Hazai Hatékonyság Program

Az energiahatékonyság a magyar gazdaság eddig kevéssé kihasznált versenyképességi lehetősége, hisz rengeteg olyan gazdaságos beruházás végezhető el ezen a téren, ami ma a tőkehiány miatt nem valósul meg. Házaink az utcát fűtik, a gépeink falják az áramot, és az iskolákat sokszor nehéz kifűteni. Ha jutna pénz ezekre a beruházásokra, nemcsak a rezsi csökkenne, de kisebb lenne a gázimport is, és új munkahelyek jöhetnének létre, új növekedés bontakozhatna ki. Az energiahatékonyságban – így különösen az épületenergetikában – meglévő hatékonysági potenciál hasznosítása nemcsak környezetvédelmi, hanem elsősorban versenyképességi kérdés.

Óriási a társadalmi igény az energiahatékonysági beruházások támogatására

Az elmúlt évek tapasztalata szerint óriási igény van az energiahatékonysági fejlesztésekre, mert az emberek tudják, hogy szigeteléssel, kazáncserével, ablakcserével jelentősen csökkenthetők a rezsiköltségek, amelyek ma egy átlagos háztartás költségeinek 16%-át teszik ki. Egy korábbi felmérés szerint alakosság egynegyede korszerűsítene a következő 3 évben.  Az emberek 87%-ának azonban nincs megtakarítása, hitelt csak drágán tud felvenni, és a lakosság számára korábban megnyílt, az igényekhez képest csekély keretösszegű pályázati források egy-két nap alatt kiapadtak.  Az épületenergetikai fejlesztések egyik legnagyobb gátját így a forráshiány jelenti.

Vissza nem térítendő EU-forrás, önfinanszírozó hitellel kombinálva

A Hazai Hatékonyság program adófizetői források felhasználása nélkül kínál lehetőséget jelentős épületenergetikai célú fejlesztésekre.

A pályázók uniós forrásból származó, vissza nem térítendő és az ÁFA mértékét meghaladó támogatási részhez jutnak. Egy adott projektnél ezt egészíti ki egy olyan fejlesztési vagy beruházási hitel, amelynek törlesztőrészlete (változatlan fogyasztási szokások mellett) kifizethető az elért energia megtakarításból.  Ezáltal az energiahatékonysági beruházások a megtakarított energia árában termelik ki a finanszírozás költségeit.

A Hazai Hatékonyság szerint évi 60 milliárd forint jutna a 2014-2020 között igénybe vehető uniós forrásokból energiahatékonysági fejlesztésekre, a KEHOP, GINOP és TOP-VEKOP programokon keresztül:

  • energiahatékony új épületek építésére, tanúsítások és szaktanácsadás támogatására.
  • Évi 20 Mrd Ft a GINOP-ból, a Hazai Hatékonyság keretében vállalkozások telephelyfejlesztéssel összefüggő energiahatékonysági beruházásaira, vállalati energiahatékonysági auditokra, a fejlesztést orientáló szaktanácsadásra, továbbá egy Energiahatékonysági Széchenyi kártya bevezetésére, egyszerű kisvállalkozói projektekre.
  • Évi 20Mrd Ft a TOP és VEKOP programokból a Hazai Hatékonyság keretében komplex felújításokra, energiahatékony új épületekre, társadalmi mobilitást szolgáló energiahatékony bérlakásokra valamint felmérési programok és auditok megvalósítására.

Beruházási minőség és gazdaságfehérítés egyben

Az építőanyag gyártók, és a kivitelezői értéklánc versenyképességét egyaránt erősíti a beépített termékekre és a kivitelezésre a programban javasolt számlaadási kötelezettség.  Ez a megoldás a tisztességes kereskedőket és kivitelezőket közvetlenül „hozza helyzetbe” de közvetve azzal is, hogy az építőanyagoknál tapasztalt jelentős, kétes minőségű szürkeimport visszaszorulhat.

A Hazai Hatékonyság keretében végrehajtott beruházások minősége kulcsfontosságú, hiszen az igénybe vett banki forrás az elért megtakarításból kerülne kifizetésre. Ezért a program alkotói javasolják, hogy pályázni csak műszakilag igazoltan megfelelő termékek beépítésével lehessen, továbbá a konstrukciókban elő legyen írva a műszaki ellenőr bevonása és teljesítésigazolása is.

