A Tanács július 25-én új szabályokat fogadott el, melyek célja, hogy az uniós szintű végsőenergia-fogyasztás 2030-ra 11,7%-kal csökkenjen. A jogszabály több tekintetben is rugalmasságot biztosít a tagállamoknak e cél elérését illetően
Kiemelt cél
A tagállamok együttesen fogják elérni, hogy 2030-ra a végsőenergia-fogyasztás a 2020-ban készített energiafogyasztási előrejelzésekben szereplő adatokhoz képest legalább 11,7%-kal csökkenjen. Ez azt jelenti, hogy 2030-ra az EU energiafogyasztása a végső energia tekintetében nem haladhatja meg a 763 millió tonna olajegyenértéket, a primer energia tekintetében pedig a 993 millió tonna olajegyenértéket.
A végső fogyasztásra vonatkozó korlát kötelező erejű, és azt a tagállamoknak együttesen kell teljesíteniük, míg a primerenergia-fogyasztásra vonatkozó célkitűzés indikatív.
A végsőenergia-fogyasztás a végfelhasználók által fogyasztott energiamennyiséget jelöli, a primerenergia-fogyasztás viszont magában foglalja az energiatermelés, illetve az energiaellátás során felhasznált energiát is.
Nemzeti hozzájárulások és hiánypótlás
Valamennyi tagállam hozzá fog járulni az átfogó uniós cél eléréséhez: integrált nemzeti energia- és klímaterveikben indikatív nemzeti hozzájárulásokat és a cél elérését szolgáló kibocsátási pályákat fognak meghatározni. A tagállmoknak 2023 júniusáig kellett benyújtaniuk naprakésszé tett nemzeti energia- és klímaterveik tervezetét. A végleges tervek benyújtásának határideje 2024-ben lesz.
A célérték eléréséhez való nemzeti hozzájárulások kiszámítására szolgáló képlet (melyet a javaslat I. melléklete tartalmaz) indikatív jellegű: 2,5% erejéig el lehet majd térni tőle.
A Bizottság ki fogja számítani, hogy a hozzájárulások összesen kiadják-e a 11,7%-os csökkentési célt, és amennyiben nem, korrekciókat bocsát majd ki azokra a nemzeti hozzájárulásokra vonatkozóan, amelyek alacsonyabbak a képlet alkalmazásával kapható eredménynél (ez az ún. hiánypótlási mechanizmus).
A képlet többek között az energiaintenzitáson, az egy főre jutó GDP-n, a megújuló energiaforrások terén való előrelépésen, valamint az energiamegtakarítási potenciálon alapul.
Energiatakarékosság
A végsőenergia-fogyasztásra vonatkozó éves energiamegtakarítási cél 2024 és 2030 között fokozatosan nőni fog. A tagállamok gondoskodni fognak arról, hogy ebben az időszakban átlagosan évente a végsőenergia-fogyasztás 1,49%-ának megfelelő új megtakarítást érjenek el úgy, hogy fokozatosan előrehaladva a megtakarítás 2030. december 31-én elérje az 1,9%-ot.
A tagállamok beleszámíthatják a cél teljesítésébe azokat az energiamegtakarításokat, amelyeket az épületek energiahatékonyságáról szóló jelenlegi és felülvizsgált irányelv szerinti szakpolitikai intézkedések, az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszerből eredő (a létesítményekre, illetve az épületekre és közlekedésre vonatkozó) intézkedések, valamint az energiaügyi vészhelyzeti intézkedések révén értek el.
A közszférának példát kell mutatnia
Az új szabályok értelmében a közszférára egyedi kötelezettségek vonatkoznak, amelynek értelmében az ágazatnak évente 1,9%-kkal kell csökkentenie energiafogyasztásását (ebbe nem számít bele a tömegközlekedés és a fegyveres erők energiafogyasztása). Ezenfelül a tagállamoknak minden évben fel kell újítaniuk a közintézmények tulajdonában lévő épületek teljes alapterületének legalább 3%-át.
További lépések
Az irányelvet már hivatalosan elfogadták, így az most kihirdetésre kerül az EU Hivatalos Lapjában, és az azt követő 20. napon hatályba lép.
Háttér
Az energiahatékonysági irányelv felülvizsgálatára irányuló javaslat több más javaslattal együtt az „Irány az 55%!” intézkedéscsomag része, és az EU éghajlatvédelmi átállásának energiaügyi aspektusaival foglalkozik. A Bizottság 2021. július 14-én nyújtotta be az „Irány az 55%!” intézkedéscsomagot. Az intézkedéscsomag célja, hogy az EU éghajlat- és energiapolitikai jogszabályi keretét összhangba hozza az EU 2050-re teljesítendő klímasemlegességi célkitűzésével, valamint azzal az uniós céllal, hogy 2030-ra az 1990-es szintekhez képest legalább 55%-kal csökkenjen a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátás. Az intézkedéscsomag egy sor egymással összekapcsolódó javaslatból áll, amelyek vagy a hatályos jogszabályok módosítására, vagy pedig új kezdeményezések bevezetésére irányulnak számos szakpolitikai területen és gazdasági ágazatban.
Emellett a REPowerEU terv részeként a Bizottság 2022. május 18-án egy sor további célzott módosítást javasolt az energiahatékonysági irányelvre vonatkozóan, hogy az tükrözze az energiaágazatban a közelmúltban bekövetkezett változásokat. A javaslat elemeit beépítették a Tanács és a Parlament közötti intézményközi tárgyalási folyamatba.
A 2018 decembere óta hatályos energiahatékonysági irányelvben az EU azt a célt tűzte ki, hogy mind a primerenergia-fogyasztást, mind a végsőenergia-fogyasztást 32,5%-kal csökkentse 2030-ra a 2007-ben készített, 2030-ra vonatkozó energiafogyasztási előrejelzésekhez képest.
