A Tanács október 25-én napon megállapodásra jutott (általános megközelítést ért el) az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv felülvizsgálatára irányuló javaslatról. A felülvizsgálat fő célkitűzése, hogy 2030-ra minden új épület kibocsátásmentes épület legyen, 2050-re pedig a meglévő épületeket kibocsátásmentes épületekké alakítsák át.
Az építőipari ágazat kulcsszerepet tölt be az EU 2030-ra és 2050-re kitűzött energia- és éghajlat-politikai célkitűzéseinek elérésében. De ezen túlmenően, a ma elért megállapodás hozzájárul ahhoz is, hogy a polgárok jelentős energiamegtakarítást érjenek el. A jobb és energiahatékonyabb épületek javítani fogják a polgárok életminőségét, és egyúttal csökkentik majd az energiaszámláikat, valamint enyhítik az energiaszegénységet is.
Jozef Síkela, cseh ipari és kereskedelmi miniszter
Az új épületeket illetően a Tanács megállapodott abban, hogy:
- 2028-tól a közintézmények tulajdonában lévő új épületeknek kibocsátásmentes épületeknek kell lenniük
- 2030-tól pedig az összes új épületnek kibocsátásmentes épületnek kell lennie
Bizonyos épületek mentesülhetnek e kötelezettség alól, így például a történelmi épületek, az istentiszteletre használt épületek és a védelmi célokra használt épületek.
A már meglévő épületeket illetően a tagállamok energiahatékonysági minimumszabványokról állapodtak meg, melyek az épületek által éves szinten felhasználható primerenergia (négyzetméterenkénti) maximális mennyiségét rögzítik majd. Ennek célja a korszerűsítés ösztönzése és a legalacsonyabb energiahatékonyságú épületek fokozatos kivezetése, illetve a nemzeti épületállomány folyamatos javítása.
A meglévő nem lakáscélú épületeket illetően a tagállamok megállapodtak abban, hogy a primerenergia-felhasználást alapul véve maximális energiahatékonysági küszöbértékeket állapítanak meg. Az első küszöbérték az adott tagállam legalacsonyabb energiahatékonyságú nem lakáscélú épületei 15%-ának primerenergia-felhasználása alatt húzná meg a vonalat. A második küszöbértéket 25% alatt állapítanák meg.
A tagállamok egyetértettek abban, hogy el kell érni, hogy 2030-ra minden nem lakáscélú épület a 15%-os küszöbérték alatt, 2034-re pedig a 25%-os küszöbérték alatt legyen.
A küszöbértékeket a nemzeti épületállomány 2020. január 1-jei energiafelhasználása alapján határoznák meg, és azok a különböző épületkategóriák szerint differenciálhatók lennének.
A meglévő lakóépületekre vonatkozóan a tagállamok megállapodtak abban, hogy energiahatékonysági minimumszabványokat határoznak meg egy kijelölt nemzeti teljesítési pálya alapján, mely illeszkedik az épületállományuk fokozatos, 2050-ig megvalósítandó kibocsátásmentessé tételét célzó felújítására vonatkozó nemzeti épületfelújítási tervükhöz.
A nemzeti teljesítési pálya a teljes lakóépület-állomány átlagos primerenergia-felhasználásának 2025 és 2050 közötti csökkenését írja le, a tagállamok által elért előrehaladást pedig két alkalommal ellenőrzik. Ezek a minimumszabványok biztosítanák, hogy a teljes lakóépület-állomány átlagos primerenergia-felhasználása legalább egyenértékű legyen az alábbiakkal:
- 2033-ra a „D” energiahatékonysági osztály szintje
- 2040-re egy nemzetileg meghatározott érték, amely az átlagos primerenergia-felhasználás 2033 és 2050 közötti fokozatos csökkenésén alapul, a lakóépület-állomány kibocsátásmentes épületállománnyá való átalakításával összhangban
A tagállamok megállapodásra jutottak arról, hogy az energiahatékonysági tanúsítványokat kiegészítik egy új, „A0” kategóriával, amely a kibocsátásmentes épületek energiahatékonyságának felel meg. Emellett a tagállamok bevezethetik az olyan épületek energiahatékonyságának megfelelő, ugyancsak újdonságnak számító „A+” kategóriát, amelyek amellett, hogy kibocsátásmentesek, a helyszínen megújuló energiát képesek exportálni az energiahálózatba. Az épületek energiahatékonysági tanúsítása, amelyet az irányelv már korábban meghatározott, energiahatékonyságuk alapján egy „A” (legjobb energiahatékonyságú) és „G” (legrosszabb energiahatékonyságú) közötti skálán rangsorolja az épületeket.
