem látni hol lesz a vége.

Gázhelyzet a lakosság szempontjából

A globális szankciós politikai tehát még bőven tartogathat meglepetéseket, amik alapjaiban változtatnák meg mindazon állampolgár életét, akik olyan országban élnek, amik blokkolják az orosz energiahordozókat. A jelenlegi földgáz-függőség azonban olyan mértékű, hogy szinte kizárt, hogy azonnal leváljon róla például Magyarország. Az viszont nagyon is elképzelhető, hogy az EU-ban hosszútávon ez lesz a cél, és az ország, köztük akár Magyarország is, fokozatosan lentebb és lentebb fogja faragni az orosz gázfüggőségét.

Na, de mi a helyzet a földgázzal az egyszerű gázfelhasználó szempontjából? Hogyan lehetne egyénileg függetlenedni a földgáztól, ezzel csökkentve úgymond az ország kitettségét az energiahordozótól? A Pénzcentrumon most annak jártunk utána szakértő segítségével, hogy milyen lehetőségei vannak például egy magyar állampolgárnak arra, hogy csökkentse, sőt egészen megszüntesse kitettségét a földgáztól.

Kis, magyar földgázfüggőség

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) statisztikái szerint energiatartalmat tekintve országos szinten a fűtés 60 százalékát földgázzal elégítjük ki. Ez a valóságban azt jelenti, hogy a körülbelül 4,1 millió lakásból 2,3 millióban fűtenek gázzal. A vályogházakon kívül (ahol a szilárd, elsősorban tűzifával tüzelés a domináns) a családi házak kétharmada-háromnegyede gázzal vagy gázzal és szilárd tüzeléssel fűt, a társasházaknál (a döntően távhős paneleket kivéve) 70-75% a gázfűtés aránya.

Ez összességében nagyságrendileg 1,8 millió családi házat és 670 ezer társasházat jelent.

Hogyan tudnának az emberek saját maguk függetlenedni?

Azért, hogy a földgáz-függetlenedési kérdéseinkre választ kapjunk, a Pénzcentrum megkereste Sáfián Fannit, a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) tudományos munkatársát, aki felvázolta a lakosság lehetőségét. Első körben arra voltunk kíváncsiak, mit tehetne azaz 1,8 millió háztartás, amelyik földgázt használó családi házban ál. A szakember nekik három utat vázölt föl.

1. Gázkazáncsere

Ha a leggyorsabb és legolcsóbb, átmeneti megoldást keresné valaki, akkor nagyon javasoljuk a gázkazán szakember által végzett beállítását vagy lecserélését. Nagyon sok gázkazán nincs megfelelően karbantartva, beállítva, a radiátoros rendszerek el vannak öregedve; bizonyos helyeken ennek kezelésével akár önmagában 15-20 százalékos energiamegtakarítás is elérhető lenne

– mondta el a Pénzcentrum kérdésére Sáfián Fanni, aki kiemelte extrém esetben, ahol régi, túlméretezett, „buta” gázkazánok működnek egy hozzá képest sokkal kisebb energiaigényű háztartásban, ott a kazáncsere egy kisebb teljesítményű, modulárisan (nem csak ki-be állapotban) működni képes gázkazánra extrém esetben akár önmagában 50%-os energiamegtakarítást jelenthetne.

Sáfián Fanni szerinte tehát egyértelműen egy jó teljesítményű kazán beszerzése lehet úgymond a nulladik lépés ahhoz, hogy a lakosság kevesebb gázt fogyasszon. A szakember szerint mindez önmagában, fogyasztói igényekkel is kombinálva,

• télen nem fűtünk többre, mint a nappaliban ajánlott 21 fok, hálószobában 18 fok,
• hosszúnadrágot és pulóvert veszünk fel,
• és letekerjük valamennyire a fűtést, ha nem vagyunk otthon.

Akkor a gázkazáncsere egyértelműen a leggyorsabban megtérülő beruházás lenne a lakosság számára.

2. Energetikai mélyfelújítás

A szakember szerint az első pontban tárgyaltaknál egy komplexebb, nagyobb lélegzetvételű, de nagyon sokrétű előnyöket kínáló megoldás növelni az épülethez kötődő energiahatékonyságot, így csökkenteni a fűtési energiaigényt. Ezt energetikai mélyfelújítással lehet elérni, ami három fő részből áll: hőszigetelés, fűtéskorszerűsítés és nyílászárócsere, amelyet egy energetikai felmérés és tervezés előz meg.

