Az épületek legrosszabb 25%-át korszerűsítő pénzügyi alap a német klímavédelem legfontosabb eszköze

A német kormány azt tervezi, hogy 2023 és 2026 között 177,5 milliárd eurót fordít a szövetségi költségvetésből az klímavédelmi intézkedésekre és az ország gazdaságának átalakítására, különös tekintettel az épületek energiahatékonyságának növelésére.

A kabinet szerdán (július 27-én) fogadta el az úgynevezett „Klíma- és Átalakítási Alap” finanszírozási tervezetét, amely a szövetségi költségvetés részét képezi, és amelyet most a parlamentben kell megvitatni – írja az Euractiv.

„Az alap a gazdasági modernizáció és az klímavédelem legfontosabb finanszírozási eszköze” – magyarázta Christian Lindner pénzügyminiszter.

A források többsége (56,3 milliárd euró) az éghajlatbarát épületfelújítások támogatásához járul hozzá.

A helyiségek és a vízmelegítés jelenleg Németország végső energiafogyasztásának mintegy 30%-át teszi ki. Az épületszektor a 2020-as és 2021-es CO2-kibocsátási célokat is elszalasztotta.

A finanszírozás nagy részét az energiateljesítmény szempontjából az alsó 25%-ban szereplő épületek felújítására fordítják.

Az alap a prioritások megváltoztatását is jelenti, az új lakások építésének támogatásától a meglévő lakások felújításának támogatására való áttérést.

Egy magas rangú tisztviselő szerint egy felújításra fordított euró tízszer hatékonyabb, mintha új otthonra költenék.

Miután a német kormány nem érte el a 2021-es CO2-csökkentési célt az épületek esetében, a szektor hiányát úgy kívánja kezelni, hogy több pénzt fordít a felújításokra, és 2024-től betiltja az új gázkazánok használatát.

További 35,5 milliárd eurót szánnak a megújulóenergia-adó támogatására az áramárak csökkentése érdekében, további 20 milliárd eurót pedig az ipar szén-dioxid-mentesítésére és a német hidrogénstratégia végrehajtására.

„A megújuló energiák támogatását teljes mértékben a Klímaváltozási és Átalakítási Alapból finanszírozzuk” – magyarázta Lindner.

Németország eltörölte a megújuló energiaforrásokra kivetett adót, amelyet a fogyasztók korábban az áramszámlájukkal fizettek, hogy ezzel is segítse a szél- és napenergia elterjedésének finanszírozását. Ehelyett a támogatást mostantól a szövetségi költségvetésből fedezik, az áramárak feszültségének enyhítésére bevezetett intézkedések részeként.

A terv olyan ágazatokra vonatkozó támogatási programokat is tartalmaz, mint a közlekedés (pl. az e-mobilitás töltőinfrastruktúrája). Az energia- és erőforrás-hatékonysági támogatás viszonylag csekély, mindössze 3,4 milliárd euró lesz.

Az alapot többek között az európai és a nemzeti szén-dioxid-árképzésből származó bevételekből táplálják – közölte a német gazdasági és éghajlatvédelmi minisztérium. Németország a benzint és a fűtőolajat átalányár alá veti, amely 2025-től 55 euróra emelkedik a kibocsátott szén-dioxid tonnánként.

„Ez biztosítja, hogy az állam klímavédelmi bevételei közvetlenül a hatékony klímavédelmi intézkedéseket szolgáló, lehetőleg úttörő beruházásokba áramoljanak” – tette hozzá a minisztérium.

A Prognos tanácsadó cég által a KfW állami fejlesztési bank számára készített friss elemzés szerint a német kormánynak csaknem félbillió eurót kell befektetnie ahhoz, hogy elérje a 2045-re kitűzött klímasemleges célt.

Eközben a Prognos, a Nextra Consulting és az NKI tanácsadó cégek által a KfW számára 2021 végén készített jelentés szerint a Németország klímasemlegessé tételéhez szükséges összes beruházás – beleértve a magánháztartások és a vállalkozások beruházásait is – mintegy ötbillió euróra rúg.

 

Forrás: neokohn

2007-2013 finanszírozási időszak 2014-2020 finanszírozási időszak 2021-2027 finanszírozási időszak Boza-Kiss Benigna CEU BPIE BUILDUPON2 C4B dekarbonizáció ECF EED egészség egyablakos tanácsadás EKR EKR katalógus elemzés előnyök ÉMOR energetikai felújítás energetikai követelmény energetikai szakreferens energetikai tanúsítvány energiafüggetlenedés energiafüggetlenség energiahatékonyság energiahatékonyság az első elve Energiahatékonysági Alap energiahatékonysági irányelv energiahatékonysági piac Energiaklub energiamegtakarítási kötelezettség energiastratégia energiaszegénység energiatanúsítvány EPBD épületenergetikai irányelv épületfelújítás ESCO esettanulmány ETS2 Európai Felújítási Hullám Európai Green Deal éves jelentés fehér bizonyítvány felújítási hullám felújítási stratégia finanszírozás Fit for 55 fűtéskorszerűsítés G7 garantált energiahatékonyság-alapú szerződés (EPC) gazdasági előnyök GINOP H2020 Habitat for Humanity Magyarország hangulatjelentés hazai felújítási hullám Hazai Hatékonyság Helyreállítási és Alkalmazkodási Alap Helyreállítási és Alkalmazkodási Terv HET Holland Nagykövetség Hosszú Távú Felújítási Stratégia hőszivattyú HTFS HuGBC IEA IEECP igazságos átmenet ingatlanállomány ingatlanérték ingyenhitel interjú IPCC IVF javaslatcsomag kamattámogatott hitel kazáncsere KEHOP készülékcsere klímaváltozás kohéziós alap költségoptimalizált költségvetés konferencia Koritár Zsuzsanna kötelezett kötelezettségi rendszer közel nulla közhasznúsági jelentés KSH lakásállomány lakásfelújítás lakóingatlan lakossági felmérés Lechner Tudásközpont levegőminőség lock-in LTP MCSTE MÉASZ MEHI arculat MEHI esemény MEHI konferencia MEHI kutatás MEKH mélyfelújítás MEPS MÉSZ minimumkövetelmények Mizsei Szabolcs MTVSZ munkahelyek napelem NEKT önkormányzat operatív program OSS Otthon Melege otthonfelújítás pályázat pénzügyi keret podcast prezentáció REC REIMARKT RenoHUb RenoPont Renovate Europe RePower rezsicsökkentés RRF Szabó László ITM szakpolitikai javaslatok Szociális Klímaalap támogatás TNM TOP új építés Ürge-Vorsatz Diana CEU V4 VEKOP visegrádi országok Weishaupt ZIKOP zöld finanszírozás Zöld Iroda

Ha hasznosnak találta, kérjük ossza meg!

Ne maradjon le a legfontosabb
szakmai hírekről!


Iratkozzon fel hírlevelünkre!