A MEHI legújabb tanulmányában az EKR hazai bevezetését követő első év tapasztalatait mutatja be, összesíti a kötelezettek visszajelzéseit, és szabályozási szempontok, valamint nemzetközi jó gyakorlatok alapján javaslatokat fogalmaz meg az EKR továbbfejlesztésére.
Az energiahatékonysági szakpolitikák között kiemelt szerepet szán a kormányzat a következő évtizedben az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszernek (EKR). Az EKR jelentőségét egyrészt az európai uniós és a hazai célkitűzések és vállalások adják: a 2050-ig elérendő klímasemlegességhez vezető zöld átmenet egyik sarokköve az energiahatékonyság, amely a klímacélok elérésének egyik leghatékonyabb eszköze. Magyarország számára az energiahatékonysági beruházások felfuttatása egyúttal versenyképességi kérdés is, az épületfelújítások pedig már 2030 előtt jelentős mértékben hozzájárulnának az energia megfizethetőségéhez és az importfüggőség csökkentéséhez is.
A hazai energiapolitikai dokumentumok (NES, NEKT) az EKR-t jelölik meg a legfontosabb szakpolitikai intézkedésként. Sok múlik ezért az EKR szabályrendszer kialakításán és sikeres működésén. Az EKR külföldön több országban is sikeresnek bizonyult az energiahatékonysági beruházások felfuttatásában (pl. Ausztria, Dánia, Franciaország, Olaszország), nem egy példát találni azonban a kevéssé eredményes működésre, a tanulóévek elhúzódására (pl. Lengyelország). Itthon az EKR 2021. évi bevezetésével kevés idő maradt az „útkeresésre”, a nemzetközi tapasztalatok sikeres átültetése, a hazai keretrendszer hatékony és rugalmas kialakítása és működtetése kulcsszerepet játszik abban, hogy a hazai vállalások teljesíthetők legyenek.
Jelen tanulmány azzal a céllal készült, hogy az EKR hazai bevezetését követő első év tapasztalatai, a kötelezettek visszajelzései, szabályozási szempontok, valamint nemzetközi jó gyakorlatok alapján javaslatokat fogalmazzon meg az EKR eredményességének növelésére. A tanulmány röviden vázolja, mi az EKR hazai bevezetésének jelentősége, és melyek voltak eddig a legfontosabb szabályozási mérföldkövek. A MEHI szakértői 2021 év végén mélyinterjút készítettek számos kötelezett vállalattal és auditor szervezettel, akiket arról kérdeztünk, melyek voltak a rendszer bevezetése utáni első év legfontosabb tapasztalatai, milyen problémákat érzékeltek a szereplők és hogyan lehetne azokat mérsékelni. Rákérdeztünk az esetleges pozitív tapasztalatokra és a szereplők várakozásaira is. Az interjúk alapján kirajzolódó problématérkép képezte alapját a pár héttel később, a kötelezettek körében végzett kérdőíves felmérésnek a hazai kötelezett vállalatok körében. A felmérés célja az volt, hogy a piaci szereplők visszajelzései alapján értékelést készítsünk az EKR első évéről.
A mélyinterjúk, a felmérés valamint az EKR nemzetközi tapasztalatai alapján a tanulmány részletes elemzést és javaslatokat tartalmaz az EKR szabályrendszer továbbfejlesztésére. Az EKR hazai jogszabályainak módosítására és kiegészítésére vonatkozó javaslatainkat két szempont csoportosítva mutatjuk be:
- a jelenleg szabályozott kérdések korrekciója, egyértelműsítése érdekében tett szabályozási javaslatok;
- további részletszabályokat igénylő kérdések.
A javaslatok között kiemelt hangsúlyt kap a lakossági szektor, illetve a lakossági épületenergetikai felújítások felgyorsításához szükséges intézkedések.