Renovate Europe Day és Hazai Felújítás Napja beszámoló

Red 2024

Október 9-én rendezték Magyarország első, kimondottan az épületfelújításokra fókuszáló konferenciáját, a Renovate Europe Dayt, együtt a Hazai Felújtás Napjával. Lantos Csaba, energiaügyi miniszter fővédnökségével és az Európai Uniós elnökség hivatalos partnerrendezvényeként megvalósult konferenciát a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) és nemzetközi ernyőszervezete, a Renovate Europe Campaign (REC) szervezte. A több, mint 200 fő részvételével zajló egész napos eseményen magasrangú európai és hazai döntéshozók, államigazgatási vezetők, energiahatékonysági cégek felsővezetői tartottak előadást, a délutáni párhuzamos szekciókban pedig a hazai kihívásokról és teendőkről volt szó az érdekeltek széleskörű részvételével és a közönség bevonásával.

Az eseményt Adrian Joyce, a Renovate Europe Campaign igazgatója nyitotta meg, és mutatta be a 2011-ben alapított szervezetet, amely 51 partnert tömörít, építőipari cégeket, szakmai és ernyőszervezeteket, valamint 18 európai ország nemzeti szakmai szervezeteit. Céljuk az európai épület-korszerűsítések előmozdítása, az évi 3%-os mélyfelújítási arány elérése a jelenlegi 1 % alatti szintről. A délelőtti szekció közönségét Ditte Juul-Jorgensen, az Európai Bizottság energiaügyi főigazgatója videó üzenetben köszöntötte, aki az épületfelújítások felgyorsításának sokrétű előnyeiről beszélt: új munkahelyekről, az építőipar fellendüléséről, a rezsiköltségek és az energiaszegénység csökkenéséről, az életminőség javulásáról az otthonokban és a munkahelyeken. Horváth Viktor, az Energiaügyi Minisztérium (EM) helyettes államtitkára a hazai problémákat és eredményekről adott áttekintést: a Nemzeti Energia- és Klímatervben szereplő célkitűzések egy részét megemelték, az építőiparban kell a legmagasabb (15%) energiamegtakarítást elérni. Az elmúlt két évben már a lakossági végfelhasználóknál is eredményezett energiamegtakarítást l a 2021-ben bevezetett Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer, és idén júliusban bevezették a családi házak korszerűsítését célzó Otthonfelújítási Programot. Prof. Botos Barbara, Magyarország Klímanagykövete tágabb környezetbe helyezte az épületfelújítások témáját: hangsúlyozta, hogy az infrastruktúránkat és épületeinket nem a mai klímára tervezték, és az épületek megújítása lehetőség, hogy klíma-rezíliensekké váljunk. A tavaly Dubajban rendezett COP28-on a résztvevő felek elfogadták, hogy 2030-ra megduplázzák az energiahatékonysági fejlesztések ütemét. Európai szintem a protekcionizmus szükségességét hangsúlyozta, míg a magyar helyzetre reflektálva az energiatakarékosságot és a napelem boom-ot említette, mint előremutató trendeket. Előadásának végén a kínai előregyártott elemekből készülő passzívházak felfutásáról mutatott inspiráló képeket, és bíztatott, hogy az innovatív technológiákat minél előbb vegyük át.

A Renovate Europe Day felvezetőelőadásait egy kerekasztal-beszélgetés követte Horváth Viktor, az Energiaügyi Minisztérium helyettes államtitkára, Noemi Ritea, a VELUX Magyarország és Románia marketing igazgatója és Radek Bedrna, a Knauf Insulation Kelet-Európa és Közel-Kelet ügyvezető igazgatója részvételével.  A szereplők egyetértettek a lakók motiválásának fontosságában. Noemi Ritea egy jó romániai példát említett az építőipari cégek, a környezetvédelmi minisztérium és egy bank együttműködésére, amely során 6 városban bemutatnak egy nettó nulla energiás demo épületet, később pedig egy felújításokat segítő egyablakos tanácsadó hálózatot kívánnak létrehozni. A résztvevők említették a szakképzett munkaerő hiányát, amelyre Magyarországon átképzési programot kívánnak indítani és jó gyakorlatként az Otthonfelújítási Program maximalizált árait, amely segíthet az építőipari infláció leszorításában. Az ipari szereplők az állami programok kiszámíthatóságát hangsúlyozták még, mert az építőipari inflációt okozó keresleti csúcsokat ezzel lehetne még keretek között tartani. A kerekasztal résztvevői a közönség kérdéseire is válaszoltak, amelyek a szemléletformálást, a politikai ciklusokon átívelő gondolkodást, a közbeszerzéseket és a moduláris építés lehetőségeit érintették.

