Az energiahatékonyság a magyar energiapolitika nagy lehetősége
A hazai végső energiafogyasztás legnagyobb szeletét (32%) a lakossághoz köthető energiafogyasztás teszi ki, és ennek közel háromnegyedét fűtésre fordítjuk. A hazai épületállománynak gyors ütemben kell megújulnia ahhoz, hogy az ország energiahatékonysági és kibocsátáscsökkentési céljait teljesíteni tudja. A korszerűsített és energiahatékony lakásállomány a biztosítéka energiafogyasztásunk tartós csökkentésének, a nagymértékű orosz gázfüggőség csökkentésnek, és nem utolsó sorban ez a kényelmes és egészséges otthonok biztosítéka is. A legzöldebb energia az el nem fogyasztott energia.
Klímavédelmi szempontból a tétet tovább növeli a Fit for 55 jogszabálycsomag hiányzó darabja, a felülvizsgálat alatt álló Épületenergetikai Irányelv, amelynek elfogadása az év végére várható. Az új EPBD az Energiahatékonysági Irányelvvel és a megújuló energiafelhasználást elősegítő RED-del együtt új mérföldkő lesz az épületállomány megújításához. Már csak emiatt is fontos lenne egy hazai felújítási hullám beindítása.
Az energiahatékony épületfelújításról mégis kevesebb szó esik a hazai energiapolitikában, mint a megújuló energiahordozókról. Az épületállomány korszerűsítéséhez nem elegendők a szigorú energetikai előírások az új lakásokra, évente 130 ezer meglévő lakás komplex energetikai felújítására lenne szükség. Az alacsony felújítási ráta és az új építkezések visszaesése 2022-2023-ban az építőipari termelés visszaeséséhez is vezetett[1]. A potenciális felújítók és az ágazati szereplők várják az uniós források megérkezését és egy új támogatási rendszer bejelentését, de a kivárás és a halogatás tovább súlyosbítja az építőipar helyzetét.
Egy kiszámítható és hosszú távú épületenergetikai felújítási program lassan, de biztosan megoldást hozhatna a fenti problémákra. Egy állami támogatási program kedvező hitelfelvétellel kombinálva jelentősen növelné a felújítások számát, a kereslet tartós fellendülése pedig mérsékelné az építőipar teljesítményének ingadozásait is. A felújítási támogatásokat célszerű lenne épülettípus és jövedelem szerint szegmentálni, hiszen az alacsony jövedelmű háztartások számára a hitelfelvétel gyakran nem reális lehetőség, az energiaszegénységben élők esetében pedig nagyobb arányú állami támogatás indokolt. A társasházak esetében jól működő és eredményes támogatási forma volt a korábban állami támogatással kiegészített lakástakarékpénztár, aminek újbóli bevezetése a társasházak felújításának adhatna újabb lendületet. Nagy szükség lenne továbbá a lakosság körében a széleskörű szemléletformálásra és tanácsadásra egyablakos ügyintézési pontok formájában, hogy a felújítók egy helyen minden információt és segítséget elérjenek a lakásfelújításokat jellemző útvesztőben való eligazodáshoz.
Épületeink energiamegtakarítási potenciálja, az energiafüggőség csökkentése és a klímavédelmi célok szempontjából is legfőbb ideje, hogy itthon is elinduljon egy átfogó épületfelújítási program, és hogy az energiahatékonyság prioritást kapjon a hazai szakpolitikai és finanszírozási döntésekben. Ezt az álláspontot képviselték azok a magyar és a közép- és kelet-európai (KKE) iparági felsővezetők, akik idén második alkalommal gyűltek össze, hogy megvitassák, hogyan lehetne az energiahatékonyság és az épületfelújítás ügyét előmozdítani. A felújításokban érdekelt hét hazai nagyvállalat vezetői a régió legnagyobb regionális energiahatékonysági konferenciáján, a C4E Fórumon közös memorandumot írtak alá májusban, amelyben elköteleződtek, hogy közös erővel lépnek fel az épületek felújításának és az energiahatékonyság ügyének régiós szintű előmozdítása érdekében. A hét aláíró a Daikin, a Danfoss, a Knauf Insulation, a ROCKWOOL, a Saint-Gobain, a Signify és a VELUX volt, amely vállalatok több mint 42 ezer embert foglalkoztatnak és jelentős gazdasági erőt képviselnek a régióban.
Az iparági vezetők második találkozójára novemberben került sor Budapesten, amelyet a Magyar Energiahatékonysági Intézet által szervezett üzleti és érdekképviseleti rendezvény követett. Az esemény elsőként biztosított platformot a párbeszéd erősítésére a memorandumot aláíró regionális vállalkozások, érdekképviseleti és szakértői szervezetek, valamint a hazai érdekeltek között. Az eseményen hazai bankok, energiaszolgáltatók és energiahatékonysági termékek magyarországi gyártóinak kibővített csoportja – az Erste Bank Hungary, MBH Jelzálogbank, OTP Bank, Masterplast, Baumit, Bachl, Schneider Electric, E2 Hungary – is részt vett.
A panelbeszélgetés tagjai megosztották nézeteiket a hazai épületfelújításokkal kapcsolatos kihívásokról, valamint arról, hogy az építőipar és a teljes felújítási értéklánc hogyan profitálhatna egy kiszámítható szakpolitikai és szabályozási környezetből. A résztvevők egy átfogó, hosszú távra kiszámítható épületfelújítási programot sürgettek, amely elengedhetetlen a hazai épületfelújítások számának és mélységének tömeges növeléséhez. Az iparági vezetők azonosították azokat a szükséges lépéseket, amelyeket együttesen megtehetnek a pazarló épületállomány felújításának előmozdítása érdekében. Az energiamegtakarítás mellett hazánk számos tovább előnyt realizálhatna az egészséges, kényelmes, energiatakarékos és szén-dioxid-mentes épületek révén.
Az épületállomány energiamegtakarítási potenciálja tömeges és átfogó felújításért kiált, amit remélhetőleg a 2024-es magyar elnökség a zászlójára tűz majd.
[1] A KSH adatai szerint az év első kilenc hónapjában az előző év azonos időszakához képest az építőipari termelés 4,7 %-kal, a megkötött új szerződések volumene 32%-kal csökkent.
A megbeszéléshez kapcsolódó regionális szervezetek videója a Youtube csatornánkon elérhető:
