Tapasztalatok, tanulságok és javaslatok az EKR első éve után

MEHI EKR első év tanulmány

A MEHI legújabb tanulmányában az EKR hazai bevezetését követő első év tapasztalatait mutatja be, összesíti a kötelezettek visszajelzéseit, és szabályozási szempontok, valamint nemzetközi jó gyakorlatok alapján javaslatokat fogalmaz meg az EKR továbbfejlesztésére.

Az energiahatékonysági szakpolitikák között kiemelt szerepet szán a kormányzat a következő évtizedben az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszernek (EKR). Az EKR jelentőségét egyrészt az európai uniós és a hazai célkitűzések és vállalások adják: a 2050-ig elérendő klímasemlegességhez vezető zöld átmenet egyik sarokköve az energiahatékonyság, amely a klímacélok elérésének egyik leghatékonyabb eszköze. Magyarország számára az energiahatékonysági beruházások felfuttatása egyúttal versenyképességi kérdés is, az épületfelújítások pedig már 2030 előtt jelentős mértékben hozzájárulnának az energia megfizethetőségéhez és az importfüggőség csökkentéséhez is.

A hazai energiapolitikai dokumentumok (NES, NEKT) az EKR-t jelölik meg a legfontosabb szakpolitikai intézkedésként. Sok múlik ezért az EKR szabályrendszer kialakításán és sikeres működésén. Az EKR külföldön több országban is sikeresnek bizonyult az energiahatékonysági beruházások felfuttatásában (pl. Ausztria, Dánia, Franciaország, Olaszország), nem egy példát találni azonban a kevéssé eredményes működésre, a tanulóévek elhúzódására (pl. Lengyelország). Itthon az EKR 2021. évi bevezetésével kevés idő maradt az „útkeresésre”, a nemzetközi tapasztalatok sikeres átültetése, a hazai keretrendszer hatékony és rugalmas kialakítása és működtetése kulcsszerepet játszik abban, hogy a hazai vállalások teljesíthetők legyenek.

Jelen tanulmány azzal a céllal készült, hogy az EKR hazai bevezetését követő első év tapasztalatai, a kötelezettek visszajelzései, szabályozási szempontok, valamint nemzetközi jó gyakorlatok alapján javaslatokat fogalmazzon meg az EKR eredményességének növelésére. A tanulmány röviden vázolja, mi az EKR hazai bevezetésének jelentősége, és melyek voltak eddig a legfontosabb szabályozási mérföldkövek. A MEHI szakértői 2021 év végén mélyinterjút készítettek számos kötelezett vállalattal és auditor szervezettel, akiket arról kérdeztünk, melyek voltak a rendszer bevezetése utáni első év legfontosabb tapasztalatai, milyen problémákat érzékeltek a szereplők és hogyan lehetne azokat mérsékelni. Rákérdeztünk az esetleges pozitív tapasztalatokra és a szereplők várakozásaira is. Az interjúk alapján kirajzolódó problématérkép képezte alapját a pár héttel később, a kötelezettek körében végzett kérdőíves felmérésnek a hazai kötelezett vállalatok körében. A felmérés célja az volt, hogy a piaci szereplők visszajelzései alapján értékelést készítsünk az EKR első évéről.

A mélyinterjúk, a felmérés valamint az EKR nemzetközi tapasztalatai alapján a tanulmány részletes elemzést és javaslatokat tartalmaz az EKR szabályrendszer továbbfejlesztésére.  Az EKR hazai jogszabályainak módosítására és kiegészítésére vonatkozó javaslatainkat két szempont csoportosítva mutatjuk be:

  1. a jelenleg szabályozott kérdések korrekciója, egyértelműsítése érdekében tett szabályozási javaslatok;
  2. további részletszabályokat igénylő kérdések.

A javaslatok között kiemelt hangsúlyt kap a lakossági szektor, illetve a lakossági épületenergetikai felújítások felgyorsításához szükséges intézkedések.

MEHI EKR első év (2022) vezetői összefoglaló letöltése

MEHI EKR első év (2022) teljes tanulmány letöltése

2007-2013 finanszírozási időszak 2014-2020 finanszírozási időszak 2021-2027 finanszírozási időszak Boza-Kiss Benigna CEU BPIE BUILDUPON2 C4B dekarbonizáció ECF EED egészség egyablakos tanácsadás EKR EKR katalógus elemzés előnyök ÉMOR energetikai felújítás energetikai követelmény energetikai szakreferens energetikai tanúsítvány energiafüggetlenedés energiafüggetlenség energiahatékonyság energiahatékonyság az első elve Energiahatékonysági Alap energiahatékonysági irányelv energiahatékonysági piac Energiaklub energiamegtakarítási kötelezettség energiastratégia energiaszegénység energiatanúsítvány EPBD épületenergetikai irányelv épületfelújítás ESCO esettanulmány ETS2 Európai Felújítási Hullám Európai Green Deal éves jelentés fehér bizonyítvány felújítási hullám felújítási stratégia finanszírozás Fit for 55 fűtéskorszerűsítés G7 garantált energiahatékonyság-alapú szerződés (EPC) gazdasági előnyök GINOP H2020 Habitat for Humanity Magyarország hangulatjelentés hazai felújítási hullám Hazai Hatékonyság Helyreállítási és Alkalmazkodási Alap Helyreállítási és Alkalmazkodási Terv HET Holland Nagykövetség Hosszú Távú Felújítási Stratégia hőszivattyú HTFS HuGBC IEA IEECP igazságos átmenet ingatlanállomány ingatlanérték ingyenhitel interjú IPCC IVF javaslatcsomag kamattámogatott hitel kazáncsere KEHOP készülékcsere klímaváltozás kohéziós alap költségoptimalizált költségvetés konferencia Koritár Zsuzsanna kötelezett kötelezettségi rendszer közel nulla közhasznúsági jelentés KSH lakásállomány lakásfelújítás lakóingatlan lakossági felmérés Lechner Tudásközpont levegőminőség lock-in LTP MCSTE MÉASZ MEHI arculat MEHI esemény MEHI konferencia MEHI kutatás MEKH mélyfelújítás MEPS MÉSZ minimumkövetelmények Mizsei Szabolcs MTVSZ munkahelyek napelem NEKT önkormányzat operatív program OSS Otthon Melege otthonfelújítás pályázat pénzügyi keret podcast prezentáció REC REIMARKT RenoHUb RenoPont Renovate Europe RePower rezsicsökkentés RRF Szabó László ITM szakpolitikai javaslatok Szociális Klímaalap támogatás TNM TOP új építés Ürge-Vorsatz Diana CEU V4 VEKOP visegrádi országok Weishaupt ZIKOP zöld finanszírozás Zöld Iroda

Ha hasznosnak találta, kérjük ossza meg!

Ne maradjon le a legfontosabb
szakmai hírekről!


Iratkozzon fel hírlevelünkre!