Tervezés nélkül újított fel? Nem csoda, ha nem csökkent a rezsi

Sor került a MEHI 2020. novemberében készített Hazai Felújítási Hullám lakossági felmérésnek és tanulmányának bemutatójára. Számos média beszámolt a kutatás eredményeiről, most a Magyar Nemzet cikkét idézzük.

Csak minden második lakásfelújítást követett megtakarítás Magyarországon, pedig szakmai tervezéssel jelentős energiahatékonysági potenciált lehetne aktivizálni – derült ki egy tanulmányból. Meglepő eredmény az is, hogy az egyablakos szaktanácsadás közel akkora ösztönző erővel hat a beruházások elindítására, mint a kamatmentes hitel.

A lakóépületek állományában rejlő energiamegtakarítási potenciál kihasználatlan, ezért átfogó felújítási hullámra, illetve az azt ösztönző szakmai és anyagi támogatásra lenne szükség – vonható le a következtetés abból a hazai épületenergetikai felújításokról szóló tanulmányból, amelyet a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) készített. A lakossági felmérés eredményeit Koritár Zsuzsanna igazgató ismertette online tájékoztató keretében. Jelezte: egyes válaszok és eredmények a szakembereket is meglepték.

Koritár Zsuzsanna felidézte, hogy a hazai épületállomány energetikailag elavult, a felújítási ráta évi három százalék körüli, de az úgynevezett mélyfelújítások – a komplex, szakmai tervekkel alátámasztott energetikai modernizációk – aránya tartósan egy százalék alatti. Ahogyan az Európai Unióban, úgy

Magyarországon is az épületek felelnek a végső energiafelhasználás és a szén-dioxid-kibocsátás több mint negyven százalékáért.

Márpedig a felújítás nemcsak a szakma, hanem a modernizált lakások lakói szerint is megéri, 93 százalékuk válaszolt így. Ám annak a feltárása, hogy miért érte meg, okozott némi meglepetést. Kiderült ugyanis, hogy a rezsiköltség csökkenését csak valamivel kevesebb, mint a válaszadók fele jelölte meg, holott a vizsgálat kifejezetten az energetikai felújításokról – hőszigetelés, nyílászárócsere, fűtés- és melegvízrendszer-korszerűsítés – szólt. Az ellentmondásra csakhamar felfedték a választ is a MEHI-nél: a felújítások 76 százalékához ugyanis nem használtak energetikai tervet, vagyis nem kérték ki szakértő véleményét arról, hogy az adott ingatlant hogyan érdemes korszerűsíteni az optimális eredmény eléréséhez.

Az a probléma a nem megfelelő modernizációval – például, ha 15 centis helyett csak tíz centiméter vastag szigetelést tesznek fel –, hogy évekre, évtizedekre belakatolja az épületet a korábbinál valamivel ugyan hatékonyabb, de nem ideális helyzetbe, s csakhamar ismét elavulttá válhat. Ezért lényeges felméretni az épület műszaki állapotát, megterveztetni az optimális megoldást a lehető legnagyobb megtakarítás eléréséért.

Igaz, hogy kevesek anyagi helyzete engedi meg azt, hogy egy szuszra teljes felújítást hajtson végre az ingatlanán.

– Erre a problémára is megoldást nyújt a szakszerű tervezés – mondta Koritár Zsuzsanna –, hiszen javaslatot adhat, hogy milyen sorrendben érdemes elvégezni a felújítási elemeket, így megoldható a lépcsőzetes beruházás is. Emellett olyan költségektől is megóvhatja az ügyfelet, amiket az átgondolatlan kivitelezés okozna.

Segítséget jelenthet majd a jelenleg uniós szinten készülő,

a módszertant tartalmazó épületfelújítási útlevél is. A kormány már dolgozik a magyar változaton, amely a most alakuló, hosszú távú épületfejlesztési stratégia része lesz.

