Az Európai Parlament megállapodott az új Épületenergetikai Irányelvről

Az Európai Parlament megállapodott az európai épületekről szóló irányelv (EPBD) módosításáról. Az irányelv a „Fit for 55” éghajlat- és energiaügyi jogszabálycsomag kulcsfontosságú eleme, amely az EU Zöld Megállapodásának megvalósítását célozza, és egyúttal a 2020-ban külön stratégiaként megjelent Felújítási Hullám célkitűzéseit szolgálja. A szavazás fontos köztes lépés az építőipar, az ipar és a kereskedelem érintettjei számára, az irányelv elfogadása jelentősen növeli a tervezési biztonságot minden, az épület szektorban aktív piaci szereplő számára. Az irányelv egyértelmű irányt jelöl ki az épületek fogyasztásának csökkentése érdekében, ami elsősorban energetikai korszerűsítéssel lehetséges. A megújuló fűtési technológiákra való kizárólagos összpontosítás nem elegendő.

Az EPBD egyik leginkább vitatott pontja a meglévő épületekre vonatkozó minimum energiahatékonysági követelmények (Minimum Energy Performance Standards, MEPS) bevezetése, amelynek értelmében a nem lakóépületeknek 2030-ig, a lakóépületeknek pedig 2033-ig el kell érniük a D kategóriát. A legrosszabb teljesítményű épületek felújítása tehát egyértelmű prioritást kap.

A további háromoldalú egyeztetésre bocsátott parlamenti jelentés egy évvel az ukrajnai orosz agresszió kezdete után strukturális változások elindítója lehet az épület szektorban: elősegíti a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség csökkentését és a háztartások és vállalkozások energiaár-emelkedéstől való megóvását. Ezt szolgálják a MEPS mellett a megbízhatóbb, újraszabályozott energiahatékonysági szabványok és az energetikai tanúsítványok (EPC) megújult rendszere. Az irányelv felgyorsítja a kibocsátásmentes épületekre vonatkozó szabvány bevezetését, és a szöveg mostantól még inkább ösztönzi az új pénzügyi eszközök bevezetését.

Az ambíciók megemelt szintje Magyarországot is komoly kihívások elé állítja, tekintettel az elavult épületállományra és a tömeges felújítások elmaradására az elmúlt évtizedben. Az új EPBD átültetése és szisztematikus megvalósítása biztosíthatja hazánk számára is, hogy ne veszítsünk még egy évtizedet az épületek energiahatékonysága terén. A jogszabály az épületekben a megújuló energiaforrásokat használó berendezések térnyerését is nagyban elősegíti, a vita során a tagállamoknak majd el kell fogadniuk az épületekben a fosszilis tüzelőanyagok használatának 2035-ig történő fokozatos kivezetésére vonatkozó terveket is.

„A felújításba való befektetés egy olyan lehetőség, amelyet nem lehet megbánni” – nyilatkozta tavaly Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a Renovate Europe Day résztvevőinek.

Ha hasznosnak találta, kérjük ossza meg!

Ne maradjon le a legfontosabb
szakmai hírekről!


Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Hírlevél feliratkozás