A klíma és hűtéstechnikában hűtőközegként évtizedeken át kiváló szolgálatot tettek a fluorozott szénhidrogének (másképpen HFC-k vagy F-gázok), a légköri felmelegedést jelentősen fokozó hatásuk miatt egy ideje azonban már visszaszorulóban vannak. Helyüket a természetes hűtőközegek (ilyen például a propán) vehetik át. Az MTI híradása szerint Az Európai Unió Tanácsa jóváhagyta az F-gázok kibocsátásának csökkentését célzó jogszabályokat.
Az üvegházhatású gázok kibocsátásának további csökkentését célzó jogszabály 2050-re előirányozza a fluorozott szénhidrogének (HFC-k) teljes kivonását, illetve csökkenő uniós fogyasztási kvótát határoz meg a 2024 és 2049 közötti időszakra. Az elfogadott jogszabály szigorú követelményeket vezet be, amelyek megtiltják az F-gázokat tartalmazó termékek forgalmazását az uniós piacon, valamint konkrét kivonási határidőket vezet be a F-gázok használatának fokozatos megszüntetésére azokban az ágazatokban, ahol technológiailag és gazdaságilag megvalósítható az alternatívákra való átállás, például a háztartási hűtés, a légkondicionálás és a hőszivattyúk esetében. A rendelet konkrét határidőket határoz meg az F-gázok légkondicionálásban, hőszivattyúkban és kapcsolóberendezésekben való használatának teljes kivonására. A kis monoblokk hőszivattyúk és légkondicionálók (<12kW) esetében 2032-ig, a kültéri és beltéri egységgel is rendelkező osztott légkondicionáló és hőszivattyúk esetében 2035-ig, az F-gázokra támaszkodó középfeszültségű (legfeljebb 52 kV) kapcsolóberendezések esetében 2030-ig, a nagyfeszültségű kapcsolóberendezések (>52kV) esetében pedig 2032-ig kell ezt megtenni.
Az uniós tanács elfogadott egy másik, az ózonkárosító anyagok (ODS) kibocsátásának csökkentéséről szóló rendeletet is. A jogszabály követelményeket vezet be az ilyen anyagok visszanyerésére és újrahasznosítására az építőanyagokban, különösen a szigetelőhabokban a felújítások során, ami az unióban a fennmaradó ODS-kibocsátás fő forrása. Szigorú mentességeket vezet be továbbá az alapanyagként, azaz más anyagok előállításához, például a gyógyszeriparban vagy a vegyiparban, technológiai anyagként, laboratóriumokban és tűzvédelemben történő felhasználásuk esetére.
Az uniós tanács szavazásával lezárult az elfogadási eljárás. A két rendeletet most a tanács mellett az Európai Parlament is aláírja, majd kihirdetésüket követő 20 nappal hatályba lépnek.
Forrás: VGF
