Hogyan segítheti a 2021-2027-es többéves pénzügyi keret a tagállamokat a magasabb szintű energetikai felújítási célok elérésében?

A 2021-2027-es épületekkel kapcsolatos operatív programokra vonatkozó legfontosabb ajánlások

A többéves pénzügyi keret (MFF) finanszírozása jelentősen segítheti a tagállamokat abban, hogy nagyobb ambíciót érjenek el az energetikai felújítás terén.

 

A REPowerEU1 terv egyértelművé tette e feladat sürgősségét és fontosságát, a 2022-es európai országspecifikus ajánlások pedig mind a 27 nemzeti kormányt arra ösztönözték, hogy növeljék a felújítások ütemét és mélységét, hogy csökkentsék az EU orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségét.

A tagállamoknak a 2021-2027-es kohéziós politikai alapok programozása során most figyelembe kell venniük ezeket a 2022-es országspecifikus ajánlásokat, mivel a többéves pénzügyi keret nagyban hozzájárulhat ahhoz, hogy a tagállamok az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), a Kohéziós Alapok (KA) és az Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+)3 révén nagyobb ambíciókat érjenek el az energetikai felújítás terén.

Mivel a tagállamok az év végéig véglegesíteni kívánják partnerségi megállapodásaikat és operatív programjaikat, hogyan lehet optimalizálni a többéves pénzügyi keretből az épületekbe történő beruházásokat?

 

Eu Funding

PROGRAMTERVEZÉS

A többéves pénzügyi keretből származó forrásoknak az energetikai felújításba történő átirányítása jelentősen fellendítheti a felújítási tevékenységet a helyszínen, de nem lesz elegendő a nagy beruházási hiányosságok áthidalására. Az operatív programokat úgy kell megtervezni, hogy hosszú távon fenntartható felújítási piacot hozzanak létre:

 

1)     Az EU hosszú távú éghajlati célkitűzéseivel való összhang biztosítása

  • Kerülni kell az egyes intézkedéseket vagy „alacsonyan lógó gyümölcsöket” finanszírozó programokat, amelyek nem lennének koherensek az EU éghajlat-politikai célkitűzéseivel, és amelyek általában uniós támogatás nélkül is életképesek.
  • A támogatásnak a felújítási projekt minőségéhez és ambícióihoz igazodó skálázása, hogy az uniós finanszírozás és a szabályozási célok között összhang legyen. A több energiahatékonysági intézkedést (több mint 60%-os energiamegtakarítást vagy az energiaosztályok jelentős megugrását) magában foglaló mélyfelújítások jutalmazása alapvető fontosságú a „lock-in” hatás és a jövőbeli energiahatékonysági fejlesztések elkerülése érdekében.

 

2)     Magánfinanszírozás bevonása és mozgósítása

  • A támogatások felhasználását csak az összetettebb és ambiciózusabb, nagyobb

energiamegtakarítással járó projektekre vagy az alacsony jövedelmű háztartásokra korlátozza.

  • Kedvezőbb az alacsonyabb támogatási intenzitás, 30-70% közötti mértékben. Ez jellemzően elegendő ahhoz, hogy lehetővé tegye a felújítást, ugyanakkor gondosabb, hatékonyabb költekezést biztosítson.
  • A támogatási ráta szintjének módosítása a magánfinanszírozás tőkeáttételének növelése érdekében. Ez lehetővé teszi, hogy a magánforrásokból közjavakat finanszírozzanak (például energiateljesítmény-szerződés vagy más pénzügyi eszköz révén), és lehetőséget nyújt arra, hogy több szereplő is részt vegyen a folyamatban és tanuljon belőle. A nagyobb mértékű magán társfinanszírozás csökkenti a korrupció és a piaci valóságtól elrugaszkodott, túlzottan magas költségekkel járó aranyozás kockázatát
  • A vegyes finanszírozás ösztönzése, a pénzügyi eszközök és a támogatások kombinálása. A 2021-2027-es programozási időszakban ez a kombináció már egyetlen műveletben lehetséges4 , a támogatások felhasználásának kibővített lehetőségeivel a technikai támogatáson, kamattámogatáson vagy garanciadíjakon túl, és közvetlenül a végső kedvezményezettnek fizethetők ki5 .
  • A folyamatos felhívások létrehozása (a számos rövid, megszakításokkal indított eljárás helyett) fontos a kereslet fenntartásában, és növeli az esélyt a bővítésre a teljes potenciál maximalizálása érdekében. Az elsietett rövid távú felújítási programok gyakran rosszabb minőségű felújításokhoz és elszalasztott lehetőségekhez

