Kamatmentes kölcsön és vissza nem térítendő támogatás is lesz 2024-es választási évben. Mindez egy szakmai konferencián derült ki, ahol ízekre szedték a szakmai szervezetek a kormány által augusztus végén az Európai Bizottságnak benyújtott REPowerEU-s terveket.
A jövő év elején állhat a nagy nyilvánosság elé az Energiaügyi Minisztérium a lakossági energiahatékonysági program részleteivel – árulta el Horváth Viktor, az Energiaügyi Minisztérium energiaátmenetért felelős helyettes államtitkára egy online szakmai konferencián, amit a REPowerEU, a magyar Helyreállítási Tervnek az Európai Bizottsághoz nyár végén benyújtott energetikai fejezetéről szervezett a Magyar Természetvédők Szövetsége más szakmai és civil szervezetek, illetve kormányzati illetékesek részvételével.
A REPowerEU részeként, 224 milliárd forintból 20 ezer lakás energetikai felújítását célzó program keretei és feltételei az államtitkár szerint még finomhangolás alatt állnak, de annyit elmondott róla, hogy részben vissza nem térítendő támogatásra, részben kedvezményes (0 százalék kamattal terhelt) hitelre pályázhatnak majd a háztartások.
A vissza nem térítendő támogatás olyan hosszabb megtérülésű beruházásokat szolgál majd, mint például az épületszigetelés.
A konferencián Tóthné dr. Csonka Enikő, a Miniszterelnökség, Helyreállítási Terv végrehajtásáért felelős helyettes államtitkára beszámolt a magyar Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv eddigi végrehajtásáról. Azt mondta, hogy jelenleg is heti szinten egyeztetnek a bizottsággal a tervvel kapcsolatos operatív megállapodás részleteiről, ami általában jól halad, és csak egy komponensnél – azt nem árulta el, melyiknél – nem megfelelő ütemben.
Mindenesetre arra számít, hogy még az idén be tudnak nyújtani egy kifizetési kérelmet a bizottsághoz, ami révén megérkezhet az uniós pénznek legalább egy része a terv keretében támogatott, a kormány által legalább részben előfinanszírozott – és 578 milliárd forint értékben már ki is fizetett – 2020-22 között futó projektekre, többek között a lakossági napelemes pályázatra is.
A konferencián erős hangsúlyt kapott a REPoweEU-t a civil és szakmai szervezetek részéről ért kritika. A résztvevők az egyes konkrét tervezett intézkedések mellett amiatt is kritizálták a kormányzatot, hogy a nyári szabadságolások idején, alig két hét alatt tudta le az energetikai terv társadalmi egyeztetését, és hiába kértek további egyeztetést. Ezt a Miniszterelnökség helyettes államtitkára részben az időszűke – az augusztusi leadás után a bizottságnek két hónapja van véleményezni, és majd az Európai Tanácsnak egy hónapja megegyezni és elfogadni a magyar fejezetet – és részben azzal indokolta, hogy túl sok pluszvállalás került bele a tervbe, és nem lett volna szerencsés „a társadalmi elvárások további gerjesztése”, amire nem biztos, hogy nyitott lett volna az EB, mert – mint mondta – elsősorban az ő elvárásaiknak igyekeznek megfelelni.
Tóthné dr. Csonka Enikő emlékeztetett, hogy a bizottságnak két hónapja van a terv értékelésére, és már a héten várhatók az első észrevételek. Azt ígérte, hogy a bizottság által esetleg felvetettekkel együtt érdemben fogják vizsgálni az utólag a szakmai szervezetek részéről érkezett észrevételeket is. Horváth Viktor ugyanakkor arról beszélt, hogy szerinte célszerűbb lesz a terv keretein belül kiírandó pályázati felhívások részleteiről társadalmi egyeztetést folytatni.
A szakmai szervezetek képviselői előadásaikban részben megismételték, részben kiegészítették a REPoweEU-t ért kritikákat. Így például nehezményezték, hogy hiányzik a fosszilis energiahordozók, elsősorban a földgázfüggőség csökkentése, illetve jobban is megjelenhetne általában az energiafelhasználás csökkentése mint cél.
Jelezték, hogy a tervben az energiaimport-kitettség csökkentéseként megjelölt cél egybemossa a Nemzeti Energia- és Klímatervben (NEKT) szereplő gázimport- és áramimport-csökkentési tervet: például a jelenlegi 85 százalékos gázimportot 2030-ig 80 százalékosra csökkentené a kormány, miközben a jelenleg érvényes NEKT-ben még 70 százalék a cél, viszont a 2022-ben 28 százalékos áramimportot már 20 százalékra csökkentenék 2030-ig.
Utóbbiról Botár Alexa, a MTVSZ éghajlatvédelem és energia programigazgatója beszélt, aki felhívta a figyelmet, hogy miközben a kormány által a helyreállítási terv keretein belül igényelni tervezett RRF-hitel egyre kisebb lett (9,66 milliárd euróról – kb. 3,7 ezer millárd forint – idén nyár végére 2300 milliárd forintra olvadt), a rezsicsökkentésre csak idén 2580 milliárd forintot terveznek költeni, ami megint nem afelé vezet, hogy csökkenjen az energiafelhasználás. Pedig szerinte a tavalyi energiaválságot követően világossá vált, hogy például már csak a fogyasztói szokások megváltoztatásával mekkora gázfogyasztás-csökkenés érhető el (egy év alatt 17 százalékkal csökkent a gázfelhasználás – igaz ebben az enyhe tél is benne volt).
