Hogyan tartsuk meg a meleget és takarékoskodjunk az energiával?

A BPIE (Buildings Performance Institute Europe) új tanulmánya szerint az EU-ban a meglévő lakóépületek szigetelésének javítása jelentősen hozzájárulna a blokk energiafüggetlenségének biztosításához és az EU 2050-re kitűzött klímasemlegességi céljának eléréséhez. Az uniós lakóépületek jobb szigetelése az épületek fűtési energiaigényének 777 TWh-val, azaz 44%-kal való csökkenését eredményezné 2020-hoz képest: 46%-os megtakarítás a gáz, 44%-os megtakarítás a fűtőolaj és 48%-os megtakarítás a szén felhasználásában.

„Az eredmények önmagukért beszélnek” – mondta Oliver Rapf, a BPIE ügyvezető igazgatója. „Az épületeket olyan létfontosságú infrastruktúraként kell kezelni, amely hozzájárul az EU energiabiztonságához és az éghajlat-semlegességhez. A mélyfelújításnak az EU egyik legfontosabb prioritásának kell lennie az energiaválsággal szemben.”

Ebben az elemzésben a BPIE két felújítási forgatókönyvet modellezett 2050-ig: A 2%-os felújítási forgatókönyv és a teljes felújítási forgatókönyv.

A 2%-os felújítási forgatókönyv – az Európai Bizottság által a felújítási hullámstratégiában előírt célfelújítási arányt követve – azt feltételezi, hogy 2030-ra elérjük a 2%-os felújítási arányt, és 2050-ig ezen a szinten marad. A teljes felújítás forgatókönyv azt feltételezi, hogy 2030 után az átlagos felújítási ráta (jelenleg 1%) továbbra is olyan ütemben növekszik, hogy 2050 előtt az összes meglévő lakóépület felújítása megtörténjen.

 

Az elemzés azt mutatja, hogy a stabil 2%-os felújítási ráta elérése nem elegendő az EU éghajlati céljainak eléréséhez és az energiafüggetlenséghez való jelentős hozzájáruláshoz. E forgatókönyv szerint a század közepére az épületek 30%-a felújítás nélkül marad, és 235 TWh potenciális végső energiamegtakarítás veszik kárba.

A megtakarítási potenciál (777 TWh) teljes kihasználásához tehát a teljes lakóépületállományt fel kell újítani. Ahhoz, hogy az EU 2050-re elérje az éghajlat-semlegességi célokat, ez azt jelenti, hogy a jelenlegi 1%-os felújítási arányt 2030-ra legalább meg kell duplázni, 2035-re el kell érni a 3%-ot, 2040-re pedig a 4%-ot.

Az ilyen szintű ambíció elérése azt jelenti, hogy az EU építési politikáinak gondosan össze kell hangolniuk a rövid távú intézkedéseket a hosszú távú igényekkel és célokkal.

„Az épületfelújítási tevékenységet ebben az évtizedben komolyan fel kell gyorsítani” – folytatja Rapf. „Az EPBD-ről az elkövetkező hónapokban folytatandó végső tárgyalásoknak meg kell határozniuk a mélyreható felújítást mint szabványt, és olyan felújítási követelményekről kell megállapodniuk, amelyek megfelelnek ennek a szabványnak, méltányosak és vonzó pénzügyi támogatással támogatottak mindazok számára, akiknek erre szükségük van.”

 

A jelentés arra a következtetésre jut, hogy az EPBD átdolgozásának meg kell követelnie, hogy a pénzügyi programok és a tanácsadó szolgálatok a mélyreható felújításokat megvalósító projekteket helyezzék előtérbe. Az energiateljesítményre vonatkozó minimumkövetelményeket (MEPS) a tulajdonosi szerkezet szerint differenciáltan kell kialakítani, és minden szegmensben a legrosszabb teljesítményű épületekre kell összpontosítani. Még a lépésről lépésre történő megközelítés esetén is minden felújításnak és különösen az első lépésnek ki kell emelnie az épületet a legrosszabb teljesítményű kategóriából. A közpénzeket, beleértve a sürgősségi segélyeket, a helyreállítási alapokat és a támogatási rendszereket, mind az épületek mélyreható felújításának támogatására kell tervezni. A tagállamoknak nem szabad megvárniuk a fosszilis tüzelőanyaggal működő kazánok betiltását az EPBD által, és azonnal le kell állítaniuk a fosszilis tüzelőanyagok támogatását

 

Forrás: BPIE

Ha hasznosnak találta, kérjük ossza meg!

Ne maradjon le a legfontosabb
szakmai hírekről!


Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Hírlevél feliratkozás