Szakpolitikai aktualitások

Európai uniós szakpolitikák

Európai uniós stratégiák

Európai tervek – az „Irány az 55%!” ("Fit for 55") intézkedéscsomag

Az Európai Tanács 2020 decemberében megállapodott arról, hogy az EU-ban a kibocsátást 2030-ig legalább 55 százalékkal kell csökkenteni az 1990-es szinthez képest. A cél (40 százalékról történő) emelésére azért volt szükség, mert a tagállamok felismerték, hogy e nélkül nem lehet teljesíteni a 2015-ös párizsi megállapodásban kitűzött célt, amely szerint a globális felmelegedést 1,5-2 Celsius-fokon belül kell tartani.

A 2030-ig tervezett legalább 55%-os kibocsátáscsökkentési cél eléréséhez az Európai Uniónak 60%-kal kell csökkentenie az épületek üvegházhatásúgáz-kibocsátását, 14%-kal az energiafogyasztását, 18%-kal pedig a fűtéssel és hűtéssel kapcsolatos energiafogyasztást.

Az Európai Bizottság által 2021 folyamán előterjesztett „Irány az 55%!” („Fit for 55”) jogalkotási javaslatcsomag részletezi, hogy az EU hogyan tudja teljesíteni a tagállamok kormányai által közösen meghatározott célokat. A javaslat értelmében számos irányelvet és jogszabályt módosítanának, illetve újakat hoznának létre.

Az épületeket leginkább érintő szabályozási intézkedések (az Energiahatékonysági irányelv, az Épületenergetikai irányelv, a kibocsátáskereskedelmi rendszer kiterjesztése az épületekre), amelyekkel e javaslatok foglalkoznak, határozott kötelezettségvállalást igényelnek a tagállamoktól az energetikai felújítások makacsul alacsony arányának és mélységének fellendítése érdekében az egész EU-ban.

A csomag az épületek energiahatékonyságára vonatkozóan a következő meglévő uniós jogszabályok frissítését tartalmazza:

  • Energiahatékonysági irányelv (Energy Efficiency Directive, EED)

    Az Európai Bizottság az „energiahatékonyság az első” elv világosabb prioritását javasolta az átdolgozott energiahatékonysági irányelvben, amelyet az uniós országoknak szóló hivatalos ajánlás és az alkalmazásáról szóló részletes iránymutatások kísérnek.

    „Az energiahatékonyság az első” elve (Energy Efficiency First Principle)

    Az elvet az Európai Bizottság fogalmazta meg 2015-ben az Energia Unió egyik alapelveként, és azóta több állásfoglalásban, javaslatcsomagban és irányelvek egyik vezérelveként is megjelenik. Nem véletlenül: az energiahatékonyság növelését stratégiai jelentőségű eszköznek tartják, többek között a fenntartható energiagazdálkodás, a kibocsátáscsökkentés, az ellátásbiztonság és nem utolsó sorban a versenyképesség szempontjából.

    Az „energiahatékonyság az első” elv azt jelenti, hogy az energiapolitika alakítása és a vonatkozó beruházási döntések meghozatala során a lehető legnagyobb mértékben figyelembe kell venni a költséghatékony energiahatékonysági intézkedéseket. Ez egy messzemenő irányadó elv, amelynek ki kell egészítenie az egyéb célkitűzéseket is.

    Az energiahatékonysági irányelv felülvizsgálatában a Bizottság javasolja továbbá az átfogó uniós cél emelését, összhangban az 55 % -os kibocsátáscsökkentési céllal. Az átfogó uniós célt a tagállamok kollektíven teljesítik, azonban kötelező tagállami célszámot javasolnak indikatív teljesítési pályával. A magasabb uniós cél teljesítése érdekében a Bizottság szinte minden területen szigorúbb szabályokat vezet be. A Bizottság javasolja különösen:

    • a kötelezettségi rendszer (7. cikk) keretében az éves megtakarítás megemelését 2024-től 1,5 %-ra (a jelenlegi 0,8%-ra);
    • külön éves megtakarítási kötelezettség bevezetését a közszférára;
    • éves 3 %-os felújítási kötelezettség kiterjesztését minden középületre;
    • a védendő és energiaszegénységben elő fogyasztókra vonatkozó alcélszámot, és célzott intézkedések alkalmazását a kötelezettségi rendszer keretében is;
    • az energiahatékonyság elsődlegességének alkalmazását az energia- és egyéb szektorokban is.
  • Épületenergetikai irányelv (Energy Performance of Buildings Directive, EPBD)

    2021. december 15-én az Európai Bizottság a “Fit for 55” csomag utolsó részeként közzétette az épületek energiateljesítményéről szóló irányelv (EPBD) felülvizsgálatára irányuló javaslatát. A felülvizsgált irányelv központi eleme az energiahatékony épületekre vonatkozó új minimum energetikai szabványok bevezetése. A javaslat szerint legkésőbb 2030-ig (vagy az épület rendeltetésétől függően 2033-ig) az EU összes épülete jobb energetikai teljesítménnyel kell, hogy rendelkezzen. (részletek: Az épületekre vonatkozó energetikai minimumkövetelmények bevezetése) Az energiahatékony épületekre vonatkozó új szabványokat – az energiateljesítményre vonatkozó minimumkövetelményeket egy új, a 9. cikk vezeti be.

