Február 12-én, széleskörű szakmai érdeklődés mellett mutatta be a MEHI a Kortárs Építészeti Központban az Útmutató az Épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv (EPBD) magyarországi átültetéséhez című ingyenes kiadványát. A magyar és európai szakértők közreműködésével készült útmutató részletes áttekintést ad arról az uniós irányelvről, amelyet Magyarországnak 2026 tavaszáig kell átültetnie a nemzeti jogba, és amely a következő évtizedekben alapvetően meghatározza a hazai épületállomány felújításának, üzemeltetésének és építésének kereteit.
A kiadvány központi üzenete: az energiamegtakarítás nem teher, hanem kitörési lehetőség Magyarország számára. Az épületek energiahatékonyságának javítása érdemben csökkenti a földgázimport-függőséget és az energiaáraknak való kitettséget. Számítások szerint 100 ezer épület mélyfelújítása évente mintegy félmillió tonna CO₂-kibocsátás-csökkenést eredményezne, több tízezer – döntően hazai kis- és középvállalkozásoknál jelentkező – munkahelyet teremtene, és javítaná a lakosság, a dolgozók egészségi állapotát. A felújítás nem egyszeri rezsicsökkentést, hanem hosszú távú rezsibiztonságot, egészségesebb beltéri környezetet, és ellenállóbb, fenntarthatóbb épületállományt eredményez.
A kiadvány részletesen bemutatja az irányelv több kulcstémáját: minden témánál ismerteti, mit ír elő az irányelv, milyen ajánlások következnek ebből, és mely országok járnak élen az adott területen. Így egyszerre magyarázza el az EPBD tartalmát, mutat be nemzetközi jó gyakorlatokat és ad hazai értelmezési kapaszkodókat – mutatta be az útmutató hazai változatát Pálffy Anikó, a MEHI szakmai vezetője. A kiadvány öt nagy témakörben összesen ötven ajánlást fogalmaz meg az energiahatékonyabb épületállomány felé vezető út kapcsán.
Az útmutató hangsúlyozza: az EPBD nem részletszabályozás, hanem keretrendszer, amely jelentős nemzeti mozgásteret biztosít az ütemezés, a prioritások és a végrehajtási modell kialakításában. Amint Horváth Áron MEHI ügyvezető az előszóban kiemeli: a hiteles tervre épülő, előrelátó megvalósítás politikailag, gazdaságilag és társadalmilag is kedvezőbb, mint a késlekedő alkalmazkodás. Az EPBD hazai végrehajtása így nem pusztán uniós kötelezettség, hanem energiafüggetlenségi és gazdaságpolitikai befektetés.
Az útmutató egyik kiemelt témája a kibocsátásmentes épületek jövőbeni követelményszintje. Ez az új épületek esetében már a következő években meghatározó követelménnyé válik, és hosszabb távon a teljes épületállomány átalakulását alapozza meg. A dokumentum kitér az okosépület-megoldások akár 30%-os energiamegtakarítási potenciáljára, valamint a fosszilis fűtési rendszerek fokozatos kivezetésére is. Az útmutató hangsúlyosan foglalkozik a legrosszabb energetikai állapotú épületek felújításával is, amely egyszerre klíma-, szociális és egészségügyi kérdés. Az energetikai tanúsítvány a jövőben Épületfelújítási útlevéllé fejlődik, amely az épület korszerűsítésének lépéseit és helyes sorrendjét mutatja meg, ezzel segítve a szakaszos, átgondolt felújítást.
Az első kerekasztal-beszélgetés résztvevői – Szalay Zsuzsa (BME), Koritár Zsuzsa (Habitat for Humanity Magyarország), Oelberg Károly (AACM) és Szarvas Gábor (HuGBC) – arról beszéltek, hogy a felújítási programoknak mielőbb meg kell indulniuk, még akkor is, ha nem tökéletesek. A résztvevők szerint az energiahatékonyság a dekarbonizáció első számú eszköze, és minden épületnél az állapotfelmérésre, a megfelelő sorrendre és a hosszú távú célra – a nulla kibocsátású épületre – kell építeni. Szarvas Gábor hangsúlyozta, hogy a magyar szakmai közeg – tervezők, kivitelezők, gyártók, ingatlanfejlesztők – már most aktívan készül az EPBD-re, és sok tekintetben „megelőzi” a szabályozást. Szalay Zsuzsa hangsúlyozta, hogy világosan el kell választani a szociális célú felújítási programokat azoktól az intézkedésektől, amelyek azokat célozzák, akik saját forrásból is képesek lennének korszerűsíteni. A támogatásokat célszerű mérhető, például CO₂- és energiamegtakarítás-alapú indikátorokhoz kötni, és integrálni kell a levegőminőségi és társadalmi szempontokat is. Koritár Zsuzsa kiemelte a háztartások mintegy egyharmadát érintő fatüzelést, amelyet a dekarbonizációs intézkedések jelenleg kevéssé érintenek, ugyanakkor a levegőszennyezés szempontjából éppen ezek a legkritikusabbak. Elhangzott: a zöld átállásból nem maradhatnak ki a leginkább rászorulók.
A rendezvényen Réthelyi Barbara, az Energiaügyi Minisztérium osztályvezetője ismertette a Nemzeti Épületfelújítási Terv (NÉT) előkészítésének helyzetét. Előadásában kiemelte: az új uniós szabályozási környezet – az EPBD mellett az Energiahatékonysági és Megújulóenergia-irányelvek – átfogóbb, konkrétabb és ütemezett intézkedéseket várnak el a tagállamoktól. A NÉT nem csupán adminisztratív kötelezettség, hanem lehetőség arra, hogy Magyarország hosszú távú, mélyfelújításokra épülő pályát jelöljön ki. Az épületállomány az energiafelhasználás mintegy 40 százalékáért felel, így a korszerűsítés kulcskérdés a klímacélok, az energiafüggetlenség és a versenyképesség szempontjából is.
A második kerekasztal résztvevői – Kovács Gábor (VELUX), Csokló Gábor (Masterplast), Aszódy Tamás (Knauf Insulation) és Pécsi István (Daikin) – egyetértettek abban, hogy a szabályozás iránya világos, de a siker kulcsa a tervezhetőség, a kiszámítható támogatási környezet és a szakmai szereplők bevonása.
Az eseményen vetített prezentáció ide kattintva elérhető.
