Új építésű ingatlanok esetén tovább szigorodik az energetikai követelmény, ami sok problémát okozhat, mivel nem a tervezéskori követelményt kell teljesíteni, hanem a szigorúbbat! 2021-től már csak közel nulla energiaigényű épületek kaphatnaj használatbavételi engedélyt Magyarországon. Ez azt jelenti, hogy az épület meg kell, hogy feleljen a BB energetikai besorolás feltételeinek. Ez az Országos Építésügyi Nyilvántartás adatai alapján az energetikailag besorolt épületeknek mindössze 3,59 százaléka (2019-es adat).
A követelmények nem csak az épületre, hanem az üzemeltetésére is vonatkoznak, tehát kijelölik a megújuló energiák arányát is, illetve az épület tájolás és energetikájának kapcsolatát is vizsgálják. A 7/2006TNM rendeletben öt pontban találunk követelményeket az új építésű épületekre:
- A határoló- és nyílászáró szerkezetek hőátbocsátási tényezőire vonatkozó követelmények
- A fajlagos hőveszteségtényezőre vonatkozó követelményértékek
- Az összesített energetikai jellemzőre vonatkozó követelmények
- Az épületek nyári túlmelegedésének kockázata
- Az épületgépészeti rendszerre vonatkozó előírások
Építőanyagok az új energetikai követelmények szerint
A szigorúbb, új energetikai követelményekhez szükséges építőanyagok elérhetőek idehaza is, de gyanítható, hogy szabályozás nélkül nem ezeket használnák az építtetők a technológia árfekvése miatt.
- Szigeteléseknél például a korábbi EPS (expandált polisztirol: hőre lágyuló, habosítható, polimerizált sztirolból készülő cellás szerkezetű keményhab) szigeteléseket felváltják a jobb hőszigetelésű grafitos anyagok, vagy a PIR habok. Ennek oka, hogy az elérendő hőszigetelési értékhez már feleakkora kisebb vastagság is elég ezekből.
- Tűzvédelmi és páratechnikai szempontok miatt előtérbe kerülnek a kőzetgyapot szigetelések.
- Az építéshez már elérhetők az „okostéglák”, amelyeknek jóval magasabb a hőszigetelési képessége a téglasejtezés átalakítása, ill. a téglaüregek hőszigeteléssel való kitöltése okán.
- A ragasztóanyagokból is magasabb minőséget kell választani ahhoz, hogy megfeleljünk a követelményeknek.
Szigorúbb energetikai követelmények és a költségek
A magasabb költség az építési anyagok helyett inkább a kötelező megújuló energia részaránynak való megfelelés miatt jelentkezik (pl.: napelem, hőszivattyú telepítése). A változással járó nehézségek azonban a komfortérzetben és a rezsiköltségben előnyként jelennek meg, nem is beszélve a környezettudatosságról. A követelmények az új építésű magántulajdonoknál az engedélyezési és a használatbavételi időpontok alapján:
| Engedélyezés: 2018. jan. 1. – 2020. dec. 31. (7/2006. TNM rendelet alapján, 2018. 01. 01. utáni időszak) | |
| használatba vétel időpontja: | |
| 2018. jan. 1. – 2020. dec. 31. | 1. mell. IV. és V. rész + 5. mell. (költségoptimalizált követelményszint) |
| 2021. jan. 1. után | 6. mell. (közel nulla energiaigényű épület) |
| Engedélyezés: 2021. jan. 1. után (7/2006. TNM rendelet alapján, 2021. 01. 01. utáni időszak) | |
| 2021. jan. 1. után | 6. mell. (közel nulla energiaigényű épület) |
Követelmények az új építésű hatósági tulajdonú vagy hatóság által használt épületeknél, az engedélyezési és a használatbavételi időpontok alapján:
| Engedélyezés: 2018. jan. 1. – 2020. dec. 31. | 7/2006. TNM rendelet 2018. 01. 01. után |
| használatba vétel időpontja | |
| 2018. jan. 1. – 2018. dec. 31. | 1. mell. IV. és V. rész + 5. mell. (költségoptimalizált követelményszint) |
| 2019. jan. 1. után | 6. mell. (közel nulla energiaigényű épület) |
| Engedélyezés: 2021. jan. 1. után | 7/2006. TNM rendelet 2021. 01. 01. után |
| 2021. jan. 1. után | 6. mell. (közel nulla energiaigényű épület) |