 

3)     A már folyamatban lévő nemzeti szabályozási és finanszírozási kezdeményezések kiegészítése és/vagy ösztönzése.

  • Maximális összhang a nemzeti helyreállítási és rugalmassági tervekben és a hosszú távú felújítási stratégiákban meghatározott, épületekre vonatkozó nemzeti célkitűzésekkel. A többéves pénzügyi keretből származó finanszírozás kiváló eszköz arra, hogy segítse a tagállamokat az azonosított szűk keresztmetszetek leküzdésében, a szabályozási reformok támogatásában és az elfogadott célok elérésében, és erre a célra kell felhasználni.
  • A többéves pénzügyi keret és a nemzeti finanszírozási rendszerek közötti koordináció elősegítése, azzal a céllal, hogy maximalizálják a bennük rejlő lehetőségeket, és ne hozzanak létre egymással versengő rendszereket. A nemzeti állami támogatási szabályokat is úgy kell kialakítani, hogy azok megkönnyítsék az energiafelújítási beruházásokat a többéves pénzügyi keretből.
  • Biztosítani kell az energiafelújítási programok és a többéves pénzügyi keret keretében az épületek megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos programjainak jobb koherenciáját/integrációját, tekintettel arra, hogy a megújuló energián alapuló technológiák és a távfűtés jobban működnek az alacsony energiaigényű épületek esetében. Az operatív programokban bevezetett energiahatékonysági és megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos programok közötti jobb szinergia/integrált tervezés, amely az „Első az energiahatékonyság” elvét foglalja magában, maximalizálná az uniós finanszírozás hatását és a helyszínen jelentkező előnyöket.
  • A nemzeti szintű adminisztratív folyamat egyszerűsítése a pályázati eljárások egyszerűsítése és a többéves pénzügyi kerethez való hozzáférés megkönnyítése érdekében, különösen a kisebb települések számára. Az operatív programoknak elő kell írniuk, hogy a többéves pénzügyi keret finanszírozásának igényléséhez csak minimális jogszabályi közbeszerzési követelményeket kell teljesíteni,

 

A PROGRAM VÉGREHAJTÁSA

A többéves pénzügyi keretprogramok végrehajtásának biztosítania kell, hogy a projekt hosszabb távú perspektívába illeszkedjen, hogy