A tagállamok megállapodtak abban, hogy olyan előírásokat határoznak meg, amelyek biztosítják, hogy kialakításánál fogva valamennyi új épület a lehető legoptimálisabb napenergia-termelési pontenciállal rendelkezzen. A tagállamok megállapodtak arról, hogy biztosítják a napenergiát hasznosító megfelelő berendezések telepítését:
- 2026. december 31-ig minden olyan új középületre és nem lakáscélú épületre, amelynek hasznos alapterülete meghaladja a 250 m²-t
- 2027. december 31-ig minden olyan, jelentős felújítás vagy mélyfelújítás alá vont meglévő középületre és nem lakáscélú épületre, amelynek hasznos alapterülete meghaladja a 400 m²-t, valamint
- 2029. december 31-ig valamennyi új lakóépületre
A tagállamok a fenntartható mobilitási infrastruktúra rendelkezésre bocsátására vonatkozó követelményekről is megállapodtak. Idetartozik például elektromos autók és kerékpárok töltőállomásainak kiépítése az épületekben vagy azok mellett, valamint a kábelezés előkészítése a jövőbeli töltőinfrastruktúra és a kerékpártárolók kialakításának céljából. Bevezették az önkéntes épületfelújítási útlevelet is.
A tagállamok megállapodásra jutottak nemzeti épületfelújítási tervek készítéséről, amelyekben – ütemtervvel együtt – meghatároznák a 2030-ra, 2040-re és 2050-re vonatkozó nemzeti célkitűzéseket az éves energetikai felújítási arány, a nemzeti épületállomány primer- és végsőenergia-fogyasztása, valamint az üzemeltetéshez kapcsolódó üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentése tekintetében. A terveket első alkalommal 2026. június 30-ig, majd azt követően ötévente tennék közzé.
Háttér és a további lépések
E megállapodás alapján a Tanács megkezdheti a tárgyalásokat az Európai Parlamenttel. Amint a két intézmény között politikai megállapodás születik, a Tanács és a Parlament hivatalosan elfogadja a végleges szöveget.
A Bizottság 2021. december 15-én javaslatot nyújtott be az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv felülvizsgálatára. A javaslat az „Irány az 55%!” intézkedéscsomag részét képezi, amelynek célja, hogy az EU elinduljon a 2050-ig elérendő klímasemlegesség felé vezető úton.
A javaslat rendkívüli fontosságú, hiszen uniós szinten az épületek felelnek az energiafogyasztás 40%-áért, valamint az energiával összefüggő közvetlen és közvetett üvegházhatásúgáz-kibocsátás 36%-áért. Emellett a javaslat a 2020 októberében közzétett épületkorszerűsítési program olyan konkrét szabályozási, finanszírozási és támogató intézkedésekkel történő gyakorlati végrehajtásához szükséges eszközt is jelent, amelynek célja, hogy 2030-ig legalább megkétszereződjön az épületek energetikai felújításának éves aránya, és ösztönzést kapjanak a mélyfelújítások.
Az épületek energiahatékonyságáról szóló, legutóbb 2018-ban felülvizsgált jelenlegi irányelv minimumkövetelményeket állapít meg a felújítás alatt álló új és meglévő épületek energiahatékonyságára vonatkozóan. Meghatározza az épületek integrált energiahatékonyságának kiszámítására vonatkozó módszertant, és bevezeti az épületek energiahatékonysági tanúsítását.