    A javaslat 3. cikke a nemzeti épületfelújítási cselekvési terveket tartalmazza, ezek tulajdonképpen a felülvizsgált hosszú távú felújítási stratégiák. A tagállamoknak 2030-ra, 2040-re és 2050-re vonatkozó mérföldköveket tartalmazó ütemterveket kell készíteniük az épületfelújítási intézkedésekre vonatkozóan.

    A javaslatban meghatározták a mélyfelújítás fogalmát is, és bevezették az ún. nulla kibocsátású épület fogalmát, amely a közel nulla energetikai követelményszintet váltja majd 2030-tól (középületeknél 2027-től).

    Az energiatanúsítványok megerősítése

    A több és mélyebb energetikai felújítás lehetővé tételéhez szükség lesz a jól működő energiateljesítményre vonatkozó tanúsítványok keretrendszerének erőteljes támogatására. Az épületfelújítási útlevelek bevezetése is szükséges és jó törekvés annak érdekében, hogy a felújítások ne maradjanak el csak azért, mert az egyszerre történő végrehajtás pénzügyileg és technikailag kivitelezhetetlen, különösen a lakossági szektorban. Lehetővé kell tenni a szakaszos felújítást, és az épületfelújítási útlevelek bevezetése a lock-in hatás elkerülésére is hatékony eszköz lehet.

    Az épületekre vonatkozó energetikai minimumkövetelmények bevezetése (MEPS)

    Az energiahatékony épületekre vonatkozó új minimum energetikai követelmények bevezetése a felülvizsgált épületekről szóló irányelv (Energy Performance of Buildings Directive, EPBD) központi eleme.

    Az Európai Bizottság által javasolt megközelítés, amely szerint az EU összes legrosszabb teljesítményű épületének legkésőbb 2030-ig (vagy az épület rendeltetésétől függően 2033-ig) javuljon az energiahatékonysága, a rendszerszintű változás kiindulópontja.

    Az Európai Bizottság az energiateljesítményre vonatkozó minimumkövetelmények bevezetése Európa 15%-ának legrosszabbul teljesítő épületeit célozza, amelyek az EU energiateljesítmény-skáláján “G” minősítést kapnának, függetlenül attól, hogy lakóépületekről van-e szó vagy sem.

    2027. január 1-jéig minden kereskedelmi vagy középületnek legalább az “F”, majd 2030. január 1-jéig az “E” energiahatékonysági osztályba kell kerülnie az EU energiahatékonysági skáláján.

    A lakóépületeknek – családi házaknak vagy lakásoknak – több időt adnának, és 2030. január 1-jéig az “F”, 2033. január 1-jéig pedig az “E” osztályba kell kerülniük.

  • A kibocsátáskereskedelmi rendszer kiterjesztése az épületekre (ETS2)

    A Bizottság javasolja a közúti közlekedés és épületek esetében egy különálló ETS fokozatos bevezetését, amely érdemben 2026-tól működne. A kibocsátás-kereskedelem épületekre és közúti közlekedésre történő kiterjesztése miatt keletkező lakossági többlet-terheket az ETS kvótaértékesítési bevételeiből kellene kompenzálni.

Hazai szakpolitikák

Hazai stratégiák és jogszabályok

  • Nemzeti Energia és Klíma Terv (NEKT)

    Az EU 2030-ra kitűzött energia- és éghajlat-változási céljainak elérése érdekében az uniós országoknak 10 éves integrált nemzeti energia- és éghajlatváltozási tervet (NEKT) kellett készíteniük a 2021 és 2030 közötti időszakra. A nemzeti terveknek az alábbi területekkel kapcsolatos intézkedéseket kell tartalmaznia:

    • energiahatékonyság
    • megújuló energiaforrások
    • az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése
    • rendszerösszekötők
    • kutatás és innováció

    Magyarország 2020. januárjában nyújtotta be a végleges Nemzeti Energia és Klíma Tervét (NEKT). A NEKT legfontosabb energiahatékonysági célkitűzése, hogy az ország végső energiafelhasználása 2030-ban se haladja meg a 2005-ös értéket (785 PJ / 18750 ktoe).

