Új év, új feltételek a lakossági energiahatékonysági „ingyenhitelnél” – vajon kapós lesz?

Jó hírrel kezdjük az évet, javulnak a kamattámogatott lakossági energetikai hitel feltételei. Igény lenne az energiatakarékos lakások iránt. A kérdés inkább az, elég vonzó-e most már a támogatott hitel, hogy akár a családi házak tulajdonosai, akár a társasházakban vagy lakásszövetkezetekben élők ebből a pénzből újítsák fel otthonaikat. 115 milliárd forint sorsa és több tízezer háztartás energiahatékonyságának a növelése a tét. A MEHI elemzése.

Közel 22 ezer háztartás energiahatékonysági felújítását, illetve megújuló energiaforrással történő ellátását szeretné elérni a kormány a 115 milliárd forint keretösszegű uniós forrásból. Annál is fontosabb a program sikeressége, mert Magyarország azt vállalta, hogy 2014-2020 között összesen 167 PJ halmozott végső energiamegtakarítást ér el. A lakossági megtakarítások ennek teljesítéséhez elengedhetetlenek. 2017 áprilisában indult a hitelprogram, a mostani – immár második körös – változtatások célja, hogy pontosítsák és kedvezőbbé tegyék a hitelprogram feltételeit.

Szükség is van erre, mert mintegy 1300 igénylő 4,5 milliárdnyi fejlesztési igényéből  eddig kilencszázan jártak sikerrel, 2,3 milliárd forint kihelyezése történt meg. Főként természetes személyek érdeklődnek a hitel iránt, Pest megye, Budapest és Fejér megye a dobogós az igénylések terén, melyet Hajdú-Bihar, Csongrád és Békés megyék követnek.[1]

Két, egymással összefüggő kérdést érdemes mérlegelni a hitelkonstrukció kapcsán: vajon annak feltételrendszere elég vonzó-e ahhoz, hogy szívesen felvegyék a háztartások, lakóközösségek. Valamint azt, hogy önmagában a hitel (állami támogatás nélkül) elég vonzó-e ahhoz, hogy ez tömegesen[2] beindítsa az energetikai beruházásokat.

„Ingyenhitel” – most már elég vonzó ahhoz, hogy felvegyék?

A hitelkonstrukció kecsegtetőnek tűnik: 10 százalék saját forrás mellett lehet kamatmentes kölcsönt felvenni kifejezetten energetikai fejlesztésekre. Legfeljebb 20 év futamidővel családi házak esetén 10 millió forint igényelhető, társasházak esetén lakásonként 7 millió. A hitel alsó határa 500 ezer forint.

A kamattámogatott hitelkonstrukcióban hozott egyik legfontosabb pozitív módosítás, hogy természetes személyek esetén megemelték a biztosíték nélkül felvehető hitel összegét, a korábbi 2 millióról 5 millió forintra. Nem kell jelzálogot bejegyzetetni tehát 5 millióig.

Pozitív fejlemény az is, hogy beépítésre került a szállítói előleg igénybevételének a lehetősége, a hitelösszeg 50 százalékának erejéig. Szállítói előleg kifizetése az önerő igazolt felhasználását követően, az anyagi, műszaki és forrásösszetételnek megfelelő tartalommal kiállított számlák ellenében történhet.

Előrelépés még, hogy készpénzfizetési számlákat a korábbi 300 ezer helyett 1,5 millió forintig lehet benyújtani, a kölcsönösszeg 50 százalékáig. Készfizetési számla csak utófinanszírozású lehet.

A hitelprogram módosítása sok technikai és fogalmi pontosítást is tartalmaz, mely remélhetőleg egyszerűsíti a hitel felvételén gondolkodók dolgát. Fontos ezek közül, hogy most már az osztatlan közös tulajdonban álló ingatlannal (pl. ikerház) kapcsolatos feltételeket is tisztázták, így könnyebben juthatnak ők is hitelhez.

Sajnos fennmaradt azonban két problémakör, mely akkor is fellép, ha magánszemély, vagy ha lakóközösség veszi fel a kölcsönt. Bár a szállítói előleget most bevezették – és ez segítheti a hiteligénylők pénzügyi helyzetét -, de a hitel a gyakorlatban utófinanszírozású maradt. Ezt orvosolhatná a hitelösszeg 20-30 százalékáig terjedő előleg, mely a saját erő felhasználása után biztosítaná az építkezők likviditását. Különösen nehéz helyzetet teremthet ez azoknál a családoknál, akik az Otthon melege – utófinanszírozású – programján nyertek, nyernek támogatást és mellé vesznek fel hitelt.

Gondot jelenthet az is, hogy a kivitelezési munkálatok elszámolható munkadíja az elszámolható anyagköltség 60 százalékánál nem lehet több. A munkadíj tehát a teljes beruházási összeg legfeljebb 40 százaléka lehet. A jelenlegi piaci folyamatok azonban azt mutatják, hogy a munkadíjak jobban növekedtek, mint az anyagköltségek, ami akár azt is eredményezheti, hogy a feltétel miatt nem lesz elszámolható a munkadíj teljes összege. Ez pedig – a kiíró legjobb szándéka ellenére is – a feketemunkát erősítheti.