Erre azért van szükség, mert a MEHI felmérése alapján a csak részlegesen, tervezés nélküli energetikai felújítások (és ez jelenti sajnos az ilyen jellegű korszerűsítések háromnegyedét) nem eredményeznek érdemi energiamegtakarítást, miközben átlagosan 40-60 százalékos, bizonyos esetekben akár 80 százalék körüli megtakarítási potenciálról is beszélhetünk. A szakember szerint azonban ilyen méretű beruházásoknál

megtérülési időt nem igazán érdemes nézni.

És hogy miért? Tény, hogy sokba kerülnek, épülettípustól és az adott épület jellegzetességeitől függően akár 6-10 millió forintba is. Ezzel szemben Sáfián Fanni szerint a másik oldalon viszont nem csak az energiaszámlák csökkenése áll a mérlegen. Nevezetesen, olyan otthonban élhetnek majd az energetikai felújításba belevágó családok, amiről nem is álmodtak volna:

• szép, új, modern külső,
• javuló beltéri (megszűnik a penész, a doh)
• és akár kültéri (ha volt vegyestüzelés is) levegőminőség,
• lehet ülni a fal, ablak mellett, mert nem dől belőlük a hideg, nem huzatos,
• jobban hangszigetelő ablakok miatti csendesebb otthon,
• gyakran egy ilyen felújítás után van lehetőség redőny, szúnyogháló felszerelésére és a többi.

Ha tehát azt vesszük, hogy a magyar családi házak tömegei, jellegzetesen az úgynevezett Kádár-kockák milyen energetikai állapotban vannak. Akkor egy ilyen mélyberuházással brutálisan lehetne csökkeni a mostani országos földgázfüggőségünket.

3. Tüzelőanyag-váltás az eddigiekkel kombinálva

A másik lehetőség – lehetőleg a fentiekkel kombinálva – a tüzelőanyag-váltás. Ha megvalósul az épület energiahatékonysági mutatóinak javítása, tehát egy energetikai szempontból korszerű épületről beszélünk – és csak akkor! – javasolható a hőszivattyús rendszer kiépítése

– hívja fel a figyelmet a MEHI tudományos munkatársa. Egy ilyen rendszere költsége azonban nagyon sok tényező függvénye (pl. le kell-e cserélni a korábbi radiátoros rendszert padlófűtésre), de általában 3-6 millió forint között mozog, a hőigénytől, a lakás méretétől, illetve extra igényektől függően.

Cserében azonban az emberek kapnak egy nagyon tiszta, csendes, kényelmes, környezetbarát fűtési rendszert

– tette hozzá Sáfián Fanni, aki kiemelte, rossz energiahatékonyságú épületbe azonban nem ajánljuk a hőszivattyú telepítését. Méghozzá azért nem, mert a rendszer nem biztos, hogy el tudja látni a fűtési igényeket, akár fázhatnak az ottlakók, miközben előfordulhat, hogy az energiáért fizetett ár sem a vártak szerint csökken.

Továbbá a hőszivattyú lelke, a kompresszor a folyamatos „erőltetett menettől” jóval az eredeti élettartama előtt, extrém esetben akár 3-4 év alatt is tönkremehet – ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy újra meg kell vásárolnunk a hőszivattyút.

Alacsony jövedelmű háztartások esetében, akik például pályázatból kapták a hősszivattyús rendszert, ez nagyon komoly problémát okozhat.

A szakember persze hozzátette, a hőszivattyú mellett természetesen lehet más fűtési rendszerekkel is próbálkozni: kisebb ingatlanokban jó megoldás lehet a fűtőklíma alkalmazása (ami egyszerre kínál megoldást a nyári hűtésre is). Ez a berendezés is a hőszivattyú elvén működik, így energiahatékony megoldás tud lenni. Amit viszont itt mérlegelni kell, az az, hogy

• telepíthető-e kültéri egység az épületre (néhol a településvédelmi rendelkezések ezt nem engedik),
• és ha igen akkor mennyire lenne szükség (leggyakrabban helyiségenként egy beltéri készülék és egy hozzá tartozó kültéri egység, azaz egy kétszintes, 6-8 helyiséges családi háznál nem feltétlenül lehet ezt megoldani),
• továbbá, hogy mennyire zavar a levegőáramlás, amit a készülék használata okoz.