a felújítási piac fenntartása a projekt befejezésén túl:
  • Biztosítson elegendő forrást a technikai segítségnyújtásra, hogy megkönnyítse a kisebb települések hozzáférését, támogassa a felújítási rendszerek bevezetését, és maximalizálja a replikáció vagy a kiterjesztés lehetőségét. A többéves pénzügyi keretből finanszírozott rendszerekhez nyújtott erős technikai segítségnyújtás lehetővé fogja tenni több egyablakos ügyintézési pont stb. létrehozását regionális/helyi szinten, miután tapasztalatokat szereztek és látták a többéves pénzügyi keretprogram kézzelfogható előnyeit.
  • Biztosítani kell, hogy a többéves pénzügyi keretből támogatott képzési programok teljes mértékben összhangban legyenek az ágazatban felmerülő igényekkel. Az átképzési vagy továbbképzési képzési programoknak előretekintőnek kell lenniük, hangsúlyt fektetve a digitalizációs készségekre, az új anyagok közötti kölcsönhatásra és az egyidejűleg végrehajtott energiahatékonysági intézkedések bevezetésének koordinálására a nagyobb energiamegtakarítás elérése érdekében. A piacnak például olyan projektmenedzserekre lesz szüksége, akik az ügyfelek nevében különböző szakmákat tudnak irányítani, vagy olyan szerelőkre, akik jártasak a hőszivattyúk telepítésében és a szerkezetjavításban, és ezeket a változó igényeket a többéves pénzügyi keretből finanszírozott képzési programoknak tükrözniük
  • A finanszírozás kiegészítése egy tájékoztató kampánnyal, amely kiemeli az energetikai felújítás lehetőségeit és többszörös előnyeit (az épületek használói, de a társadalom egésze számára is a munkahelyteremtés, az üzemanyagszegénység elleni küzdelem, a levegőszennyezés csökkentése, a városrehabilitáció stb. szempontjából), segít a program megismétlését/ kiterjesztését a kezdeti hatáskörén túlra, valamint szélesebb körű támogatás megszerzését és a hatás fokozását.
  • Az egyes épületekkel kapcsolatos programok jobb nyomon követése és adatgyűjtése (a megtakarított C02-kibocsátásról, de a felújított épületek számáról, a megtakarított energia mennyiségéről és az energiahatékonysági besorolás növekedéséről is) kulcsfontosságú lépés a felújítási piac megteremtéséhez, amely a magánszektor nagyobb mértékű befektetésével és részvételével jár. Minden egyes többéves pénzügyi keretből finanszírozott programhoz automatikusan ki kell adni egy energiateljesítményre vonatkozó tanúsítványt és felújítási útlevelet, amely nyomon követi az elért eredményeket és felvázolja a következő lépéseket.
  • A digitalizáció ösztönzése a termelékenység, a megbízhatóság és az együttműködés javítása érdekében. Az építőipar továbbra is az egyik legkevésbé digitalizált ágazat a gazdaságban, és bőséges lehetőségeket kínál a digitális technológiák – köztük az épületinformációs modellezés (BIM) – kihasználására, az engedélyezési rendszerek, politikák és adatbázisok digitalizálásának támogatására, valamint a kiválósági központok ösztönzésére. A felújítás terén jelentős lehetőségek nyílnak a digitális építési naplók és az intelligens készültségi mutatók bevezetésére, valamint a meglévő K+F-projektek kiterjesztésére (pl. a BMI-eszközök alkalmazása a mélyfelújításra, a mérési teljesítménykülönbségek javítása, a kkv-k digitális eszközei és szabványai).

A többéves pénzügyi keret finanszírozása valódi lehetőséget jelent arra, hogy a tagállamok nagyobb ambíciót érjenek el az épületekkel kapcsolatban. Az operatív programokat úgy kell megtervezni és végrehajtani, hogy hosszú távon megteremtsék és fenntartsák a felújítási piacot.

1 Elérhető itt: REPowerEU (europa.eu)
2 Elérhető itt: Európai szemeszter 2022: Országspecifikus ajánlások / bizottsági ajánlások | European Commission (europa.eu)
3 Az Igazságos Átmeneti Alap keretében támogatható országok a többéves pénzügyi keret programjaival együtt felújítási programokba is befektethetik az általuk elkülönített összegeket
4 Lásd az EBB modelljét az energiahatékonyságot támogató, támogatási elemmel ellátott pénzügyi eszközre vonatkozóan itt: Új modell nyitja meg az utat az energiahatékonyabb beruházások felé | fi-compass
5 A 2021-2027-es időszak változásairól a 2014-2020-as időszakhoz képest itt olvashat bővebben: A pénzügyi eszközök és a megosztott irányítású alapok keretében nyújtott támogatások kombinációja a 2021-2027-es programozási időszakban | fi-compass
Regionális politika – Európai Bizottság (europa.eu)
Az európai építőipari ágazat megfigyelője: Digitalizáció az építőiparban: ECSO – elemző jelentés
– Digitalizáció az építőipari ágazatban – 2021. április

 

Forrás: https://www.renovate-europe.eu

Ha hasznosnak találta, kérjük ossza meg!

Ne maradjon le a legfontosabb
szakmai hírekről!


Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Hírlevél feliratkozás