Nyáron elindult az Otthonfelújítási Program, a jogosultak körében azonban még komoly a bizonytalanság, és a résztvevőknek hatékony segítségre lehet szüksége a különböző munkálatok kiválasztása és megvalósítása során. A különböző épületeknél ugyanis más és más lehet az a felújítási intézkedés, amely a legjobb ár-érték arányt hozza, az elérhető megtakarítás mértéke között akár 21 százalékos különbség is lehet, míg a költségek akár 12 millió Ft-tal is eltérhetnek, komplex felújítás esetén pedig ennél is nagyobb, akár közel 18,7 millió Ft különbség is lehet. A program minél hatékonyabb megvalósításához így minden szereplő összefogására szükség lehet, a tanácsadóktól kezdve, a bankokon, az építőanyagkereskedőkön és energetikuson át a kivitelezőkig, hogy megfelelőképpen segítsék és edukálják a pályázókat.
A Magyar Energiahatékonysági Intézet tavasszal mélyinterjúkat készített pénzügyi és ingatlanpiaci vezetőkkel, amely során kiderült, hogy önmagában a felújítási hitelek nem indítanak be korszerűsítési hullámot, ehhez nélkülözhetetlen az állami segítség, a vissza nem térítendő támogatás (VNT). Most pedig mindez rendelkezésre áll, magas támogatási aránnyal (35-50% VNT + 50-35% kamatmentes hitel), sok könnyítéssel (nincs jelzálog bejegyzés, adóstárs bevonható), mégsem érdeklődnek elegen. Bár kb. 1,5 millió korszerűtlen családi ház jogosult a júliusban indult Otthonfelújítási Programra, egyelőre csupán 20.000-en keresték fel az MFB pontokat, és kevesebb, mint 2000 pályázat érkezett be.
Pedig az Európai Uniós szabályozás szigorodása miatt ez a támogatás lesz az utolsó, amely még támogatja a kondenzációs gázkazánok beépítését, és az uniós források bizonytalansága miatt nem tudni, hogy ezen program után mikor lesz újra lehetőség energetikai korszerűsítésre pályázni. Mi lehet a szerényebb érdeklődés oka? Az 1 millió Ft önerő szükségessége és a bonyolultabb pályázási folyamat sokak kedvét elveheti, de az önerőt banki hitel formájában is fel lehet venni, a pályázásban pedig tanácsadók állnak rendelkezésre.
Tanácsadót igénybe venni azonban sokan ódzkodnak. Kidobott pénznek gondolják, ha a konzultáció végén kiderül, hogy nem jogosultak a támogatásra, túl sokba kerülne a teljes beruházás vagy a jelenlegi rezsiárakon hosszú idő alatt térülne meg a felújítás. Ezekre a kezdeti kérdésekre leginkább ingyen szeretnének választ kapni az ügyfelek. Pont ez az a lépcsőfok, ahol a piaci szereplők beléphetnek, és segíthetnek legalább elindulni a pályázatot fontolgatóknak. Amennyiben a sötétben tapogatózás helyett, már az otthon kényelméből tudnak valamilyen információhoz jutni arról a felújítást tervezők, hogy jogosultak-e a támogatásra, mekkora korszerűsítési költségekre és milyen mértékű megtakarításokra számíthatna, nagyobb magabiztossággal léphetnek a tettek mezejére. Ráadásul nem is kell nagy dolgokra gondolni, a program jogi szabályait taglaló kevésbé átlátható edukációs anyagok helyett, akár egy jól működő kalkulátor is komoly segítség lehet. Így az ügyfél többféle korszerűsítési lépést tud összehasonlítani, és már felkészülten érkezhet a tanácsadóhoz, tudva, hogy jogosult a pályázatra és van olyan felújítási intézkedés, amely megfelel az elképzeléseinek.
