Elhárult egy uniós akadály a garantált energiahatékonyság-alapú szerződések elől

Az Európai Bizottság az Európai Statisztikai Hivatallal (Eurostat) közösen egy komoly akadályt hárított el a tagállamokban – különösen a közszféra szereplői között – népszerű és közkedvelt garantált energiahatékonyság-alapú szerződések (Energy Performance Contracting, EPC) és a kapcsolódó energetikai beruházások előtt. Módosította ugyanis az Eurostat által korábban kiadott, az EPC-típusú megállapodások államháztartáson belüli elszámolására vonatkozó iránymutatásokat.

Az energiahatékonyság-alapú szerződés (EPC)[1] a kedvezményezett (pl. önkormányzat) és az energiahatékonyság-javító intézkedést nyújtó szolgáltató (ESCO[2]) között jön létre. Egy olyan szerződéses megállapodás, amelynek keretében az adott energiahatékonyság javítását célzó intézkedést – például egy önkormányzati tulajdoban levő épület energetikai felújítását – célzó beruházásért a kifizetés a szerződésben megállapodott szintű energiahatékonyság-javulással összefüggésben történik.

Az EPC szerződések gyakorlati és kézenfekvő megoldást kínálnak a középületek és egyéb közberuházások energiatakarékosabbá tételére, mivel a kezdeti beruházás magánpartnerrel fedeztethető és a garantált energiamegtakarítással téríthető vissza. Gyakran azonban egy ilyen szerződés egyidejűleg tartalmaz szolgáltatási, lízing, vásárlási vagy kölcsönszerződéses elemeket, így a feltételrendszere nagyon összetett.

Az Eurostat új iránymutatása a következőkben egyszerűsíti és könnyíti a szerződő felek közötti elszámolási szabályait:

  • Ha egy EPC-szerződést nyújtó ESCO szolgáltató viseli a pénzügyi és gazdasági kockázatot, és a beruházás haszna annak kedvezőbb üzemeltetésén keresztül jelentkezik, akkor a beruházó lesz a „gazdasági tulajdonosa” is a beruházásnak. A beruházás költsége ezért az ESCO szolgáltató könyvelésében jelenik meg.
  • Itt az EPC szerződések elszámolására mind az operatív lízing, mind a visszlízing konstrukció használható, legyen szó álló vagy forgóeszközökről. Mindkét esetben csak az “EPC-díjakat” kell figyelembe venni a szolgáltatást igénybe vevő közszféra-szereplő könyvelésében.
  • Ha egy EPC visszteher nélküli faktoringgal kerül kombinálásra, akkor a közszféra szereplője lesz az EPC-szerződésben foglalt eszköz vagy szolgáltatás gazdasági tulajdonosa, és az eszközt az államháztartás mérlegében kell nyilvántartásba venni.

Az Eurostat új iránymutatása jelentősen növelheti azon közintézmények körét, melyek képesek lesznek EPC-típusú megállapodásokat kötni, hiszen az új szabályok lehetővé teszik, hogy az elvégzett beruházás ne a közszféra szereplője költségvetési hiányát növelje (mint ez a korábbi iránymutatás legnagyobb veszélye volt).

Emellett megnyitja az utat az EPC-szolgáltatók erősebb piacának kialakításához is. Az EPEC[3] által összegyűjtött adatok szerint az utóbbi öt évben összesen 34 új, az energiahatékonyságra vonatkozó köz- és magánszféra közötti partnerségi projektet írtak alá 16 EU-tagállamban, összesen több mint 65 milliárd euró értékben.

Az Eurostat iránymutatás elolvasható ITT.

Forrás: European Commission



[1] a kedvezményezett és az energiahatékonyság-javító intézkedést nyújtó szolgáltató között létrejött olyan szerződéses megállapodás, amelyet a szerződés teljes időtartama alatt ellenőriznek és nyomon követnek, amelynek keretében az adott intézkedésbe való beruházásért (munka, ellátás vagy szolgáltatás) a kifizetés a szerződésben megállapodott szintű energiahatékonyság-javulással vagy más, megállapodás szerinti

[2] az a természetes vagy jogi személy, aki energiahatékonysági szolgáltatásokat nyújt vagy egyéb energiahatékonyság-javító intézkedéseket hajt végre a végső felhasználók létesítményeiben vagy helyiségeiben

[3] EPEC: European PPP Expertise Centre; PPP: public-private partnership

2021-2027 finanszírozási időszak Boza-Kiss Benigna CEU BPIE BUILDUPON2 C4B dekarbonizáció ECF EED egészség egyablakos tanácsadás EKR EKR katalógus elemzés előnyök ÉMOR energetikai felújítás energetikai követelmény energetikai szakreferens energetikai tanúsítvány energiafüggetlenedés energiafüggetlenség energiahatékonyság az első elve Energiahatékonysági Alap energiahatékonysági irányelv energiahatékonysági piac Energiaklub energiamegtakarítási kötelezettség energiastratégia energiaszegénység energiatanúsítvány EPBD épületenergetikai irányelv épületfelújítás ESCO esettanulmány ETS2 Európai Felújítási Hullám Európai Green Deal éves jelentés fehér bizonyítvány felújítási hullám felújítási stratégia finanszírozás Fit for 55 fűtéskorszerűsítés G7 garantált energiahatékonyság-alapú szerződés (EPC) gazdasági előnyök GINOP H2020 hangulatjelentés hazai felújítási hullám Helyreállítási és Alkalmazkodási Alap Helyreállítási és Alkalmazkodási Terv HET Holland Nagykövetség Hosszú Távú Felújítási Stratégia hőszivattyú HTFS HuGBC IEA IEECP igazságos átmenet ingatlanállomány ingatlanérték ingyenhitel IPCC IVF javaslatcsomag kamattámogatott hitel kazáncsere KEHOP klímaváltozás kohéziós alap költségoptimalizált költségvetés konferencia Koritár Zsuzsanna kötelezett kötelezettségi rendszer közel nulla közhasznúsági jelentés KSH lakásállomány lakásfelújítás lakóingatlan lakossági felmérés Lechner Tudásközpont levegőminőség lock-in LTP MCSTE MEHI arculat MEHI esemény MEHI konferencia MEHI kutatás MEKH mélyfelújítás minimumkövetelmények MTVSZ munkahelyek napelem NEKT önkormányzat operatív program OSS Otthon Melege otthonfelújítás pályázat podcast prezentáció REC REIMARKT RenoHUb RenoPont RePower rezsicsökkentés RRF Szabó László ITM Szociális Klímaalap támogatás TNM TOP Ürge-Vorsatz Diana CEU V4 VEKOP visegrádi országok Weishaupt ZIKOP zöld finanszírozás Zöld Iroda

Ha hasznosnak találta, kérjük ossza meg!

Ne maradjon le a legfontosabb
szakmai hírekről!


Iratkozzon fel hírlevelünkre!