 

A plenáris előadások II. szekciójában a magyar helyzetet ismertették az előadók. Pálffy Anikó, a MEHI szakmai vezetője bemutatta a társ-szervező Magyar Energiahatékonysági Intézet tevékenységét. A MEHI egy 2011 óta működő, energiahatékonysággal foglalkozó szakmai és érdekérvényesítő szervezet vállalati partnerekkel, amely szakmai javaslatokat dolgoz ki, kutatásokat és projekteket végez az épületfelújítások területén. Tatiana Bosteels, Európai Befektetési Bank (EIB) vezető közgazdásza az épületfelújítások terén jelentkező finanszírozási hiányról beszélt: 2030-ra 170 milliárd eurót kellene az Unióban épületfelújításokra költeni évente, amely kb. 30%-át tudják európai uniós és tagállami költségvetési forrásokból előteremteni, a maradék 70%-ot magánfinanszírozásból szükséges előteremteni. Ennek előmozdítására jó eszközök lehetnek a bankok zöld hitelei, a hitelekre vállalt garanciák, a technikai segítségnyújtás projektfejlesztőknek (pl. ELENA) és bankoknak (Eximbank, MFB).  Határ Renáta, az Építési és Közlekedési Minisztérium építésgazdaságért felelős helyettes államtitkára a GDP 13%-át adó hazai építőipar helyzetére és az ellátásbiztonságra, az építőanyagok terén a minél kisebb importarány elérésére hívta fel a figyelmet. A most készülő Építésgazdasági Stratégia szolgáltató, minőségorientált, hatékonyságnövelést célzó, innovatív, fenntartható és tudásalapú építésgazdaság megteremtését tűzte ki célul. Határ Renáta ismertette az ÉKM által elindított nagyberuházásokat és a lakossági, otthonteremtési támogatásokat, amelyek keresletet támasztanak az építőiparral szemben.

 

A II. szekció Kerekasztal-beszélgetésében finanszírozásról, versenyképességről, megfizethetőségről volt szó Tatiana Bosteels-szel, Radovan Jelasity-tal, a Magyar Bankszövetség elnök-vezérigazgatójával, Mario Giordano-val, a Signify kormányzati ügyek globális vezetőjével és Andrzej Kielar-ral, a Rockwool Közép- és Kelet-Európai ügyvezető igazgatójával. Az elején a nehézségekről volt szó: a jelzáloghitelek komplikált adminisztrációjáról, a személyi kölcsönök magas kamatairól, a támogatott energiaárakról, az Otthonfelújítási Program bonyolultságáról. Tatjana az EIB támogatásával Magyarországon futó kamatmentes hitelprogramot említette, amelyet főként napelemek telepítéséhez használtak fel a háztartások. Ezt a programot szeretnék kiterjeszteni energiahatékonysági beruházásokra. Szó volt az energetikai tanúsítványok adatainak elérhetővé tételéről, amely nagyban megkönnyítené a banki jelzálogportfóliók zöldülését. Az ügyfelek motiválására a hosszútávú gondolkodást, a támogatási programok egyszerűsítését és a szomszédok utánzásában rejlő lehetőségek kihasználását említették. A közönségből felszólalt Szarvas Gábor, a HuGBC elnöke, és ismertette az MNB-nek végzett munkájukat az EU taxonómia magyar viszonyokra való alkalmazása területén.

 

Ebéd után három program közül lehetett választani: a lakóépület szekció, a középület szekció és az épületbejárás közül.