A korszerűsítést tervezők bizonytalansága pedig érhető, a költségek között valóban nagy különbségek lehetnek. Hogy épületenként mennyire eltérőek lehetnek az eredmények, az alábbi táblázat mutatja: Egy 80 négyzetméteres vályogház esetén például padlásfödém és falszigeteléssel, valamint nyílászárócserével már összejöhet az előírt több, mint 30 százalékos energiamegtakarítás, amely korszerűsítés becsült költsége 2,8 és 4,6 millió forint között alakulhat. Ugyanakkor egy két generációs, 200 m2-es, 80-as években épült családi ház esetén, ahol a legjobb árérték-arányban a homlokzati szigetelést és a kondenzációs kazáncserét érdemes elvégezni, amely révén az energiaköltség 47,1 százaléka takarítható meg, a korszerűsítés költsége 14,8 és 20,1 millió forint között alakulhat.
| Épületek | Felújítás előtt | Felújítás után | Legjobb ár-érték arányú, OFP-ben elszámolható intézkedés | Legjobb ár-érték arányú intézkedéssel elérhető megtakarítás (kWh/m2/év) | Legjobb ár-érték arányú intézkedés költsége | Komplex felújítással elérhető megtakarítás (kWh/m2/év) | Komplex beruházás költsége |
| 80 m2-es vályogház | 1 szint + padlás,szigeteletlen, kétrétegű ablak, kályha | 20 cm homlokzati szigetelés, 25 cm padlásfödémszigetelés, 3 rétegű ablak, hőszivattyú | padlásfödém-szigetelés + nyílászáró |
33% |
2,8-4,6 millió Ft |
75% |
14,4-20,8 millió Ft |
| 100 m2-es Kádár kocka | 1 szint + padlás, szigeteletlen, kétrétegű ablak, konvektor | 20 cm homlokzati szigetelés, 25 cm padlásfödémszigetelés, 3 rétegű ablak, kondenzációs gázkazán | padlás-födémszigetelés + homlokzati szigetelés |
54% |
5,5-8,2 millió Ft |
83% |
11,2-18,8 millió Ft |
| 115 m2-es, 1980-as években épült családi ház (2 szint + tetőtér) | 1 szint + tetőtér, szigeteletlen, kétrétegű ablak, konvektor | 20 cm homlokzati szigetelés, tetőszigetelés, 3 rétegű ablak, kondenzációs gázkazán | homlokzati szigetelés + kondenzációs gázkazán |
47% |
8,1-14,8 millió Ft |
80% |
18,2-27,1 millió Ft |
| Kétgenerációs, 1980-as években épült családi ház | 200 m2, 2 szint + tetőtér, szigeteletlen, kétrétegű ablak, konvektor | 20 cm homlokzati szigetelés, tetőszigetelés, 3 rétegű ablak, kondenzációs gázkazán | homlokzati szigetelés + kondenzációs gázkazán | 47,1% | 14,8-20,1 millió Ft | 70,29% | 25,8-38,7 |
Forrás: RenoPont és Eltinga által kifejlesztett Otthonfelújítási kalkulátor, RenoPont számítások és ÉMI kalkulátor
A RenoPont honlapján jó felújítási példákat is lehet találni, ahol rövid videókban mutatják be 1-1 jellemző épülettípusnál (vegyes falazatú ház, Kádár-kocka, 80-as évek családi háza) a korszerűsítés előtti és utáni állapotot és a felújító maga mesél a folyamatról, a nehézségekről és az elért eredményekről, előnyökről.
Az előzetes, otthoni számolgatás után következhet a személyes, már sokkal konkrétabb tanácsadás. Optimális esetben a tanácsadás kiterjed a jogosultság ellenőrzésre, az energetikai felmérés elkészítésére, a pályázatírásra, a kivitelezői árajánlatok bekérésére, a kivitelező kiválasztására, a kulcstermékek kijelölésére és a tanácsadói költségek csökkentése miatt az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszerben való részvételre. A legtöbb, ÉMI-nél regisztrált tanácsadó azonban ezeknek a feladatoknak csak egy részét képes elvégezni, ezért ahhoz, hogy minél több ügyfelet el lehessen juttatni a sikeres pályázáshoz és felújításhoz, az építési értéklánc minden szereplőjének össze kell fognia. Ezen segíthet például, hogy mivel Magyarország az Európai Unió soros elnöke, idén októberben Budapesten rendezik a Renovate Europe Day (ReDay)-t, amely pont azt a célt tűzte ki, hogy az épület szektor felújítását és dekarbonizációját vitassák meg egymással európiai és hazai döntéshozók.
