A MEHI állásfoglalása az elkészült energetikai stratégiai dokumentumokról

Nemzeti Energia és Klíma Terv, Nemzeti Energiastratégia 2030.

A Magyar Energiahatékonysági Intézet üdvözli, fontosnak és időszerűnek tartja a Nemzeti Energiastratégia 2030 illetve a Nemzeti Energia és Klíma Terv (NEKT) energiahatékonysággal, illetve épületenergetikával kapcsolatos helyzetfelmérését, alapelveit, különösen a fogyasztóközpontú megközelítést, illetve az „első az energiahatékonyság” elv megjelenését. Ugyanakkor ezek az elvek nem mindig tükröződnek a stratégiai dokumentumok részleteiben. A célkitűzések ambíciószintje nem közelíti meg a reális lehetőségeket: az energiahatékonysági célérték elmarad mind az uniós célokhoz való méltányos és arányos hozzájárulástól, mind pedig attól az elvárható törekvéstől, amit a klímaválság kezelése és az energiaátmenet megkövetelne Magyarországtól is.

Bár említés szintjén szerepel, a gyakorlatban már nem jelenik meg vezérelvként az „első az energiahatékonyság” elve, miszerint törekszünk a lehető legalacsonyabb energiafogyasztásra, a fennmaradó energiaigényt pedig fenntartható energiaforrásokból fedezzük. A célkitűzések és tervezett intézkedések – a dokumentumokból körvonalazódó prioritásokat tekintve – nem ismerik fel az energiafogyasztás csökkentésének stratégiai jelentőségét és lehetőségeit, jóllehet a stratégiákban megfogalmazott célok – energiaszuverenitás, energiabiztonság, rezsicsökkentés, dekarbonizáció – mindegyikére első számú megoldást tudna nyújtani. Ehhez társulnának még azok a járulékos előnyök, amelyek konkrét – nemzetgazdasági, munkaerőpiaci, egészségügyi, környezeti – hasznot jelentenének mind az országnak, mint az egyén szintjén.

A tervezett intézkedések között számos olyat találunk, amelyek hiánypótló lépéseket jelentenek a hazai energiagazdálkodás, energiahatékonyság-fejlesztés területén. Bízunk azon törekvések megvalósulásában, amely a Nemzeti Energetikusi Hálózat megerősítését, a vállalati energiahatékonyságot célzó adókedvezmény elterjedését, a középületek üzemeltetésében rejlő energia-megtakarítási potenciál kiaknázását és a szemléletformálási kampányokon keresztül az energiahatékonyság-növelés népszerűsítését célozza. A kötelezettségi rendszer bevezetése és az ESCO típusú finanszírozások előretörése is nagyon fontos hatékonysági hajtóerő lehet.

A fenti intézkedéselemeket azonban nem minden esetben látjuk elégségesnek; különösen az épületek komplex energiahatékonysági mélyfelújítására irányuló intézkedésterveket hiányoljuk. A kötelezettségi rendszer és az ESCO finanszírozás épp a nagy megtakarítást hozó komplex beruházások előmozdítására nem alkalmasak, hiszen a piaci alapú, energiaszolgáltatókat és/vagy elosztókat kötelező megoldások az alacsonyan csüngő gyümölcsökre, azaz a kisebb pénzügyi befektetést igénylő, gyorsabban megtérülő, kisebb kockázatú beruházásokra fognak koncentrálódni. Egy stabil, hosszú távú, kiszámítható lakossági épületenergetikai ösztönző- és támogatási program nélkül a lakossági mélyfelújítások nem fognak megtörténni, ami pedig elengedhetetlen a szektorban tervezett nagyléptékű, 30%-os energiafogyasztás-csökkentés eléréséhez. Pedig a lakossági szektor fogyasztáscsökkentése kritikus a teljes energiahatékonysági célérték elérése szempontjából, hiszen a másik két nagy fogyasztó – az ipar és a közlekedés – esetében a stratégiai dokumentumok az energiafelhasználás jelentős növekedésével számolnak.

A MEHI állásfoglalása az energetikát érintő stratégiai dokumentumokról

2007-2013 finanszírozási időszak 2014-2020 finanszírozási időszak 2021-2027 finanszírozási időszak Boza-Kiss Benigna CEU BPIE BUILDUPON2 C4B dekarbonizáció ECF EED egészség egyablakos tanácsadás EKR EKR katalógus elemzés előnyök ÉMOR energetikai felújítás energetikai követelmény energetikai szakreferens energetikai tanúsítvány energiafüggetlenedés energiafüggetlenség energiahatékonyság energiahatékonyság az első elve Energiahatékonysági Alap energiahatékonysági irányelv energiahatékonysági piac Energiaklub energiamegtakarítási kötelezettség energiastratégia energiaszegénység energiatanúsítvány EPBD épületenergetikai irányelv épületfelújítás ESCO esettanulmány ETS2 Európai Felújítási Hullám Európai Green Deal éves jelentés fehér bizonyítvány felújítási hullám felújítási stratégia finanszírozás Fit for 55 fűtéskorszerűsítés G7 garantált energiahatékonyság-alapú szerződés (EPC) gazdasági előnyök GINOP H2020 Habitat for Humanity Magyarország hangulatjelentés hazai felújítási hullám Hazai Hatékonyság Helyreállítási és Alkalmazkodási Alap Helyreállítási és Alkalmazkodási Terv HET Holland Nagykövetség Hosszú Távú Felújítási Stratégia hőszivattyú HTFS HuGBC IEA IEECP igazságos átmenet ingatlanállomány ingatlanérték ingyenhitel interjú IPCC IVF javaslatcsomag kamattámogatott hitel kazáncsere KEHOP készülékcsere klímaváltozás kohéziós alap költségoptimalizált költségvetés konferencia Koritár Zsuzsanna kötelezett kötelezettségi rendszer közel nulla közhasznúsági jelentés KSH lakásállomány lakásfelújítás lakóingatlan lakossági felmérés Lechner Tudásközpont levegőminőség lock-in LTP MCSTE MÉASZ MEHI arculat MEHI esemény MEHI konferencia MEHI kutatás MEKH mélyfelújítás MEPS MÉSZ minimumkövetelmények Mizsei Szabolcs MTVSZ munkahelyek napelem NEKT önkormányzat operatív program OSS Otthon Melege otthonfelújítás pályázat pénzügyi keret podcast prezentáció REC REIMARKT RenoHUb RenoPont Renovate Europe RePower rezsicsökkentés RRF Szabó László ITM szakpolitikai javaslatok Szociális Klímaalap támogatás TNM TOP új építés Ürge-Vorsatz Diana CEU V4 VEKOP visegrádi országok Weishaupt ZIKOP zöld finanszírozás Zöld Iroda

Ha hasznosnak találta, kérjük ossza meg!

Ne maradjon le a legfontosabb
szakmai hírekről!


Iratkozzon fel hírlevelünkre!