Kiderült az is, hogy viszonylag nagy a hajlandóság a felújításra, a megkérdezettek 57 százaléka végzett valamilyen energetikai beavatkozást az elmúlt öt évben. Ám a beruházások több mint háromnegyedét szinte ad hoc jelleggel, tervek nélkül és nem teljes körűen hajtották végre, továbbá nem is feltétlenül energiatakarékossági céllal. (Ilyen eset lehet például, amikor egy ósdi kazánt le kell cserélni: az új berendezés beszerelésével hatékonyabbá válik a fűtés, ám a cél sokszor csak annyi, hogy egyáltalán legyen fűtés.)Újabb meglepetést okozott az, hogy kiderült:

az egyablakos szaktanácsadás majdnem olyan erős ösztönző, mint a kamatmentes hitel.

Emellett a harminc- és a negyvenszázalékos vissza nem térítendő támogatás szinte ugyanakkora vonzerővel bír, emiatt az államháztartás szempontjából nincs nagy különbség a két kategória között, figyelembe véve a beruházásokból adódó adóbevételeket.

A múlt év végén bejelentett lakásfelújítási támogatást Koritár Zsuzsanna szerint érdemes energiahatékonysági beruházásokra fordítani, hiszen a komfortérzet növelése mellett a települések levegőjének tisztulása is lényeges szempont. A 2030-as klímavédelmi és a 2050-es karbonsemlegességi célok eléréséhez Magyarországon évente százharmincezer lakást kellene teljes körűen energetikailag felújítani.

2007-2013 finanszírozási időszak 2014-2020 finanszírozási időszak 2021-2027 finanszírozási időszak Boza-Kiss Benigna CEU BPIE BUILDUPON2 C4B dekarbonizáció ECF EED egészség egyablakos tanácsadás EKR EKR katalógus elemzés előnyök ÉMOR energetikai felújítás energetikai követelmény energetikai szakreferens energetikai tanúsítvány energiafüggetlenedés energiafüggetlenség energiahatékonyság energiahatékonyság az első elve Energiahatékonysági Alap energiahatékonysági irányelv energiahatékonysági piac Energiaklub energiamegtakarítási kötelezettség energiastratégia energiaszegénység energiatanúsítvány EPBD épületenergetikai irányelv épületfelújítás ESCO esettanulmány ETS2 Európai Felújítási Hullám Európai Green Deal éves jelentés fehér bizonyítvány felújítási hullám felújítási stratégia finanszírozás Fit for 55 fűtéskorszerűsítés G7 garantált energiahatékonyság-alapú szerződés (EPC) gazdasági előnyök GINOP H2020 Habitat for Humanity Magyarország hangulatjelentés hazai felújítási hullám Hazai Hatékonyság Helyreállítási és Alkalmazkodási Alap Helyreállítási és Alkalmazkodási Terv HET Holland Nagykövetség Hosszú Távú Felújítási Stratégia hőszivattyú HTFS HuGBC IEA IEECP igazságos átmenet ingatlanállomány ingatlanérték ingyenhitel interjú IPCC IVF javaslatcsomag kamattámogatott hitel kazáncsere KEHOP készülékcsere klímaváltozás kohéziós alap költségoptimalizált költségvetés konferencia Koritár Zsuzsanna kötelezett kötelezettségi rendszer közel nulla közhasznúsági jelentés KSH lakásállomány lakásfelújítás lakóingatlan lakossági felmérés Lechner Tudásközpont levegőminőség lock-in LTP MCSTE MÉASZ MEHI arculat MEHI esemény MEHI konferencia MEHI kutatás MEKH mélyfelújítás MEPS MÉSZ minimumkövetelmények Mizsei Szabolcs MTVSZ munkahelyek napelem NEKT önkormányzat operatív program OSS Otthon Melege otthonfelújítás pályázat pénzügyi keret podcast prezentáció REC REIMARKT RenoHUb RenoPont Renovate Europe RePower rezsicsökkentés RRF Szabó László ITM szakpolitikai javaslatok Szociális Klímaalap támogatás TNM TOP új építés Ürge-Vorsatz Diana CEU V4 VEKOP visegrádi országok Weishaupt ZIKOP zöld finanszírozás Zöld Iroda

Ha hasznosnak találta, kérjük ossza meg!

Ne maradjon le a legfontosabb
szakmai hírekről!


Iratkozzon fel hírlevelünkre!