A lakóépület szekcióban Julien Tami, az Európai Bizottság DG Energy szakpolitikusa ismertette az új Épületenergetikai Irányelvet (EPBD). Kiemelt rész a meglévő épületekre vonatkozó energetikai minimumkövetelmények (MEPS): 2030-ig a nem lakóépületek 16%-át kell felújítani, míg a lakóépületeknél 2030-ra az épületek energiafogyasztásának 16%-kal kell csökkennie, amely eredmény 55%-át a legrosszabbul teljesítő épületeknél kell elérni. A fosszilis energiával működő berendezések telepítését (pl. gázkazánok) 2025-től már nem lehet támogatni, és minden tagállamnak tervet kell készítenie, hogyan kívánja kivezetni a gázkazánokat 2040-re. Beszélt továbbá a Nemzeti Épületfelújítási tervekről, amelynek első változatát 2025. decemberében kell a tagállamoknak benyújtaniuk, amelyet a Bizottság véleményez.
🏡 A lakóépület szekció kerekasztal beszélgetésének résztvevői Horváth Viktor, az Energiaügyi Minisztérium helyettes államtitkára, Zsuzsanna Koritar, a Habitat for Humanity szakpolitikai szakértője, Roland PAPP, Nemzetgazdaság Minisztérium lakáspolitika fejlesztésért felelős főosztályvezetője, Tibor Dávid, az ÉVOSZ Hazai Építőanyaggyártó Tagozat elnöke és Pásztor András Pál, a Fundamenta-Lakáskassza Zrt. értéklánc operációs vezetője volt, a beszélgetést pedig Áron Horváth, a MEHI ügyvezetője moderálta.
👩‍🏫 A Nemzeti Épületfelújítási Terv elkészítésének fő felelőse az Energiaügyi Minisztérium lesz és legalább kétszer társadalmi egyeztetésre is sor fog kerülni. Célja, hogy kijelöljön egy logikai keretet a kiszámítható felújítási programoknak, de pénzügyi terveket nem fog tartalmazni 2040-ig. Tibor Dávid elmondta, hogy 2022-ig új kapacitásokat nyitottak, tartalékot képeztek, de ez a többletet az elmúlt 2,5 év visszaesése alatt felélték a vállalatok. Ezért fontos, hogy felújításokat segítő programok minél előbb elinduljanak, hogy az építőiparban ne kelljen kapacitásokat bezárni. Koritár Zsuzsanna a felújítási hajlandóság alacsony voltát két dologgal magyarázta: egyrészt az olcsó lakossági energiaárakkal, amely az energiahatékonysági beruházások megtérülési idejét nagyon megnyújtja, másrészt a kiszámíthatóság, tervezhetőség hiányával, a kampányszerű korszerűsítési támogatásokkal. Papp Roland a meglévő támogatásokat ismertette és reményét fejezte ki, hogy az alacsonyabb kamatok miatt az eddig állampapírban tartott befektetéseket otthonfelújításra fogják költeni. Céljuk, hogy a teljes épületállomány 1%-a (40.000 épület) évente megújuljon, ami mélyfelújításokat és új építéseket is jelent. Pásztor András Pál elmondta, hogy a lakástakarék pénztári megtakarítások több tízezer korszerűsítéshez adtak támogatást. Nehézség, hogy az esztétikai felújítással szemben az energetikai korszerűsítéseknél mindig megtérülés alapon gondolkoznak az ügyfelek, ami a támogatott energiaárak miatt nem eléggé motiváló.

  

Középület szekció

A középület szekcióban Dr. Zoltan Magyar, a Budapesti Műszaki Egyetem docense kihangsúlyozta, hogy az energiamegtakarításnak nem szabad komfortcsökkenéssel járnia, viszont csak ott és akkor fűtsünk/hűtsünk, ahol és amikor szükséges. A megfelelő üzemeltetéshez kulcsfontosságú a monitoring, és körültekintő üzemeltetéssel a középületek esetén akár 37%-os energiamegtakarítás is elérhető. A kerekasztal beszélgetést Csernus Dóra Ildikó, az Egyensúly Intézet klíma- környezetügyi igazgatója moderálta. A résztvevők Vass Lajos, az ÉMI fejlesztési igazgatója, Ringhoffer Örs, az Energiaügyi Minisztérium főosztályvezetője, Turbucz Gergely, az Elektro-Kamleithner Kft. projektvezető mérnöke és Csőzik László, Érd polgármestere voltak.

