Kétségbeejtő állapotban a hazai lakásállomány: 2019-ben még mindig FF az átlagos energiatanúsítvány

Kétségbeejtő állapotú lakásállomány

A szigorodó szabályozásoknak való megfelelést, a környezetvédelmi célok betartását és a jelenlegi lakásállomány megújulásának ösztönzését is szolgálják az energiatanúsítványok, arról nem is beszélve, hogy a tulajdonosoknak, vásárlóknak is egy jó kiindulópont lehet a havi rezsiköltségek előzetes megbecslésére. De vajon mit jelentenek az egyes minősítések, mekkora Magyarországon a korszerű lakásállomány és mennyit spórolhatunk a fűtésszámlán, ha felújítjuk a lakásunkat?

Mikor szükséges egy energetikai tanúsítvány?

Összesen 155 ezer hiteles energiatanúsítványt állítottak ki a lakó- és szállásjellegű ingatlanokra Magyarországon a tavalyi év során, ami egyben az új lakásátadások, az eladások és hivatalos bérbeadások számát is nagyságrendileg lefedi. 2013. január 1-től ugyanis kötelező minden ilyen tranzakciónál az ingatlanról az energetikai tanúsítvány készíttetése, melyet a tanúsító szakember az azonosítást és regisztrációt követően az e-tanúsítás nyilvántartásba tölt fel és ott hitelesít.

Három olyan tranzakció is van, melyek során alapesetben kötelező a tanúsítvány elkészíttetése, amennyiben korábban nem rendelkezett ezzel az épület: új épület építése, meglévő épület ellenérték fejében történő tulajdon-átruházása, vagy bérbeadása során.

Az energiatanúsítvány a jogszabályokban leírt kritériumok alapján határozza az ingatlanok energiafogyasztását, a minimális energiaigényű lakások az AA++, a legrosszabbak pedig a JJ kategóriát kapnak.

A 2019-es energiatanúsítványok áttekintése

2019-ben a legtöbb minősített ingatlan CC kategóriába esett, a több mint 33 ezer ilyen lakás a teljes tranzakción átesett lakásállomány 22 százalékát teszi ki, az előzetesen becsült adatok alapján.

A CC kategóriába tartozó ingatlanok a közelmúltban épültek, szinte minden esetben hőszigeteltek és az energiafogyasztásuk is alacsony. Ugyanakkor ez a kategória már éppen nem éri el a közel nulla energiaigény építésügyi kritériumait, aminek az összes 2021. utáni új lakásnak meg kell felelnie. Korábban már írtunk róla részletesebben, hogy 2021. január 1-től csak azok az új lakások kaphatnak használatbavételi engedélyt, amelyeknek legalább BB az energetikai besorolásuk, vagyis legalább 25 százalékban a helyszínen vagy a közelben előállított megújuló energiaforrást tudnak felhasználni.

2019-ben a 155 ezer lakás csupán 3,16 százaléka kapott BB, vagy annál jobb minősítést, míg a 2020-as adatok alapján az eddigi minősített 28 600 lakásból pár tizeddel nagyobb, mintegy 3,4 százalék ez az érték.

Még mindig dominálnak az energiapazarló otthonok

A minősítéseket elnézve az FF jelenti az átlagos kategóriát, tipikusan ilyen lakóingatlanok a 2000 körül épültek, vagy azok a régebbi házak, amelyek már átestek valamilyen korszerűsítésen. Ha belegondolunk abba, hogy mennyi 1960-ban, 1970-ben épült társasház van csak Budapesten, amihez még hozzájön egy igencsak nagy vidéki családi ház állomány, biztosan nem találjuk meglepőnek, hogy

A 155 ezertavalyi minősítésből 40,8 százalék az átlag alatti (GG, HH, II, JJ) kategóriákba tartozott.

Ha ehhez az átlagos, vagyis FF besorolású ingatlanokat is hozzávesszük már 52,2 százalékos ez az arány, ami azt jelenti, hogy a tavaly minősített lakásoknak több mint a fele átlagos, vagy az alatti kategóriába sorolható. Évi több mint 80 ezer lakóingatlanról van szó, amihez képest a 2021-ben átadásra kerülő néhány ezres új, korszerű energiafelhasználással rendelkező lakásszám eltörpülni látszik.

Teljes cikk és további részletek a Portfolio.hu oldalán.

2007-2013 finanszírozási időszak 2014-2020 finanszírozási időszak 2021-2027 finanszírozási időszak Boza-Kiss Benigna CEU BPIE BUILDUPON2 C4B dekarbonizáció ECF EED egészség egyablakos tanácsadás EKR EKR katalógus elemzés előnyök ÉMOR energetikai felújítás energetikai követelmény energetikai szakreferens energetikai tanúsítvány energiafüggetlenedés energiafüggetlenség energiahatékonyság energiahatékonyság az első elve Energiahatékonysági Alap energiahatékonysági irányelv energiahatékonysági piac Energiaklub energiamegtakarítási kötelezettség energiastratégia energiaszegénység energiatanúsítvány EPBD épületenergetikai irányelv épületfelújítás ESCO esettanulmány ETS2 Európai Felújítási Hullám Európai Green Deal éves jelentés fehér bizonyítvány felújítási hullám felújítási stratégia finanszírozás Fit for 55 fűtéskorszerűsítés G7 garantált energiahatékonyság-alapú szerződés (EPC) gazdasági előnyök GINOP H2020 Habitat for Humanity Magyarország hangulatjelentés hazai felújítási hullám Hazai Hatékonyság Helyreállítási és Alkalmazkodási Alap Helyreállítási és Alkalmazkodási Terv HET Holland Nagykövetség Hosszú Távú Felújítási Stratégia hőszivattyú HTFS HuGBC IEA IEECP igazságos átmenet ingatlanállomány ingatlanérték ingyenhitel IPCC IVF javaslatcsomag kamattámogatott hitel kazáncsere KEHOP készülékcsere klímaváltozás kohéziós alap költségoptimalizált költségvetés konferencia Koritár Zsuzsanna kötelezett kötelezettségi rendszer közel nulla közhasznúsági jelentés KSH lakásállomány lakásfelújítás lakóingatlan lakossági felmérés Lechner Tudásközpont levegőminőség lock-in LTP MCSTE MÉASZ MEHI arculat MEHI esemény MEHI konferencia MEHI kutatás MEKH mélyfelújítás MÉSZ minimumkövetelmények Mizsei Szabolcs MTVSZ munkahelyek napelem NEKT önkormányzat operatív program OSS Otthon Melege otthonfelújítás pályázat podcast prezentáció REC REIMARKT RenoHUb RenoPont RePower rezsicsökkentés RRF Szabó László ITM szakpolitikai javaslatok Szociális Klímaalap támogatás TNM TOP Ürge-Vorsatz Diana CEU V4 VEKOP visegrádi országok Weishaupt ZIKOP zöld finanszírozás Zöld Iroda

Ha hasznosnak találta, kérjük ossza meg!

Ne maradjon le a legfontosabb
szakmai hírekről!


Iratkozzon fel hírlevelünkre!