    Magyarország Nemzeti Energia és Klíma Tervének (NEKT) az Európai Bizottság által kiadott 2020. októberi értékelése azonban világosan rámutat, hogy az energiahatékonysági célok tekintetében Magyarországnak növelnie kell ambícióit. Egyértelmű elvárás a primer és végső energiafelhasználás a tervezettnél jelentősebb csökkentése és az energiamegtakarítások növelése megfelelő szakpolitikák révén. A NEKT-ben a következő évtizedre vállalt 331 PJ kumulált energiamegtakarítás eléréséhez ki kell aknázni az épületekben rejlő, nagyságrendileg ennek harmadát kitevő megtakarítási potenciált. A célkitűzést a hazai felújítási ráta minimum megkétszerezésével, a mélyfelújítások arányának növelésével lehet csak elérni, különös tekintettel a családi házakban rejlő, a leginkább költséghatékonyan kiaknázható energiamegtakarítási lehetőségre.

  • Jogszabály az épületek energetikai jellemzőiről

    A 7/2006. TNM rendelet írja elő azokat az épületenergetikai követelményeket, amelyeket új épület építésekor, vagy meglévő épület felújításakor illetve bővítésekor kell alkalmazni. A rendelet célja, hogy a magyarországi épületállomány fokozatosan energiahatékonyabbá váljon. A megemelt épületenergetikai előírások, két lépésben kerültek bevezetésre: új építések esetében 2018 január 1-től az ún. költségoptimalizált és 2022. július 1-től a közel nulla energetikai szint, jelentős felújításkor pedig 2018-tól már szintén a költségoptimalizált szintnek kell megfelelni.

  • Hosszú távú felújítási stratégia (HTFS)

    2021 július 1-jén elérhetővé vált az Európai Bizottság honlapján a hazai Hosszú Távú Felújítási Stratégia. A stratégia az alábbi célokat fogalmazza meg:

    A teljes lakóépület-állomány esetében 2030-ig a felújítási ráta érje el az évi 3%-os arányt. Ezzel a lakóépületek összes energiafelhasználása és a CO2 kibocsátás cca. 20%-kal tud csökkenni. Ugyanezen időszak alatt a középület-állomány évi 5%-os felújítási arányának megerősítése a cél. Abban az esetben, ha ezt fokozatosan elérjük, úgy a középületek összes energiafogyasztása, valamint a CO2 kibocsátás 18%-kal tud csökkenni. Elérendő cél, hogy az épületállomány minél nagyobb hányada érje el, vagy közelítse meg a közel nulla energiafelhasználású épület (BB) szintet. Cél, hogy 2050-re a közel nulla energiaigényű épületek aránya érje el a 90%-ot. Ez a meglévő épületállomány esetében mélyfelújítással érhető el. Mivel ez jelentős tulajdonosi költségráfordítással jár, szükséges megteremteni a szakaszos felújítások lehetőségét is.

    A stratégia 35 db intézkedést fogalmaz meg. Az intézkedések megvalósulásának nyomon követését az ún. Épületfelújítási Monitoring Rendszer (ÉMOR) kialakítása fogja ellátni. Ezáltal lehetőség nyílik a visszacsatolások folyamatos feldolgozására és szükség esetén újabb beavatkozási pontok meghatározására.

Hazai szakpolitikai intézkedések

  • EKR

    Az energiahatékonyság javulása Európa szerte elmarad a gazdasági-társadalmi szempontból kívánatos mértéktől, a gazdaságosan kiaknázható potenciál ellenére. Az Európai Unió ezért a klímaváltozás elleni fellépés és az energiapolitikai célok egyidejű elérésnek egyik leginkább hatásos eszközeként tekint az energiahatékonyságra. A vonatkozó uniós előírások sarokköve az energiahatékonyságról szóló 2012/27/EU irányelv (EED), amelynek 2018. évi módosítása 32,5 százalékos energiahatékonyság-javulást írt elő 2030-ig az Európai Unió tagállamai számára. Az EED módosított 7. cikke szerint a tagállamoknak 2021-től 2030-ig az éves végsőenergia-fogyasztás 0,8%-ának megfelelő új halmozott végfelhasználási energiamegtakarítást kell évente elérniük a 2016-2018-as időszak átlagához mérve. Ez évente mintegy 7PJ energiamegtakarítás elérését jelenti Magyarország számára. A 2020-ra tervezett megtakarítási célok hazai alulteljesítése, valamint a következő évtized végére kitűzött célok eléréséhez a meglévők mellett további szakpolitikai intézkedések bevezetése vált szükségessé. Magyarország Kormánya 2020-ban elfogadta a Nemzeti Energia és Klímatervet, amely az energiahatékonysági célok elérése érdekében energiahatékonyság kötelezettségi rendszer (EKR) bevezetését rögzítette 2021-től.

    Tovább a MEHI EKR oldalára

Ne maradjon le a legfontosabb
szakmai hírekről!


Iratkozzon fel hírlevelünkre!