Sajnos nagyrészt a lakosságra van terhelve a gázfüggőség-csökkentés és végső energiafelhasználás-csökkentés teljesítése, miközben az iparhoz képest sokkal kevesebb támogatást kap ezekhez a REPowerEU-ból vagy más EU-s költési tervből, ezen változtatni kell – mondta.
Pálffy Anikó, a Magyar Energiahatékonysági Intézet szakmai vezetője szerint a REPowerEU részeként tervezett lakossági energiahatékonysági programra aránytalanul kis összeg jut, pláne annak ismeretében, hogy korábban maga az állam vállalta Hosszú Távú Felújítási Stratégiában célként az épületállomány évente 3 százalékának mélyfelújítását 2030-ig. Ha ehhez akarják tartani magukat, az éves szinten legalább 100-130 ezer épület jelentene, a mostani programban pedig csupán 20 ezer otthon felújítása szerepel.
Kritizálta, hogy a program keretein belül 30 százalékos energiamegtakarítást várnak el, ami nem a mélyfelújításokat segíti elő, pedig pont hogy errefelé kellene terelni a forrásokat és az embereket. Szerinte ilyen ütemben, ilyen csekély felújítási rátával csekély az esélye elérni a kitűzött célt, hogy 2050-re a hazai épületállomány 90 százaléka nagy energiahatékonyságú és dekarbonizált legyen, mint az a stratégiában szerepel. Emellett teljesen hiányzik a tervből az alacsony jövedelmű, energetikailag korszerűtlen ingatlanban élők célzott támogatása, és
a rezsicsökkentés fenntartásával a lakossági fűtés terén változatlanul fennmarad a gázfüggőség.
Magyar László, az Energiaklub szakértője más mellett a szélenergiás fejlesztésekkel kapcsolatban fogalmazott meg kritikát. Szerinte aránytalanul kevés, hogy a 2030-ig kitűzött 13 GW-nyi megújuló energiagermelési kapacitásból csupán 1 GW-nyi szélenergiával számolnak. Ez rendszerszintű problémákat okozhat, miközben már most is késésben van az ezzel kapcsolatos szabályozás tavaszra ígért könnyítése – mondta.
Emlékeztetett, hogy a szélerőművek kihasználltsága általában 1,5-szerese a naperőművekének, bár utóbbiak térnyerését is örömtelinek nevezte. Ugyanakkor a szélturbinák jellemzően akkor (is) termelnek, amikor a nap nem, vagy jóval kevesebbet süt (éjjel és a téli időszakban), és így optimális kiegyenlítő kapacitást biztosíthatnának, emellett
a szélenergia jelenleginél és a tervezettnél szélesebb körű alkalmazása jelentősen hozzá tudna járulni a gázimport csökkenéséhez.
Például 3 GW szeles kapacitás 4500 GWh-nyi gázkapacitást tudna kiváltani éves szinten, a szén-dioxid-kibocsátást nézve pedig egy Mátrai Erőmű kibocsátásával felérő mennyiségtől tudna mentesíteni. Az optimális arány szerinte 12 GW napenergiás mellé legalább 6-7 GW szélenergiás kapacitás lenne, de 3-4 GW is minimálisan szükséges volna ahhoz, hogy kiszámíthatóbb legyen a termelés, és érdemben csökkenhessen a gázimport. Szerinte a piaci folyamatok végül rá fogják szorítani a kormányt, hogy növelje a szélenergia arányát. Lehet azonban, hogy nem csak a piaci folyamatok: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke múlt heti évértékelőjében arról is beszélt, hogy készülni fog egy európai szélenergia-csomag, aminek többek között része lesz az engedélyezési eljárások felgyorsítása is.
A megszólalók közül többen is felvetették, hogy valóban hatékony-e, hogy jelentős forrásokat szánnak ipari parkok zöldítésére, olyan vállalkozásokat segítve ezzel, amelyeknek meg is lenne vagy elő tudnák teremteni az ehhez szükséges tőkét, és elegendő lenne szabályozással ösztönözni erre. A nekik szánt pénzekkel viszont hatékonyabb beruházásoktól szívják el a forrásokat.
A Levegő Munkacsoport elnöke, Lukács András szerint el kellene törölni a rezsicsökkentést, ami még több energiafogyasztásra ösztönöz, és forrást von el fontos társadalmi feladatoktól.
Ezt mások is kritizálták, többek között igazságtalannak nevezve. Az elnök szerint általános rezsicsökkentés helyett a rászorulókat kellene segíteni anyagilag, és fel kellene hagyni a fosszilis erőforrások támogatásával. Emellett jelentős szemléletformálásra, az energia- és környezettudatosság nagyfokú fejlesztésére volna szükség.
Forrás: HVG
