Az idei tél leghidegebb napjait éljük, így időszerű megnézni, hogy hol milyen fűtőanyagot használnak háztartásuk melegen tartására.
Az idei tél leghidegebb napjait éljük, így érdemes áttekinteni, hogy mely fűtési módok jellemzik a különböző településeket, és hogyan alakítják a háztartások fűtési szokásait. A legelterjedtebb fűtési mód továbbra is a gáz, hiszen az ingatlanok közel fele ezzel oldja meg a téli fűtést. Emellett azonban jelentős szerepe van a fával való fűtésnek is, amely sok helyen a hagyományos fűtési módként működik. A háztartások közel harmada (29,1 százalék) használ fatüzelést, sok esetben vegyes tüzeléssel kombinálva, például gázzal. A távfűtés pedig a lakások 15,4%-át érinti, leginkább azokban a településeken, ahol a panelházak vannak többségben.
A különböző fűtési módok eloszlása az egyes településeken nem homogén, és fontos figyelembe venni, hogy hol alkalmazzák leginkább a különböző energiahordozókat. A fával történő fűtés jellemzően a vidéki, aprófalvas térségekre koncentrálódik, míg a gázfűtés a nagyvárosokban, az alföldi területeken és a Balaton környékén a legelterjedtebb. A távfűtés pedig elsősorban a panel lakótelepeken, illetve azokban a településeken jellemző, ahol az ilyen típusú lakóépületek dominálnak.
A fűtési módok választása szoros összefüggésben áll a környezeti hatásokkal, például a szén-dioxid-kibocsátással. A megfelelő szigetelés nélküli lakásoknál, illetve elavult nyílászárókkal rendelkező épületeknél a fűtési energiafelhasználás több is lehet, mint ami a szükséges lenne, így érdemes kiemelni a korszerűsítés fontosságát. Az épületek megfelelő szigetelése, illetve az energiatakarékos fűtési rendszerek használata jelentősen csökkentheti a károsanyag-kibocsátást, miközben a költségeket is mérsékelheti.
A szén-dioxid-kibocsátás és a légszennyezés szempontjából is fontos megemlíteni, hogy a fa- és gázfűtés egyaránt hozzájárulhat a levegő minőségének romlásához. A vidéki településekre jellemző fatüzelés és a gázfogyasztás is növeli a légszennyezettséget, így a fenntarthatóbb fűtési megoldások, mint a megújuló energiaforrások, egyre fontosabb szerepet kapnak.
Bár a klímaváltozás miatt sokan azt gondolhatják, hogy egyre kevesebb fűtésre lesz szükség, az időjárás szélsőségesebb lehet, és a jövőben is előfordulhatnak hirtelen hideg napok. A globális felmelegedés hatására nem csak az átlaghőmérséklet emelkedik, hanem egyre gyakoribbak lehetnek az extrém időjárási jelenségek is, amelyek továbbra is igényelhetik a megfelelő fűtési megoldásokat.
Az energiatakarékos és fenntartható fűtési módszerek elterjedése különösen fontos a legszegényebb rétegek számára, akiknek gyakran nincs lehetőségük korszerű fűtési rendszerek kiépítésére. A fenntartható fűtési megoldások bevezetése, például a biomassza, a pellet alapú rendszerek vagy napenergia hasznosítása, hosszú távon csökkentheti az energiafelhasználást és a károsanyag-kibocsátást. Azonban a fűtési módszerek korszerűsítése nem egyszerű feladat, és nem csupán pénzügyi, hanem társadalmi és technikai kihívásokkal is jár.