Javában zajlik a fenntarthatóság-fordulat az építőiparban

A folyamatot több, a közelmúltban hatályba lépett jogszabály, köztük az ESG-kerettörvény is felgyorsítja. Az új előírások az építőipari gyártók és a tervezők számára egyrészt kihívást, másrészt komoly üzleti potenciált jelentenek. A „kizöldülés” a megrendelőknek is komoly megtakarítást jelenthet, hiszen körültekintő tervezéssel és termékválasztással az épület energia- és karbonkibocsátása legalább a felére csökkenhet

2030-ra az EU éves szinten 30 százalékkal csökkentené a fosszilisenergia fogyasztását, a leglátványosabb eredményeket pedig a közösségi közlekedés mellett az építőiparban lehet elérni. Ezt a folyamatot hivatott támogatni számos uniós, illetve ezzel összhangban született magyar előírás is. Ilyen a Fit for 55 jogszabálycsomag Épületenergetikai Irányelve, amely széndioxid-kibocsátás mentes épületállomány elérését írja elő 2050-re, vagy a vállalatok működésének környezetvédelmi, társadalmi és irányítási hatásait vizsgáló ESG-szabályozás.

Ez utóbbi már Magyarországon is érezteti hatását a nagyvállalatokra vonatkozó ESG kerettörvény formájában, mely hamarosan általános érvényű előírás lehet, hiszen a jelentéstételi kötelezettséggel tartozó vállalatok körét fokozatosan bővítik.

Lépéskényszerből lépéselőny?

Az előírások lépéskényszerbe hozzák a gyártókat és a tervezőket is – és komoly előnyt jelentenek azok számára, akik a leggyorsabban reagálnak a változó jogszabályi és piaci környezetre.

„Jövőálló eszközökre és új standardokra van szükségünk” – emeli ki Sacha Stolp, a fenntartható és egészséges városok kialakítását célul kitűző Wavin Innovációs Igazgatója. Ez a gyakorlatban az üzleti folyamatok optimalizálását, sőt, a zöld-termékportfólió bővítését is jelenti, ami olyan innovációk megjelenését hozza magával, mint például a bio-PVC. 

Ez bizony „win-win helyzet”

A „zöld” termékek és szolgáltatások iránti növekvő igényt a tervezők is megerősítik. „Minden olyan termékcsoport keresettebb, amely valamilyen módon ki tudja szolgálni az energiahatékonysági és a karbonsemlegességet célzó törekvéseket. Mi elsősorban a felülethűtő-fűtő rendszerek, a hőszivattyúk, az épület hőtároló képességét kihasználó szerkezet temperálás, és az energiahatékony rendszerek optimalizációját vezérlő, öntanuló épületfelügyeleti megoldások iránti kereslet fokozódását érzékeljük” – mondta el Nógrádi Péter, épületgépész mérnök, a HANO-Plan Kft. ügyvezetője. „Azon tervezőirodák ismerik fel az új szabályozásokban rejlő üzleti potenciált, amelyek a szakmai szempontok mellett beruházói fejjel is gondolkodnak” – tette hozzá a szakember.

Az átgondolt, szimulációkkal támogatott tervezési folyamatoknak köszönhetően jelentősen nő a gépészeti rendszerekben rejlő potenciál, így az épület energia- és karbonkibocsátása legalább a felére csökkenhet – optimális beruházási költségek mellett. Így „win-win helyezet” áll elő az építőiparban, amely a gyártók, a tervezők és megrendelők számára is számos előnnyel kecsegtet.

És ez még csak a kezdet…

A „kizöldülés” már a hazai építőiparban is megkezdődött, ezt bizonyítja számos, a Wavin közreműködésével megvalósult projekt. Ilyen például a Mercedes kecskeméti gyártócsarnokának bővítése, ahol szivárgást, és így a talajszennyezést kizáró, 100 százalékban újrahasznosítható műanyagból készült szennyvízcsövek kerültek lefektetésre, vagy a Budapest XV. kerületében épülő Palotaliget lakópark fejlesztése, ahol 850 négyzetméter kapacitású esővízszikkasztómező is beépítésre került.

A fenntarthatósági szempontoknak hamarosan nem csak a nagyvállalatok és az újépítésű ingatlanok esetében kell érvényesülniük, Magyarországon pedig jelenleg több millió négyzetméter rekultiválandó épületegyüttes vár átgondolt fejlesztése. A szakértők egyetértenek abban, hogy az építőipar „kizöldülése” már nem a jövő, hanem a jelen, a piac robbanása pedig még csak ez után következik.

Forrás: Piac és Profit

Ha hasznosnak találta, kérjük ossza meg!

Ne maradjon le a legfontosabb
szakmai hírekről!


Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Hírlevél feliratkozás