Vass Lajos az önkormányzati épületek felújításában a Fenntartható Energia- és Klímatervek (SECAP) jelentőségét hangsúlyozta. Pénzügyi forrásként a European City Facility (EUCF) lehetőségeket jelölte meg, valamint elmondta, hogy egy nemzetközi projekt keretében itthon az ÉMI a Bankszövetséggel karöltve dolgozik új pénzügyi terméket kifejlesztésén.

Ringhoffer Örs, az Energiaügyi Minisztérium főosztályvezetője a középületi információkat tartalmazó adatbázist hiányolta. Finanszírozási szempontból nagyon nagy kihívásnak nevezte a 3%-os alapterületarányos felújítási kötelezettséget,megoldásként pedig az ESCO konstrukciót ajánlotta, amelynek elterjedéséhez azonban fejleszteni kell a szabályozási környezetet.

Turbucz Gergely, az Elektro-Kamleithner Kft. projektvezető mérnöke az épületautomatizálásban rejlő lehetőségekre mutatott rá: miután egy 1200 m2-es óvoda meglévő fűtési rendszerét ellátták szabályozószelepekkel és megfelelően beprogramozták 37%-kal csökkent az energiafelhasználás. Az üzemeltetéshez nincs szükség mérnöki ismeretekre; az óvodavezető egy applikáció segítségével képes a rendszer irányítására, és helyiségenként szabályozhatja a hőmérsékletet. Turbucz Gergely azt is kiemelte, hogy az épületüzemeltetés szempontjából az a legelőnyösebb, ha a beruházó és az üzemeltető ugyanaz az entitás, ilyenkor ugyanis a teljes élettartamra vetített költségeket veszik figyelembe.

Csőzik László, Érd polgármestere elmondta, hogy a rezsiválság nagyon komolyan érintette az önkormányzatokat. Általánosságban elmondható, hogy az önkormányzatok forráshiányos környezetben kénytelenek működni, emiatt nehezen tudnak energiahatékonyság-javító intézkedéseket finanszírozni, nagyon rá vannak szorulva az uniós és központi kormányzati támogatásokra. Hangsúlyozta annak jelentőségét is, hogy az önkormányzatoknak – különösen a nagyobb településeknek – rendelkezniük kellene energetikai szakértőkkel. Érd polgármestere emellett rámutatott a közbeszerzési eljárások lassúságára, amely akadályozza az önkormányzatok gyors és hatékony reagálását.

Kereskedelmi épület szekció

A kereskedelmi épület szekciót Céline Carré-nek, a Saint Gobain Public Affairs vezetőjének és Nelli Tóth-nak, az MN6 Energiaügynökség ügyvezető partnerének előadása nyitotta meg, a kerekasztal résztvevők pedig Eva Beleznay, fenntarthatósági szakértő moderálása mellett Pal Baross, a Greenbors Consulting vezető ingatlan-stratégiai tanácsadója, Janos Kocsany, a Graphisoft Park vezérigazgatója, Kovács Tamás, a WING gazdasági vezetője és Szebenyi Miklós, a Generali Ingatlan Kft. ügyvezetője voltak.

Celine Carré hangsúlyozta, hogy az épületeknek teljes életciklusuk során úgy kell szolgálniuk az emberek egészségét és jóllétét, hogy közben minimálisra csökkentsék a bolygóra gyakorolt környezeti terhelést. Tóth Nelli arról beszélt, hogy Magyarországon 2015 óta a nagyvállalatoknak kötelező négyévente energetikai audit csináltatni. Tapasztalataik szerint a kereskedelmi ingatlanok esetén az épületgépészeti és épületüzemeltetési beavatkozások energetikaimegtakarítási potenciálja a legnagyobb.

A kerekasztal résztvevői a kereskedelmi ingatlanfejlesztés kritikus pontjaiként a gazdasági környezet kiszámíthatatlanságát, a jogszabályi környezet gyors változását, a gazdasági ciklus kedvezőtlen voltát és a klímaváltozást említették.

