Az EU 2030-ra vonatkozó energiahatékonysági célkitűzései jelentős emelkedést mutatnak, mivel a várható megtakarításokat 88 PJ fölé szeretnék növelni. Pálffy Anikó, a Magyar Energiahatékonysági Intézet szakmai vezetője azonban úgy véli, hogy a 2021-es uniós elvárásoknak még így sem felelnek meg megfelelően. A szakértő szerint az évi 1,1-1,15%-os ütem fenntartása még 2040-ig sem lenne elegendő ahhoz, hogy komoly előrelépést érjünk el. A várható tőzsdei árak és a tanúsítványok iránti kereslet alig érzékelhető növekedésével kapcsolatban is kétségeit fejezte ki.
Az energiacégek hatékonysági kötelezettségeire vonatkozó módosító csomagban a szaktárca az utolsó lehetséges ponton, a parlament törvényalkotási bizottságában kicsit mégis szigorított a szabályozáson. A szakértő szerint ez kevéssé lendít a hazai energiatakarékosság helyzetén és változatlanul kérdéses, tovább él-e az eddig ingyenes födémszigetelés.
Mint emlékezetes, a nyáron ellepték a magyarországi településeket az ingyenes födémszigetelők. Ez nem bizonyult csalásnak: a kivitelezők a felújításért cserébe a tulajdonos által aláírt hitelesített energiamegtakarítási (hem-) tanúsítványt a 2021 óta élő Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer (EKR) idén indult tőzsdéjén így is több százezer forintos haszonnal adták el. A hemeket a hazai energiacégek veszik, mert forgalmukra vetített megtakarítási kötelezettségeiket ilyen tanúsítványokkal is letudhatják. A lakossági munkálatokra adható – akár száz százalékos – árkedvezmény tehát nagyban függ a hem piaci árától, amit pedig jelentősen befolyásol az energiacégek megtakarítási kötelezettségeinek esetleges változása.
A jelenlegi szabály szerint ez a 2019-es forgalom 0,05 százalékától 2022-re 0,5 százalékig nő, a szint marad 2025-ig, ami után az érték 2028-ig 0,05 százalékra apad és megszűnik. A kötelezettséget mindig két év múlva kell – akár hem-vétellel – teljesíteni.
Az illetékes Energiaügyi Minisztérium (EM) október közepén „társadalmi egyeztetésre” bocsátott csomagja emelt volna az értékeken: a 2023-as-2024-es forgalom utáni arányt 0,5-ről 1,1 százalékra, az azutáni, eredendően csökkenő szintet pedig még magasabban, egységesen, 1,15 százalékban húzták volna meg. A mindössze öt munkanapos „társadalmi egyeztetés” után a csomagot a parlament elé egy nagyobb, klímapolitikai törvénymódosítóba ágyazva és már az emelési pontok nélkül nyújtották be. A szakma ezt látván riadót fújt: az emelés elmaradásával a hem-kereslet élénkülési reményei is szertefoszlanak, ami még lejjebb löki az idén amúgy is folyamatos csökkenést mutató hem-árat, ezzel pedig lőttek az ingyenes szigetelésnek.
A visszalépés okaként kormánykörökben félhivatalosan a kis hazai töltőállomásokat tömörítő Független Benzinkutak Szövetségének (FBSZ) tiltakozását emlegették. Az FBSZ szerint, mivel kis tőkeerejű tagjaik nem tudnák kigazdálkodni az EKR-emelést, az növeli a benzin árát. Másrészt a sarc 2023-24-es forgalomra vetített srófolása a visszamenőleges adóztatás tilalmába ütközik. Mindazonáltal megjegyzendő: a visszalépés nem csak a kis kutakat, hanem a tőkeerős multikat is kedvezően érintette. A nagy hazai láncokat képviselő Magyar Ásványolaj Szövetség főtitkára, Grád Ottó ugyanakkor lapunk megkeresésére megerősítette, hogy ők is panaszkodtak. Bár tehát a parlamentnek benyújtott törvényjavaslatban EKR-emelésről már nem esett szó, a szöveget utolsóként áttekintő törvényalkotási bizottság jegyezte, a parlament által végül december 20-án elfogadott változatban a 2026-2028-as forgalomra vetített, vagyis 2028-2030 között fizetendő 0,35, 0,15 és 0,05 százalékokat egységesen 0,5 százalékra emelték. Végül tehát valamennyit mégis növelték a 2027 után fizetendőket. Bár ismereteink szerint felmerült az olajipar EKR-terheinek enyhítése vagy akár törlése, az energiahatékonyság-növelésre kötelezettek köre végül nem szűkült. Az EM indoklása szerint az EKR-től 2030-ra várt, 88 petajoule-os (PJ), országos energiamegtakarítás csak az új értékekkel teljesülhet.
Az EU ma már 88 PJ-nál jóval magasabb megtakarítást vár el a 2030-ra
– tájékoztatta lapunkat Pálffy Anikó, a Magyar Energiahatékonysági Intézet Nonprofit Közhasznú Kft. szakmai vezetője. A szakember így igencsak kevesellte az emelést. A 2021-es, „friss” uniós elvárásoknak szerinte az se tenne eleget, ha 2040-ig tartanánk a most elvetett, évi 1,1-1,15-ös szintet. Az EKR-értékek alig észrevehető szigorítása érdemben nem emeli a hemek iránti keresletet, így a tanúsítványok 2024-ben amúgy is jelentős csökkenést mutató tőzsdei árát sem – vélekedett a szakmai vezető. Annál is kevésbé, mert a hem-árak eddig vérmesebb EKR-emelési várakozásokat tükröztek. Pálffy Anikó mindemellett kedvező fejleményként értékelte, hogy a közműhatóság nyilvántartása szerint az EKR-nek betudható, 2021-2024-es, rövid távú energiamegtakarítások meghaladták a várakozásokat. Igaz, a hosszú távúakra ez már kevéssé mondható el – tette hozzá a szakmai vezető.
Az erős háttérbokszot sejtető friss kormányintézkedés tehát elvileg 2026-tól néhány forintos üzemanyagáremelkedést hozhat, már ha az nem ütközik Nagy Márton haragjába – vélekedtek más szakértők. Az pedig, hogy így 2025-ben is megmaradnak-e a nyári lendületükből sokat vesztő, ingyenes lakossági energiahatékonysági ajánlatok, egyelőre kérdés – fűzték hozzá.
Forrás: Népszava