Civilizációnk energiával működik: fosszilis és megújuló energiaforrásokkal fűtünk, mosunk és tisztálkodunk, közlekedünk, világítunk, használjuk elektromos eszközeinket. Bármilyen energiaforrással is állítjuk elő az általunk felhasznált energiát, annak környezeti hatása van, amit mindenképpen mérsékelnünk kell: a klímaváltozás, az ökológiai rendszerek összeomlása mutatja, hogy a jelenlegi energiafogyasztásunk túllépi a lehetséges határainkat, nem fenntartható.
A megoldás érdekében három lépés szükséges:
- Átgondoljuk, hogy szükségünk van-e ennyit és így fogyasztani, illetve takarékoskodunk. Ez a mértékletesség elve (sufficiency).
- Hatékony eszközöket, berendezéseket használunk az energia termelésére és felhasználására. Ez az energiahatékonyság (efficiency).
- A maradék energiaigényünket minél környezetbarátabb módon a megújuló energiaforrások átgondolt, fenntartható használatával elégítjük ki.
A MEHI a fenti három lépésből a második, energiahatékonyság kihívásával foglalkozik, ezen belül is elsősorban a lakóépületekre fókuszál. De miért ilyen fontos az épületek energiahatékonyságának ügye?
MIÉRT FONTOS AZ ÉPÜLETEK ENERGIAHATÉKONYSÁGA
Kutatók körében ma már széleskörű konszenzus van arról, hogy az energiahatékonyság a klímacélok elérésének egyik leginkább költséghatékony eszköze, ami az energiamegtakarításokon és kibocsátáscsökkentésen kívül számos kedvező tovagyűrűző hatással is jár.
A környezeti előnyök a csökkenő energiafogyasztás révén jelentkeznek: a légszennyezés és CO2 kibocsátás csökkenése, energiamegtakarítás, az erőforrások hatékonyabb felhasználása. A környezeti előnyök összességében a társadalom egészségi mutatóinak javulásában mutatkoznak meg. Az energiahatékonyság gazdasági előnyei között kiemelhető, hogy hozzájárul a gazdasági kibocsátás növekedéséhez, a foglalkoztatás bővüléséhez, az innováció és versenyképesség javításához, a közcélú kiadások lefaragásához, az energiabiztonság növeléséhez. A társadalmi szintű előnyök a jóléti és egészségi állapotban bekövetkező kedvező változásokat jelentik, a szegénység mérséklődéséhez való hozzájárulást, és a termelékenység növekedését.
AZ ENERGIAHATÉKONYSÁG SOKRÉTŰ ELŐNYEI
Háztartási szintű javulások az energiahatékonysági felújításoknak köszönhetően:
- magasabb komfortszint: télen meleg, nyáron hűvös otthon;
- jobb minőségű belső környezet és levegő, egészségesebb otthon;
- csökkenő fenntartási költségek, lakás- és energiacélú kiadások;
- jobban szabályozható, akár programozható, megbízhatóbban működő berendezések;
- átlagosan 15-20%-kal, de akár több mint 50%-kal nőhet egy családi házértéke.
Társadalmi-gazdasági szintű fejlődés az energiahatékonysági felújításoknak köszönhetően:
- országos energiamegtakarítás, ezzel a drága energiaimport aránya csökkenhet, az energiafüggőség enyhülhet, nő az ellátásbiztonság;
- csökkennek az üvegházgáz-kibocsátások, amellyel teljesítjük az Európai Uniós elvárásokat és értékes kvótákhoz juthat az ország;
- növekszik a GDP, az államháztartási bevételek;
- nő a foglalkoztatottság, az energiahatékonysági beruházások munkahelyeket teremtenek;
- a munkaerő jobb egészségi állapota és megnövekedett termelékenysége csökkenti az ebből fakadó állami kiadásokat,
- csökken a légszennyezés és a járulékos halálozások;
- mérséklődik az energiaszegénység.