A hitelfelvevők a törlesztés során jelentik energiafogyasztásukat a hitelintézetnek. Az 5-10 éves futamidőkkel, változatlan fogyasztási szokások mentén a hitel kifizethető a megtakarított rezsiköltségekből.

A Hazai Hatékonyság rezsicsökkentési és nemzetgazdasági hatásai

A Hazai Hatékonyság program az uniós források mindössze 6%-át igényelné. Ezt fejlesztési és kereskedelmi banki források által nyújtott hitelkeretek háromszorozzák meg, így 7 év alatt a források kétharmadát adó piaci forrásokkal együtt összesen 1260 Mrd forint juthat energiahatékonysági fejlesztésekre. A források egy központi „Hazai Hatékonysági Alap”-ból kiszámíthatóan és rendszeresen kerülnének kihelyezésre, egyszerű és átlátható feltételekkel.

  • A program eredményeként 40 ezer új munkahely jöhetne létre – nagyrészt az építésgazdaságban.
  • A Hazai Hatékonyság révén évi 40.000 lakás épületenergetikai fejlesztése válik lehetségessé és a középületek 4%-a is megújulhatna.
  • A költségvetés a Hazai Hatékonyságnak köszönhetően a következő 7 évben egyre növekvő, évi átlag 70 milliárd forintos többlettel számolhatna, mivel a megnövekedett foglalkoztatásból és gazdasági aktivitásból származó többletbevételek bőven ellensúlyozzák az alacsonyabb energiafogyasztás áfa-hatását.

 

Hazai Hatékonyság javaslatcsomag

2007-2013 finanszírozási időszak 2014-2020 finanszírozási időszak 2021-2027 finanszírozási időszak Boza-Kiss Benigna CEU BPIE BUILDUPON2 C4B dekarbonizáció ECF EED egészség egyablakos tanácsadás EKR EKR katalógus elemzés előnyök ÉMOR energetikai felújítás energetikai követelmény energetikai szakreferens energetikai tanúsítvány energiafüggetlenedés energiafüggetlenség energiahatékonyság energiahatékonyság az első elve Energiahatékonysági Alap energiahatékonysági irányelv energiahatékonysági piac Energiaklub energiamegtakarítási kötelezettség energiastratégia energiaszegénység energiatanúsítvány EPBD épületenergetikai irányelv épületfelújítás ESCO esettanulmány ETS2 Európai Felújítási Hullám Európai Green Deal éves jelentés fehér bizonyítvány felújítási hullám felújítási stratégia finanszírozás Fit for 55 fűtéskorszerűsítés G7 garantált energiahatékonyság-alapú szerződés (EPC) gazdasági előnyök GINOP H2020 Habitat for Humanity Magyarország hangulatjelentés hazai felújítási hullám Hazai Hatékonyság Helyreállítási és Alkalmazkodási Alap Helyreállítási és Alkalmazkodási Terv HET Holland Nagykövetség Hosszú Távú Felújítási Stratégia hőszivattyú HTFS HuGBC IEA IEECP igazságos átmenet ingatlanállomány ingatlanérték ingyenhitel IPCC IVF javaslatcsomag kamattámogatott hitel kazáncsere KEHOP készülékcsere klímaváltozás kohéziós alap költségoptimalizált költségvetés konferencia Koritár Zsuzsanna kötelezett kötelezettségi rendszer közel nulla közhasznúsági jelentés KSH lakásállomány lakásfelújítás lakóingatlan lakossági felmérés Lechner Tudásközpont levegőminőség lock-in LTP MCSTE MÉASZ MEHI arculat MEHI esemény MEHI konferencia MEHI kutatás MEKH mélyfelújítás MÉSZ minimumkövetelmények Mizsei Szabolcs MTVSZ munkahelyek napelem NEKT önkormányzat operatív program OSS Otthon Melege otthonfelújítás pályázat podcast prezentáció REC REIMARKT RenoHUb RenoPont RePower rezsicsökkentés RRF Szabó László ITM szakpolitikai javaslatok Szociális Klímaalap támogatás TNM TOP Ürge-Vorsatz Diana CEU V4 VEKOP visegrádi országok Weishaupt ZIKOP zöld finanszírozás Zöld Iroda

Ha hasznosnak találta, kérjük ossza meg!

Ne maradjon le a legfontosabb
szakmai hírekről!


Iratkozzon fel hírlevelünkre!