Az Európai Parlament (EP) és a Tanács megállapodásra jutottak az energiahatékonysági irányelvről. Ez fontos lépés a Fitfor55 jogszabálycsomag véglegesítése felé. A megállapodás számos ponton növeli az ambíciót a 2018-as változathoz képest. Az irányelvi célok kitűzése után a tagállamokon a sor, hogy a végrehajtásról gondoskodjanak és az új célkitűzéseket beépítsék a felülvizsgálat alatt álló nemzeti energia- és éghajlat-változási terveikbe.
Csaknem egy évvel a REPowerEU közlemény közzététele után az Európai Parlament és a Tanács megállapodásra jutott, miszerint növeli Európa energiahatékonysági ambícióit. A megállapodás 11,7%-os uniós energiahatékonysági célt határoz meg 2030-ra, ami meghaladja a Bizottság eredeti Fit for 55 javaslatát. A megállapodás értelmében az uniós tagállamoknak együttesen kell biztosítaniuk a végső és primerenergia-fogyasztás további csökkentését a 2020-hoz képest. Bár az elfogadott 11,7%-os célkitűzés elmarad az iparági követelésektől, most először határoz meg az Európai Unió kötelező érvényű energiamegtakarítási célt a tagállamok számára, valamint egy olyan mechanizmust, amellyel érvényre juttatható a célkitűzések teljesítése. Az ideiglenes megállapodás értelmében az éves energiamegtakarítási kötelezettség majdnem megduplázódik. A tagállamoknak 2024 és 2030 között évente átlagosan a végső energiafogyasztás 1,49%-ának megfelelő megtakarítást kell elérniük, a jelenlegi 0,8%-os szinthez képest. A 2030-as év végére fokozatosan el kell érniük az 1,9%-ot.
A megállapodás tovább erősíti a közszféra szerepét az energiahatékonysági megoldások bevezetése terén. A megállapodás kötelezi a közintézményeket évente 1,9%-os energiafogyasztás-csökkentés elérésére. Az uniós országok azon kötelezettsége, hogy minden évben a közigazgatás tulajdonában lévő épületek teljes alapterületének legalább 3%-át fel kell újítani, mostantól a regionális és helyi szintre is kiterjed. Az állami szerveknek továbbá a termékek, szolgáltatások, épületek és építési munkák közbeszerzése során rendszeresen figyelembe kell venniük az energiahatékonysági követelményeket.
A megállapodás tartalmazza az „Első az energiahatékonyság” elv jogi meghatározását is. A tagállamok számára egyértelmű követelmény, hogy az energiahatékonyságot figyelembe kell venniük a szakpolitikák, a tervezés és a főbb beruházási döntések során az energiaágazatban és azon túl is.
A vállalatokat érintő változás, hogy az energiagazdálkodási rendszerek bevezetése alapértelmezett kötelezettséggé válik a nagy energiafogyasztók számára. Minden vállalkozásnak, beleértve a 85 TJ éves energiafogyasztást meghaladó kkv-kat is, energiagazdálkodási rendszert kell majd bevezetnie. Ellenkező esetben – ha éves fogyasztásuk meghaladja a 10 TJ-t – energetikai auditot kell végezniük. Első alkalommal vezetik be a nagy adatközpontok energiateljesítményére vonatkozó jelentéstételi rendszert is.
Az elfogadott szabályok értelmében az uniós országoknak a nagy településeken (45 ezer fő feletti lakos) a helyi fűtési és hűtési terveket is támogatniuk kell. A hatékony távfűtés és távhűtés felülvizsgált meghatározásával a minimumkövetelmények is fokozatosan módosulnak annak érdekében, hogy 2050-re teljesen szén-dioxid-mentes távfűtés- és távhűtés-ellátás valósuljon meg. A hatékony távfűtési és távhűtési rendszerekben a távfűtéshez kapcsolódó, földgázt használó új, nagy hatékonyságú kapcsolt energiatermelő egységek támogatása csak 2030-ig lesz lehetséges, míg az ilyen rendszerek új hőtermelő kapacitásai esetében minden más fosszilis tüzelőanyag felhasználása tilos lesz.
A megállapodás tovább erősíti az energiahatékonyság finanszírozására vonatkozó rendelkezéseket, hogy megkönnyítse a beruházások mobilizálását. A tagállamoknak elő kell mozdítaniuk az innovatív finanszírozási rendszereket és az energiahatékonysági célú zöld hiteltermékeket, és jelentést kell majd tenniük az energiahatékonysági beruházások volumenéről.
A megállapodás tartalmazza az energiaszegénység első uniós meghatározását. A tagállamoknak ezentúl az energiahatékonyságot javító intézkedéseket az energiaszegénység által érintettek, a kiszolgáltatott fogyasztók, az alacsony jövedelmű háztartások és adott esetben a szociális lakásokban élők körében kell majd prioritásként végrehajtaniuk. A felülvizsgált szabályok nagyobb hangsúlyt fektetnek az energiaszegénység enyhítésére és a fogyasztók helyzetének javítására, beleértve az egyablakos ügyintézési pontok, a technikai és pénzügyi segítségnyújtás, valamint a vitarendezés peren kívüli mechanizmusainak létrehozását.
Az ideiglenes megállapodás hivatalos elfogadása után az új jogszabály megjelenik az Unió Hivatalos Lapjában és hatályba lép.
Forrás: https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/en/IP_23_1581 és Euractive
