Nemzeti Energiahatékonysági Alap

2013. 3. 11.

Miért van szükség az Alapra?

A magyar gazdaság számára kitörési lehetőség az energiahatékonysági beruházások ösztönzése. E beruházások növelik a gazdasági aktivitást, munkahelyek tízezreit biztosítják, csökkentik hazánk energiafüggőségét, és egyúttal csökkentik a rezsiköltségeket. Az erre költött állami források már egy év után termőre fordulnak a megnövekedett adóbevételek miatt.  Ez a felismerés a Kormány stratégiai terveinek is része.
A háztartások és vállalatok gyenge tőkeereje és rossz hitelképessége miatt azonban még a gazdaságilag indokolt hatékonysági beruházások sem valósulnak meg.  Ezért olyan újszerű állami támogatási formára van szükség, amely megadja a kezdeti lökést a beruházásoknak, hogy aztán azok a megtakarított rezsiköltségből kitermeljék a beruházási költséget.  Ezt szolgálja a Nemzeti Energiahatékonysági Alap.

Források:
Az Alap feltöltésére a fenntarthatóságot célzó közforrásokat és magánforrásokat kell felhasználni. A következők jöhetnek szóba:
•    Karbonforintok: 2013-tól az EU szén-dioxid kibocsátás-kereskedelmi rendszerében kb. évi 30 Md Forint bevétel keletkezik a kvóták árveréséből (ún., karbonforintok).  A bevétel felét éghajlat-változási célokra kell felhasználni.  
•    EU források:  A 2014-20-as tervezési időszakban az EU Bizottság javaslata szerint a támogatások jelentős részét az éghajlatváltozás elleni harc céljaira kell fordítani.
•    Banki források: Ha a hitel-törlesztések elmaradásának kockázatát elsősorban az állami források viselik, az Alap vagyonának akár 2/3-adát is biztosíthatják a kereskedelmi bankok,
•    Energiahatékonysági Irányelv szolgáltatói kötelezettség: Kiegészítő forrás lehet az a pénz, amiből az energiaszolgáltatók a végfogyasztói energiahatékonyság javítását finanszírozzák.

Célterületek:
Az Alap az alábbi beruházásokat támogatná: i) Meglevő épületek szigetelése, nyílászáró-cseréje, fűtés-korszerűsítése (középületek, lakóépületek, vállalati épületek); ii) Közel nulla fogyasztású új épületek  iii) távhő-beruházások)

Működési elvek:
•    Önrész nélkül igénybevehető, 15-20%-nyi vissza nem térítendő támogatás, a többi kedvezményes hitel.
•    A források kihelyezését bankok, vagy egy Zöld Bank intézi, fix kezelési díjért.
•    Technológia, és beruházás-semlegesség: a piaci viszonyok döntsék el, hogy inkább felújítás, vagy építés történik, illetve, hogy szigetelés vagy fűtés-korszerűsítés, stb.
•    Épületfelújításnál:
      o    A beruházás feltétele egy energia-tanúsítvány, amely szerint 7 évnél rövidebb megtérülésű megtakarítási lehetőségek vannak.
      o    Standardizált támogatás: pl. 2000 Ft/m2 ha az épület a felújítás után F-ből E kategóriás lesz, 4000 Ft/m2, ha F-ből D lesz.
      o    Ellenőrzés újabb tanúsítvány elkészítésével, és az energiafogyasztás jelentésével
•    Új épületeknél
      o    a támogatás feltétele, hogy az érvényes hatékonysági standardoknál legalább 25%-kal nagyobb legyen az épület hatékonysága (kWh/m2-ben)
      o    Ellenőrzés az energiafogyasztás jelentésével

Gazdasági hatások:
Az Energiaklub lakossági energiahatékonysági makro-elemzései alapján  a fent vázolt program 42 ezer munkahelyet hozhatna létre, illetve évi kb. 80 ezer lakás felújítását tenné lehetővé.

Referenciák:
A fenti javaslatot a MEHI hazai kutatások és nemzetközi példák alapján dolgozta ki.  A fenti modell az Észtországban sikerrel működtetett KredEx energiahatékonysági hitelprogram, illetve a német KfW bank energiahatékonysági hitelprogramja példájára épül.