Mindezeken felül a szakértő azt is kiemelte a Pénzcentrumnak, hogy mindezeken felül megfelelően tervezett, jó minőségű és jól (száraz fával) használt tömegkályhák, cserépkályhák, faelgázosító kazánok stb. tömege van a piacon, 40 m2 alatti lakásokban pedig akár az elektromos fűtésen is gondolkodhatunk. Mindezeket pedig kombinálhatjuk egyéb megújuló energiaforrásokkal is (napelem, napkollektor). Erről a részről majd egy picit később.

Miből finanszírozzuk mindezt?

Mint minden nagyobb beruházást, úgy az ingatlanfelújítást is érdemes, amennyire csak lehet, megtakarításból finanszírozni. Különösen igaz ez az energetikai beruházásokra, azokkal ugyanis a beruházás megtörténtétől fogva komoly összegeket spórolhatunk a rezsiszámlán. A saját megtakarítás mellett egyértelműen ki kell emelni az igénybe vehető állami, otthonfelújítási támogatást, amivel rengetegen, a legfrissebb statisztikák szerint a renoválást tervezők majdnem fele szeretne élni.

A megtakarításokhoz, illetve az állami támogatás maximalizálásához kapóra jöhet még banki hitel, személyi kölcsön is. A jelenlegi, az inflációhoz képest még mindig inkább alacsonyabb kamatkörnyezet, illetve a szabad felhasználás mind-mind olyan tényezők, amik jó keret-kiegészítővé teszik a banki hiteleket. Arról nem is beszélve, hogy egy-egy jól sikerült energetikai-beruházás például önfinanszírozóvá is tehet egy jól megválasztott kölcsönt.

Ez a gyakorlatban akkor következik be, ha a felújító a rezsiszámláján legalább akkora vagy nagyobb összeget tud megfogni havonta, mint amennyi a hitel törlesztője. De rövid, közép-hosszútávon az életminőség javulása nem feltétlenül mérhető pénzben, ahogy az sem, amiről ez a cikk szól, hogy egy esetleges földgáz-kataklizma után sem ülne a család például hidegben odahaza télen.

Mit tehetnének a társasházban élő magyarok tömegei?

A családi házban élő milliónyi magyaron kívül kíváncsiak voltunk arra is, hogy a társasházban élőknek van-e egyéni lehetőségük függetlenedni a földgáztól vagy ez egy komplex, állami beavatkozást igényelne. Sáfián Fanni lapunknak elmondta, társasházaknál az energiahatékonyság növelése és akár egyedi esetekben hőszivattyús rendszer kiépítése lehet megoldás, ám még ennél is kényelmesebbek lehetnének a távhős rendszerek.

Ahogy a szakértő mondja, egy korszerű távhőszolgáltatás ma már nagy arányban alapulhat megújuló energiaforrásokon, rendkívül kényelmes, csendes és összességében hatékony és kedvező árú megoldás lehet a társasházakban. Mindez azt jelenti, hogy új, korszerű távhőrendszerek kiépítésében vagy a korszerűsítések ösztönzésében lehetne az államnak szerepe. Sáfián Fanni szerint fontos lenne megtalálni a rengeteg, főleg a történelmi városrészekben található, gyakran műemlékvédelem alatt álló társasházak, gangos bérházak tömeges energetikai felújításának műszaki megoldásait, enélkül ugyanis nem nagyon van olyan fűtési rendszer, amely hatékonyan és takarékosan tudna működni.

Eddig is a szakember szerint a társasházakban legfőképp a fogyasztói szokásokon, a nyílászárócserén és a fűtési rendszereken és karbantartásukon van nagy hangsúly. Mindezekre tehát már most is tudnak figyelni a lakóközösségek.

Mennyire lenne valós alternatívája a földgáznak a fa?

A MEHI tudományos munkatársától megkérdeztük azt is, hogy mennyire lenne valós alternatívája a földgáznak az igencsak kézenfekvő fa, mint megújuló energiaforrás, esetleg minden kombinálva elektromos árammal. Sáfián Fanni azzal kezdte, hogy önmagában sokféle fatüzelési rendszert tud korszerűen, fenntarthatóan működni.

