Hőszivattyú technológia: kulcs az európai épületállomány megújításához

Európában felgyorsult az a szakpolitikai folyamat, melynek célja, hogy az EU karbonsemlegessé váljon 2050-re. Nemcsak a klímaváltozással kapcsolatos egyre riasztóbb jelenségek és jelentések, de az energiafüggetlenségre való törekvés is komoly lökést adott az Unió döntéshozóinak – beleértve az Európai Bizottság, Parlament és Tanács képviselőit is -, hogy számbavéve a rendelkezésre álló eszközöket, fokozzák az ütemet. Ahogy az energiarendszer az átalakulás következő szakaszába lép, szigorodnak az éghajlati célok, és nő az igény a gázfüggőség csökkentésére, a kibocsátás-csökkentés legnyilvánvalóbb módja az épületek – főként otthonaink – emissziójának visszafogása.

Ehhez pedig a hőszivattyúk jelentik azt a fenntartható, kiforrott, már rendelkezésre álló fűtési technológiát, amely jelentősen képes mérsékelni a primerenergia-igényt.
Ha a szakpolitikai előnyöket vesszük számba, a hőszivattyú egy olyan technológia, mely a fűtés, hűtés és melegvíz-előállítás elektrifikálása mellett hozzájárulhat a megújulóenergia-célok könnyebb eléréséhez, az épületek fűtési energiaigényének jelentős csökkentésén túl. Hiszen a hőszivattyúk által előállított hasznos hőenergia – származzon az a fűtésből vagy hűtésből – maga is megújuló energia.

 

Középületek energiaigényeinek csökkentési lehetőségei szabályozott árnyékolással

Napjainkban egy épület tervezése vagy felújítása egyre komplexebb feladatnak bizonyul. Nemcsak   a klímaváltozás és a CO2-kibocsátás csökkentésének igénye ad új kihívásokat a tervezők és a kivitelezők számára, hanem a megfelelő belső tér kialakítása is. Ezek mellett pedig számottevően bővülnek az elérhető technikai újdonságok is

Európában a meglévő épületek adják a teljes energiafelhasználás 40%-át. Az épületek energiafogyasztásának 2/3-át a fűtés és
hűtés teszi ki, további 25-35% elektromos költség pedig a világítás használatából ered. Árnyékolók használatával csökkenthető az épület hűtési költsége a nyári hónapokban, télen pedig a fűtési költség, azaz az épület hővesztése, a természetes fény pozitív hatásainak optimalizálásával.
Az épület külső jegyei mellett a belső környezet minősége egyre fontosabb tényezővé válik. Annak érdekében, hogy megfelelő környezetet teremtsünk, számos technológiát használhatunk: különböző fűtési, szellőztetési megoldásokat, melyek mellé érzékelők telepítésével a HVAC rendszer hatékonyságát tudjuk növelni, ezzel pedig költséget takaríthatunk meg.
A dinamikus árnyékolást a fenntartható jövőben létfontosságú épületfunkciónak kell tekinteni, nemcsak energiahatékonyság szempontjából, hanem azért is, mert napjaink 90%-át zárt térben töltjük. A megfelelő dinamikus árnyékolás nemcsak egy szimpla árnyékolás, hanem a HVAC része, azaz a HVAC rendszer tervezésekor az árnyékolás is a kezdő lépések között kell, hogy szerepeljen.
Az irodaházak esetében az intelligens megoldások, a zöld terek létrehozása gazdaságilag is kifizetődő, hatással van az üzemeltetési költségekre, a befektetés megtérülésére, a piaci érték növelésére és a finanszírozásra. Egy igazán zöld épület hozzájárul a pozitív vállalati imázshoz és hatással van a munkaerőre is.

Középületek energiaigényeinek csökkentési lehetőségei szabályozott árnyékolással

Te mire költenéd a rezsit?

Egyedülálló energia- és rezsimegtakarító kísérlet Magyarországon.

A 7 hónapon át tartó vizsgálat két, egymástól 6 km-re lévő, közel azonos műszaki paraméterekkel rendelkező családi ház energiafogyasztását mérte, de az ingatlanok között volt egy jelentős különbség: az egyiket leszigetelték, a másikat nem. A Nálamszigetelnek Program a Budapesti Műszaki Egyetem Épületszerkezettani Tanszéke, az Energiaklub, a Magyar Energiahatékonysági Intézet, valamint a Pannonműhely Kft. szakmai támogatásával és a Metropol médiatámogatásával valósult meg.

Milyen kazánt válasszak?

Akár felújítjuk az otthonunkat és fűtési korszerűsítést is tervezünk, akár építkezünk és teljesen új fűtési rendszert vásárolunk, érdemes tisztában lennünk néhány alapvető szabállyal.

Az új fűtési rendszerünk optimális működése érdekében nem elég csak a hőszigetelést komolyan venni, hanem az is szükséges hozzá, hogy gondosan kiválasztott és magas minőségű fűtőkészülékünkhöz, illesztett elosztórendszert és megfelelő szabályzót is válasszunk. Egyszóval, rendszerben gondolkodjunk! Szintén fontos szabály, hogy a csökkentett hőveszteséghez illeszkedő, szakember által méretezett/kiválasztott felületen biztosítsuk a hőleadást. Megmaradó hőleadók esetén (pl. radiátorok), illetve új hőleadók esetén is mindig ellenőrizzük le az adott körülmények között számított hőleadást (pl: panelban). Általánosságban elmondható, hogy a kondenzációs kazánokhoz radiátorok és padlófűtés is szóba jöhet, de egy hőszivattyús rendszer alacsony előremenő hőmérsékletéhez (~35-40°C) már padló-, fal- vagy mennyezetfűtésre van szükségünk.

A takarékosság, az élettartam és a hatékonyság végett a döntéskorkor érdemes Környezetbarát Termék védjegyes készüléket választani.

Tények és tévhitek a hőszigetelésről

A hőszigetelés azonnal megtérülő befektetés, ám ennek ellenére – és a 2021-től szigorodó épületenergetikai szabályozás dacára – az építkezők, felújítók ritkán tekintenek rá beruházásként; inkább egyike a kipipálandó feladatoknak a munkálatok listáján, amit lehetőleg minél olcsóbban kell „megúszni”. A hőszigetelést ráadásul számos tévhit övezi, amelyek elbizonytalanítják a lakástulajdonosokat a választásban és döntések meghozatalában. Ezek eloszlatására álljon itt néhány népszerű közvélekedés a tények tükrében, közérthető módon tálalva!

Ne maradjon le a legfontosabb
szakmai hírekről!


Iratkozzon fel hírlevelünkre!