Április végén elfogadta a Parlament az Energiahatékonysági törvény módosítását. Két éve volt napirenden az Energiahatékonysági törvény módosítása, mire április végén elfogadta a Parlament az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer (EKR) új szabályait. Több ponton is változott a törvény, a legfontosabb és legnagyobb hatású változás az energiahatékonysági kötelezettség mértékének emelése. Ez lökést adhat a hitelesített energiamegtakarítások piacának, erősítheti a HEM-ek iránti keresletet és növelheti a HEM árakat, ezáltal élénkítheti az épületfelújítási piacot.
A törvénymódosítás az alábbi fő változásokat hozta:
– A törvény megemelte az EKR kötelezettség mértékét. Ezt részben az uniós energiahatékonysági célok, elvárások tették szükségessé, részben a hazai építőipari szereplők nyomására lépett a Kormány. Részletes elemzésünk a kötelezettség megemeléséről és a várható hatásokról itt olvasható.
– A törvénymódosítás egyik legfontosabb eleme, hogy a lakó- és középületek energiahatékonyságát javító intézkedések nagyobb szerepet kapnak az EKR-ben. A megtakarítási kötelezettség meghatározott részarányát a lakossági szektorban kell majd teljesíteni.
– A módosítás több ponton is erősíti azt az elvárást, hogy hosszú élettartamú megtakarítások jöjjenek létre az EKR finanszírozásával. A hitelesített energiamegtakarításoknak jövő évtől legalább 6 éves élettartamúnak kell lenniük, ami szintén az épületenergetikai intézkedések felfutásának kedvező módosítás. 2026-tól várhatóan tovább nő majd a hosszabb élettartamú intézkedések részaránya. Pozitív fejlemény, hogy kivezetésre kerülnek az elmúlt években népszerű, nagyszámú projektet eredményező, de rövid élettartamú intézkedések, mint
– az üzemanyag adalékolásából származó energiamegtakarítás,
– a gépjárműabroncs-nyomás korrekciójával elért energiamegtakarítás,
– perlátor vagy víztakarékos zuhanyfej felszereléséből vagy cseréjéből származó energiamegtakarítás.
– Eltörlik a szorzók alkalmazását. A korábban 1,5-szeres szorzó, amivel lehetséges volt energiamegtakarítást kedvezményes elszámolással előre teljesíteni, és a lakossági megtakarításokra vonatkozó 2-szeres szorzók kivezetésre kerülnek, mivel az így elszámolt megtakarítások és a valódi megtakarítást eredményező, az Unió felé is elszámolható megtakarítások között az elmúlt években egyre inkább nyílt az olló. A kötelezettek így nem lesznek érdekeltek előrehozni a HEM vásárlást, ami a halmozott megtakarítási célokat volt eddig hivatott ösztönözni.
– Fontos változás, hogy a törvény szerint kötelező lesz azokat az építési kulcstermékeket alkalmazni, amelyek a jogalkotó szerint már az Otthonfelújítási Programban jól vizsgáztak. A lakóépületek energiahatékonyságát javító beruházások kivitelezése során az adott beruházás azokat a kulcstermékeket kell majd beépíteni, amelyek rendelkeznek az az ÉMI Nonprofit Kft. által kiadott egyszerűsített környezeti minősítéssel, és a környezeti pontszámuk eléri a 8 pontot. Az egyszerűsített környezeti minősítés alapvetően jó célt – a hazai építőipar zöld átállását – szolgálja. Ennek érvényesítése már nem annyira egyértelmű, mivel a zöld szempontot a rendszer együtt igyekszik érvényesíteni egy másik szakpolitikai céllal, a hazai gyártás preferálásával.
– A törvény a HEM-ek kereskedését a tőzsdei kereskedés irányába tereli azzal, hogy a HEM átruházások után tranzakciós díjat vezet be, amelyet a HEM vevői (a kötelezettek) a Magyar Államkincstár számlájára fizetnek be.
– A módosítás ösztönzi az energiahatékonysági intézkedésekből származó megtakarítások katalógus alapján való elszámolását, szemeben az egyedi audittal történő hitelesítéssel. A jegyzék kidolgozása és évenkénti felülvizsgálata a MEKH helyett az Energiaügyi Minisztérium feladata lesz.
– További pozitív változás, hogy az EKR keretében végrehajtott intézkedések kombinálhatóak más programokkal, mint például az energetikai elvárást is tartalmazó Otthonfelújítási Programmal, vagy a vidéki otthonfelújítási támogatással. Ehhez az szükséges, hogy e programok felelőse, ún. végrehajtó hatósága meghatározza azokat a feltételeket, amely lehetővé teszik az EKR-ben történő elszámolást is.
A MEHI részletes elemzése az EKR kötelezettség megemeléséről és a várható hatásokról elérhető ezen a linken.
A cikk és az elemzés szerzője: Pálffy Anikó