Irány az 55%: Szociális Klímaalap az energiaszegénység ellen és a közlekedési lehetőségektől elesők támogatására

• Az energiahatékonyság növelésére, a dekarbonizációra és a fenntartható közlekedés érdekében befektetésekre van szükség
• Nemzeti klímatervekben kellene foglalkozni az energiaszegénységgel és a közlekedéshez való nehéz hozzáféréssel
• A képviselők társadalmilag méltányos átmenetet szorgalmaznak a klímasemlegesség felé vezető úton

A Parlament támogatja annak az új alapnak a létrehozását, amely a rászoruló európaiakat támogatja majd az energiaátmenet miatt megnövekedő kiadások miatt.

A képviselők a szerdai plenáris ülésen 479 szavazattal, 103 ellenszavazat és 48 tartózkodás mellett elfogadták álláspontjukat a Szociális Klímaalap létrehozásáról.

Az elfogadott szöveg a Parlament kiinduló álláspontját alkotja a tagállamokkal folytatott tárgyalások során. A jelentés leszögezi: az alapnak azokat a rászoruló háztartásokat, mikrovállalkozásokat és közlekedési eszköz-használólat kell segítenie, amelyekre és akikre különösen nagy terhet ró a klímasemlegességre való átállás. Az alap kétféle módon egészíti ki a tagállami támogatást:

  • a jövedelmek ideiglenes közvetlen támogatásával (például az energiaadók és díjak csökkentésével) a közúti közlekedés és a fűtéshez használt üzemanyag árnövekedésének ellensúlyozására; és
  • hosszú távú strukturális befektetéssel épületek korszerűsítéshez, megújuló energiaforrások használatához, a tömegközlekedésre való áttéréshez, a közösségi autóhasználathoz, a közlekedés aktív módozatainak igénybevételéhez (például a kerékpározáshoz). A támogatás akár adókedvezményt, utalványt, pénzügyi hozzájárulást vagy kamatmentes hitelt is jelenthet.

Az alap számára rendelkezésre álló összeg két forrásból adódik össze: a kibocsátáskereskedelmi rendszerbe (ETS) bevont kereskedelmi célú közúti fuvarozás és épületek által generált összeg 25 százalékából, és 150 millió újabb kibocsátási egység elárverezéséből származó bevételből. A végösszeg a 2027-ig tartó időszakra a Parlament becslései szerint 16,39 milliárd euró lesz, amely a következő uniós költségvetési tárgyalások és a magánépületek és a közúti közlekedés ETS-be vonása fényében 2032-re akár összesen 72 milliárd euróra is emelkedhet.

A parlamenti állásponttal kapcsolatos további információ itt található (angolul).

A jelentéstevők szerint

„Nem fordulhat elő, hogy az energiaátmenettel csak néhány szerencsés járjon jól. Ezért gondoskodnunk kell arról, hogy az alapban lévő pénzek az átmenet során a legrászorultabbakhoz is eljussanak. Az intézkedések között többek között a lakások szigetelésére felhasználható utalványok és a használt elektromos autók piacának létrehozása szerepel” – mondta Esther De Lange (EPP, Hollandia) társ-jelentéstevő.

„Az éghajlatváltozás miatt szükséges erőfeszítések során Európa senkit nem hagyhat magára, ezért a klímasemlegességhez vezető átmenet idején a Szociális Klímaalap a társadalom biztonsági hálójaként funkcionál majd. Az alap céljai között az energiafelhasználás csökkentése és az energiahatékonyság növelése is szerepel: mindkettő kibocsátáscsökkentést eredményez. Milliárdokat fektetünk majd háztartásokba és mikrovállalkozásokba, hogy társadalmaink biztonságosan megbirkózhassanak az éghajlatváltozással” – mondta David Casa (EPP, Málta) társ-jelentéstevő.

A következő lépések

A képviselők hamarosan megkezdik a tárgyalásokat a tagállamokkal.

Háttér

A Szociális Klímaalap az Irány az 55%! csomag része. Ez az a program, amelynek eredményeként az Unió 2030-ra az 1990-es szinthez képest legalább 55 százalékkal csökkentené az üvegházhatású gázok kibocsátását, 2050-re pedig – a klímarendelettel összhangban – elérné a nettó zéró kibocsátást, azaz a klímasemlegességet.

2007-2013 finanszírozási időszak 2014-2020 finanszírozási időszak 2021-2027 finanszírozási időszak Boza-Kiss Benigna CEU BPIE BUILDUPON2 C4B dekarbonizáció ECF EED egészség egyablakos tanácsadás EKR EKR katalógus elemzés előnyök ÉMOR energetikai felújítás energetikai követelmény energetikai szakreferens energetikai tanúsítvány energiafüggetlenedés energiafüggetlenség energiahatékonyság energiahatékonyság az első elve Energiahatékonysági Alap energiahatékonysági irányelv energiahatékonysági piac Energiaklub energiamegtakarítási kötelezettség energiastratégia energiaszegénység energiatanúsítvány EPBD épületenergetikai irányelv épületfelújítás ESCO esettanulmány ETS2 Európai Felújítási Hullám Európai Green Deal éves jelentés fehér bizonyítvány felújítási hullám felújítási stratégia finanszírozás Fit for 55 fűtéskorszerűsítés G7 garantált energiahatékonyság-alapú szerződés (EPC) gazdasági előnyök GINOP H2020 Habitat for Humanity Magyarország hangulatjelentés hazai felújítási hullám Hazai Hatékonyság Helyreállítási és Alkalmazkodási Alap Helyreállítási és Alkalmazkodási Terv HET Holland Nagykövetség Hosszú Távú Felújítási Stratégia hőszivattyú HTFS HuGBC IEA IEECP igazságos átmenet ingatlanállomány ingatlanérték ingyenhitel IPCC IVF javaslatcsomag kamattámogatott hitel kazáncsere KEHOP készülékcsere klímaváltozás kohéziós alap költségoptimalizált költségvetés konferencia Koritár Zsuzsanna kötelezett kötelezettségi rendszer közel nulla közhasznúsági jelentés KSH lakásállomány lakásfelújítás lakóingatlan lakossági felmérés Lechner Tudásközpont levegőminőség lock-in LTP MCSTE MÉASZ MEHI arculat MEHI esemény MEHI konferencia MEHI kutatás MEKH mélyfelújítás MÉSZ minimumkövetelmények Mizsei Szabolcs MTVSZ munkahelyek napelem NEKT önkormányzat operatív program OSS Otthon Melege otthonfelújítás pályázat podcast prezentáció REC REIMARKT RenoHUb RenoPont RePower rezsicsökkentés RRF Szabó László ITM szakpolitikai javaslatok Szociális Klímaalap támogatás TNM TOP Ürge-Vorsatz Diana CEU V4 VEKOP visegrádi országok Weishaupt ZIKOP zöld finanszírozás Zöld Iroda

Ha hasznosnak találta, kérjük ossza meg!

Ne maradjon le a legfontosabb
szakmai hírekről!


Iratkozzon fel hírlevelünkre!