E két feltétel  miatt várhatóan csak az lesz képes átmeneti finanszírozási gondok nélkül befejezni egy beruházást, aki a minimálisan előírt[3] saját erő felett magasabb önerővel rendelkezik vagy  rugalmas kivitelezővel, beszállítóval tud szerződést kötni – ez viszont a kivitelezési költségeket emelheti meg.

Nem enyhítettek a lakóközösségek – társasházak és lakásszövetkezetek – azon jelzálogi, óvadéki feltételein, mely a hitelösszeg 20 százalékára előírt fedezettségi kötelezettség ír elő. Ez továbbra is kedvezőtlenebb, mint a lakástakarék (LTP) konstrukciókhoz kötődő piaci gyakorlat[4]. Ez feltételezhetően visszafogja majd a lakóközösségek hitelfelvételi kedvét.

Csak hitelből beindíthatók-e tömegesen a rezsicsökkentő, energiahatékonysági beruházások?

A MEHI több évre visszanyúló lakossági felmérései alapján[5] sajnos a hitel jellegű programok – még ha kamattámogatás mellett is kerülnek meghirdetésre – önmagukban kevésbé vonzók. A csak hiteltermékre alapuló lakossági konstrukció várhatóan nem fog felújítási hullámot elindítani. Ennek számos oka van, köztük az egyik kiemelkedő az egymástól eddig függetlenül működtetett támogatási formák rendszere (Otthon melege, lakástakarék és kamattámogatott hitel). Ezek részben lerontják egymás hatását, részben pedig nehezítik a felújítók dolgát.

Nagyon fontos lenne a különböző támogatási formák forrásainak összehangolása, koherenciájának megteremtése, egy egykapus rendszer kialakítása.

 


[1] 2017. november 10-ig

[2] A lakásállomány elöregedésének megállításához évi 100 ezer feletti, komplex felújításra lenne szükség.

[3] Legalább 10% saját forrással kell rendelkezni a hiteligénylőnek, amely állhat önerőből és vissza nem térítendő támogatásból

[4] Kereskedelmi bankoktól legfeljebb 10 százalék önrész mellett – esetenként önrész nélkül is – kaphatnak hitelt lakóközösségek, igen alacsony kamat mellett. Ennek jellemző feltétele, hogy egyrészt magára a társasházra kötnek lakáskassza szerződést, másrészt az egyes albetétekre is külön kötnek LTP szerződést, melyet rákedvezményeznek a társasházra. Ez már elég biztosítékot jelent a hitelezőnek arra, hogy finanszírozza a beruházást, akár nagyon alacsony kamat mellett is, anélkül, hogy ezzel magasabb közösköltség-terhet rónának a lakóközösségre a megemelt fedezettségi szint elvárás miatt.

2021-2027 finanszírozási időszak Boza-Kiss Benigna CEU BPIE BUILDUPON2 C4B dekarbonizáció ECF EED egészség egyablakos tanácsadás EKR EKR katalógus elemzés előnyök ÉMOR energetikai felújítás energetikai követelmény energetikai szakreferens energetikai tanúsítvány energiafüggetlenedés energiafüggetlenség energiahatékonyság az első elve Energiahatékonysági Alap energiahatékonysági irányelv energiahatékonysági piac Energiaklub energiamegtakarítási kötelezettség energiastratégia energiaszegénység energiatanúsítvány EPBD épületenergetikai irányelv épületfelújítás ESCO esettanulmány ETS2 Európai Felújítási Hullám Európai Green Deal éves jelentés fehér bizonyítvány felújítási hullám felújítási stratégia finanszírozás Fit for 55 fűtéskorszerűsítés G7 garantált energiahatékonyság-alapú szerződés (EPC) gazdasági előnyök GINOP H2020 hangulatjelentés hazai felújítási hullám Helyreállítási és Alkalmazkodási Alap Helyreállítási és Alkalmazkodási Terv HET Holland Nagykövetség Hosszú Távú Felújítási Stratégia hőszivattyú HTFS HuGBC IEA IEECP igazságos átmenet ingatlanállomány ingatlanérték ingyenhitel IPCC IVF javaslatcsomag kamattámogatott hitel kazáncsere KEHOP klímaváltozás kohéziós alap költségoptimalizált költségvetés konferencia Koritár Zsuzsanna kötelezett kötelezettségi rendszer közel nulla közhasznúsági jelentés KSH lakásállomány lakásfelújítás lakóingatlan lakossági felmérés Lechner Tudásközpont levegőminőség lock-in LTP MCSTE MEHI arculat MEHI esemény MEHI konferencia MEHI kutatás MEKH mélyfelújítás minimumkövetelmények MTVSZ munkahelyek napelem NEKT önkormányzat operatív program OSS Otthon Melege otthonfelújítás pályázat podcast prezentáció REC REIMARKT RenoHUb RenoPont RePower rezsicsökkentés RRF Szabó László ITM Szociális Klímaalap támogatás TNM TOP Ürge-Vorsatz Diana CEU V4 VEKOP visegrádi országok Weishaupt ZIKOP zöld finanszírozás Zöld Iroda

Ha hasznosnak találta, kérjük ossza meg!

Ne maradjon le a legfontosabb
szakmai hírekről!


Iratkozzon fel hírlevelünkre!