Az éghajlatváltozásról szóló 2015-ös párizsi megállapodás arra ösztönzi az Európai Uniót, hogy fokozottabb erőfeszítéseket tegyen az épületállomány dekarbonizációjára. Mivel az EU végső energiafogyasztásának 40%-áért az épületek felelősek, az épületállomány energetikai felújítással történő dekarbonizációját az Európai Bizottság egyértelmű prioritásként kezeli. Ezért is kapott az épületfelújítás külön stratégiát: az európai Felújítási Hullám (Renovation Wave) az EU Zöld Megállapodás egyik zászlóshajó kezdeményezése. A 2020 októberében közzétett stratégia célja az épületfelújítások arányának megduplázása és a mélyfelújítások ösztönzése a következő évtizedben.
A klímasemleges épületállomány eléréséhez – amely nélkül a 2050-es CO2-kibocsátási célok nem teljesíthetőek – az egyik legfontosabb jogszabály az épületek energiateljesítményéről szóló irányelv (a továbbiakban EPBD). Az irányelv jelenleg is komoly viták tárgyát képezi, a klímasemlegesség elérése szempontjából kulcsfontosságú, hogy a jogalkotási eljárás eredményeként mit tartalmaz majd annak végleges változata. Egyes tagállamokban ugyanakkor a jelenlegi EPBD végrehajtásának és megvalósításának szintje és sikeressége is kérdéses. A felülvizsgált EPBD sikere és eredményei nagyban függnek majd a tagállamok elkötelezettségétől a gyakorlati megvalósítás terén.
Jelen tanulmány célja az volt, hogy megvizsgálja a jelenleg hatályos EPBD tényleges végre-hajtását: milyen mechanizmusokat alkalmaznak a vizsgált országok, mennyire hatékony a jogszabályok végrehajtása, és mennyiben szolgálják azt a kitűzött célt, hogy jelentősen javuljon az épületállomány energiateljesítménye.
A tanulmány eredménye szerint az EU egyre szigorúbb épületenergetikai követelményei fő-ként jogszabályi, szabályozási szinten működnek, míg a gyakorlati alkalmazás és végrehajtás az uniós tagállamok között nagymértékben eltér: a vizsgált tagállamokban komoly hiányosságok tapasztalhatók az energetikai követelmények végrehajtása tekintetében.