Építkezésnél már a szigorúbb energetikai követelmény teljesítendő!

Új építésű ingatlanok esetén tovább szigorodik az energetikai követelmény, ami sok problémát okozhat, mivel nem a tervezéskori követelményt kell teljesíteni, hanem a szigorúbbat! 2021-től már csak közel nulla energiaigényű épületek kaphatnaj használatbavételi engedélyt Magyarországon. Ez azt jelenti, hogy az épület meg kell, hogy feleljen a BB energetikai besorolás feltételeinek. Ez az Országos Építésügyi Nyilvántartás adatai alapján az energetikailag besorolt épületeknek mindössze 3,59 százaléka (2019-es adat).

A követelmények nem csak az épületre, hanem az üzemeltetésére is vonatkoznak, tehát kijelölik a megújuló energiák arányát is, illetve az épület tájolás és energetikájának kapcsolatát is vizsgálják. A 7/2006TNM rendeletben öt pontban találunk követelményeket az új építésű épületekre:

  • A határoló- és nyílászáró szerkezetek hőátbocsátási tényezőire vonatkozó követelmények
  • A fajlagos hőveszteségtényezőre vonatkozó követelményértékek
  • Az összesített energetikai jellemzőre vonatkozó követelmények
  • Az épületek nyári túlmelegedésének kockázata
  • Az épületgépészeti rendszerre vonatkozó előírások

Építőanyagok az új energetikai követelmények szerint

A szigorúbb, új energetikai követelményekhez szükséges építőanyagok elérhetőek idehaza is, de gyanítható, hogy szabályozás nélkül nem ezeket használnák az építtetők a technológia árfekvése miatt.

  • Szigeteléseknél például a korábbi EPS (expandált polisztirol: hőre lágyuló, habosítható, polimerizált sztirolból készülő cellás szerkezetű keményhab) szigeteléseket felváltják a jobb hőszigetelésű grafitos anyagok, vagy a PIR habok. Ennek oka, hogy az elérendő hőszigetelési értékhez már feleakkora kisebb vastagság is elég ezekből.
  • Tűzvédelmi és páratechnikai szempontok miatt előtérbe kerülnek a kőzetgyapot szigetelések.
  • Az építéshez már elérhetők az „okostéglák”, amelyeknek jóval magasabb a hőszigetelési képessége a téglasejtezés átalakítása, ill. a téglaüregek hőszigeteléssel való kitöltése okán.
  • A ragasztóanyagokból is magasabb minőséget kell választani ahhoz, hogy megfeleljünk a követelményeknek.

Szigorúbb energetikai követelmények és a költségek

A magasabb költség az építési anyagok helyett inkább a kötelező megújuló energia részaránynak való megfelelés miatt jelentkezik (pl.: napelem, hőszivattyú telepítése). A változással járó nehézségek azonban a komfortérzetben és a rezsiköltségben előnyként jelennek meg, nem is beszélve a környezettudatosságról. A követelmények az új építésű magántulajdonoknál az engedélyezési és a használatbavételi időpontok alapján:

  Engedélyezés: 2018. jan. 1. – 2020. dec. 31. (7/2006. TNM rendelet alapján, 2018. 01. 01. utáni időszak)
  használatba vétel időpontja:
  2018. jan. 1. – 2020. dec. 31.  1. mell. IV. és V. rész + 5. mell. (költségoptimalizált követelményszint)
  2021. jan. 1. után   6. mell. (közel nulla energiaigényű épület)
  Engedélyezés: 2021. jan. 1. után (7/2006. TNM rendelet alapján, 2021. 01. 01. utáni időszak)
  2021. jan. 1. után   6. mell. (közel nulla energiaigényű épület)

 

Követelmények az új építésű hatósági tulajdonú vagy hatóság által használt épületeknél, az engedélyezési és a használatbavételi időpontok alapján:

 

  Engedélyezés: 2018. jan. 1. – 2020. dec. 31.  7/2006. TNM rendelet 2018. 01. 01. után
 használatba vétel időpontja
  2018. jan. 1. – 2018. dec. 31.   1. mell. IV. és V. rész + 5. mell. (költségoptimalizált követelményszint)
  2019. jan. 1. után   6. mell. (közel nulla energiaigényű épület)
  Engedélyezés: 2021. jan. 1. után   7/2006. TNM rendelet 2021. 01. 01. után
  2021. jan. 1. után   6. mell. (közel nulla energiaigényű épület)

 

2021-2027 finanszírozási időszak Boza-Kiss Benigna CEU BPIE BUILDUPON2 C4B dekarbonizáció ECF EED egészség egyablakos tanácsadás EKR EKR katalógus elemzés előnyök ÉMOR energetikai felújítás energetikai követelmény energetikai szakreferens energetikai tanúsítvány energiafüggetlenedés energiafüggetlenség energiahatékonyság az első elve Energiahatékonysági Alap energiahatékonysági irányelv energiahatékonysági piac Energiaklub energiamegtakarítási kötelezettség energiastratégia energiaszegénység energiatanúsítvány EPBD épületenergetikai irányelv épületfelújítás ESCO esettanulmány ETS2 Európai Felújítási Hullám Európai Green Deal éves jelentés fehér bizonyítvány felújítási hullám felújítási stratégia finanszírozás Fit for 55 fűtéskorszerűsítés G7 garantált energiahatékonyság-alapú szerződés (EPC) gazdasági előnyök GINOP H2020 hangulatjelentés hazai felújítási hullám Helyreállítási és Alkalmazkodási Alap Helyreállítási és Alkalmazkodási Terv HET Holland Nagykövetség Hosszú Távú Felújítási Stratégia hőszivattyú HTFS HuGBC IEA IEECP igazságos átmenet ingatlanérték ingyenhitel IPCC IVF javaslatcsomag kamattámogatott hitel kazáncsere KEHOP klímaváltozás kohéziós alap költségoptimalizált költségvetés konferencia Koritár Zsuzsanna kötelezett kötelezettségi rendszer közel nulla közhasznúsági jelentés KSH lakásállomány lakásfelújítás lakossági felmérés Lechner Tudásközpont levegőminőség lock-in LTP MCSTE MEHI arculat MEHI esemény MEHI konferencia MEHI kutatás MEKH mélyfelújítás minimumkövetelmények MTVSZ munkahelyek napelem NEKT önkormányzat operatív program OSS Otthon Melege otthonfelújítás pályázat podcast prezentáció REC REIMARKT RenoHUb RenoPont RePower rezsicsökkentés RRF Szabó László ITM támogatás TNM TOP Ürge-Vorsatz Diana CEU V4 VEKOP visegrádi országok Weishaupt ZIKOP zöld finanszírozás Zöld Iroda

Ha hasznosnak találta, kérjük ossza meg!

Ne maradjon le a legfontosabb
szakmai hírekről!


Iratkozzon fel hírlevelünkre!