A probléma azonban az, hogy a hazai gyakorlat sajnos döntően ettől nagyon eltér ettől. Rossz minőségű, vizes fát égetnek borzalmas állapotú házak elavult kazánjaiban, és az igazság az, hogy a fa mellé igen gyakran kerülnek hulladékok is. Ez kritikus állapotokat okoz számos település levegőminőségében

– emelte ki a szakember, aki hozzátette, emellett másik probléma a tűzifa eredet is hazánkban. A hazai tűzifafelhasználás (Energia Hivatal által) becsült mértékéhez képest ugyanis a hazai NÉBIH hivatalos tűzifa forrásoldali adatok annak kb. egyharmadát fedik le.

Ez azt jelenti, hogy a hazai tűzifafelhasználás mintegy kétharmada jelenleg statisztikai szempontból vissza nem követhető forrásból származik.

„Mindez pedig erősen megkérdőjelezi azok fenntartható, tartamos erdőgazdálkodásból, való származását, illetve akár távoli (több száz km-es) szállítást is feltételezhet, amelyet nehezen tekinthetünk fenntartható biomassza-felhasználásnak” – tette hozzá a szakértő, aki azt is elmondta kérdésünkre, természetesen vannak hibrid rendszerek is.

Ez azt jelenti, ha valakinek rendelkezésére áll a lakóhelyéhez közeli (kb. 40-50 km-es körön belüli), tartamos erdőgazdálkodásból származó tűzifaforrás, akkor a korábban is említett korszerű fatüzelési rendszerekkel, akár pellet vagy brikett formájában is lehetősége van csak fűtési, de akár fűtési és használati melegvizes rendszerét biomasszára átállítani, a konyhai gázhasználatot pedig bármilyen elektromos főzőlappal kiválthatja. Utóbbi esetben pedig értelemszerűen az áramhasználatot lehetne fedezni például napelem-üzembehelyezéssel.

Napelemné ráadásul, lévén energetikai beruházásról van szó, ugyanaz a helyzet, mint a korábban említett felújítási munkákkal. Leginkább megtakarításból éri meg fedezni, de átlagos méretekben, akár 10 év alatt is megtérülő beruházásként személyi kölcsön felhasználásával is kacérkodhat az, aki kiegészítené vagy teljes mértékben így finanszírozná meg a beruházását. Tehát hosszabb távon – természetesen az igénybe vett támogatások és adókedvezmények mellett – akár hitel felvétele mellett is jó döntésnek bizonyulhat a beruházás, hiszen a megspórolt rezsitételek hosszabb távon refinanszírozzák a napelemre fordított hitelt.

Összegzés

Mindent egybevetve tehát azt látjuk, bőven akad magánemberként is lehetősége az embernek ahhoz, hogy függetlenedni tudjon az orosz-ukrán háború miatt keményen inkriminálódott orosz földgáztól. Ehhez a Pénzcentrum nyilatkozó szakember szerint elég lehet kezdésként egy kazáncsere, aminek során a régi, elavult készülékét egy sokkal modernebbre, takarékosabbra cseréli az ember.

Ezután jöhetnek az úgynevezett mélyfelújítások, melyek során alapos tervezést után elvégződik a lakóingatlan hőszigetelése, fűtéskorszerűsítése és nyílászárócseréje. Ezt követően lehet beszélni következő lépésként tüzelőanyag-váltásról, jelen esetben például egy hőszivattyús rendszer kiépítéséről, de akár megfelelő minőségű fatüzelő beszerzéséről, kombinálásáról napelemmel. A lakosság lehetőségei tehát elég nagyok ahhoz, hogy saját befektetésből azon legyen, hogy minél kevesebb földgázt használjon.

A családi házak lakóinak persze több a mozgásterük, feltéve, ha megtalálják a megfelelő finanszírozási formákat, de azért a társasházakban élők sem tehetetlen teljesen. Hisz bármilyen, megfelelő minőségű energetikai beruházásról legyen is szó, azzal csökkenthető adott háztartás energiafogyasztása. És ha ez az energiahordozó történetesen földgáz, akkor minél többen mondanak le róla, annál kisebb lesz országosan is a földgázfüggőségünk.