Kocsány János szerint a kereskedelmi épületek korszerűsítésénél az egyik legnagyobb nehézség az, hogy lakott állapotban kell az intézkedéseket megvalósítani. A felújítás tervezése során igyekeznek bevonni a bérlőket, felmérik az épülethasználatot, hogy utána testreszabott megoldásokat kínáljanak. Tapasztalataik szerint a bérlőktől nem lehet elvárni, hogy egy bonyolult épületgépészeti rendszert megismerjenek és kezeljenek, ezért fontos az automatizálás.

Szebenyi Miklós hangsúlyozta, hogy a mérhetőség, a bérlőkkel való partnerség és a komfortzónából való kilépés elengedhetetlen. Elmondása szerint már nem hűtenek és fűtenek annyit, mint korábban, az épületeikben felhasznált energia 16%-át pedig saját maguk termelik meg.

Kovács Tamás az adat- és információhiányt, valamint a gazdasági ciklus kedvezőtlen voltát említette problémaként. A pontos adatok rendelkezésre állásának biztosítása érdekében fejlesztették a mérési rendszereiket.

Baross Pál felhívta a figyelmet arra, hogy bár az uniós cél a legrosszabb energetikai állapotú épületek felújítása, a kereskedelmi szektorban ez a logika nem feltétlenül életszerű, sokszor fontosabbnak érzik a jobb állapotú épületek megóvását. Szerinte érdemes megvárni, amíg az új technológiák kiforrják magukat, a hőszivattyúk idővel még jobbak, a napelemek olcsóbbak lehetnek.

A kerekasztal résztvevői egyetértettek abban, hogy a legoptimálisabb felújítást akkor lehet elérni, ha a beruházó-tulajdonos és az üzemeltető ugyanaz a szervezet, mert ilyenkor már a tervezésnél érvényesülnek a legmagasabb szintű energiahatékonysági elvárások.

 

Finanszírozási szekció

Mivel a felújítások hatalmas finanszírozási igényét a közszféra kb. 30%-ban tudja előteremteni, és a banki hitelek Magyarországon jelenleg kevés korszerűsítést segítenek, a felújítások terén egyre sikeresebb alternatív szakpolitikával, az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszerrel (EKR) foglalkozott a finanszírozási szekció, amely az ipari beruházások pénzügyi támogatásán túl egyre több formában finanszíroz lakossági épületkorszerűsítéseket is.

Tibor Dávid, a Masterplast elnök-vezérigazgatója a felvezető előadásában bemutatta az 1997 óta működő, 10 országban jelen lévő tőzsdei céget, a piacvezető polisztirolgyártó Masterplast-ot. Elmondta, hogy az épületek utólagos hőszigetelésében és az EKR-ben is hatalmas potenciál van, amelyet a Masterplast mind az ingyenes padlásfödémszigetelés konstrukcióban anyagbeszállítóként, mind egy újprogramjában, a félárú hőszigetelő lapot biztosító „Hungarocell felújítási programban” használ.

A finanszírozási szekció kerekasztal résztvevői Péter Vedres, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal főosztályvezetője, Gyula Szalai, az MVM Energiahatékonysági Iroda vezetője, Zoltán Czinege, az Alfaped Kft. kutatásfejlesztési igazgatója és Zoltan Uzonyi dr., az ista Magyarország Kft. ügyvezetője voltak, a beszélgetést pedig Anikó Pálffy, a MEHI szakmai vezetője moderálta.

Vedres Péter ismertette, hogy az elmúlt évben 5,3 PJ energiamegetakrítást értek el az EKR rendszerrel, ami majdnem duplája az előző évi adatnak. Az épületeknél történt megtakarítás – ami elsősorban az ingyenes padlásfödémszigetelés konstrukcióból származott – kb. 30-35%-t, az ipari megtakarítások 25%-ot, a közlekedési szektor pedig 40-45% megtakarítást hozott. Ez utóbbiban sok volt a rövid élettartamú, szemléletformálással összefüggő megtakarítás, amely trendből el kell mozdulni a hosszú élettartamú megtakarítások felé, amilyenek az épületkorszerűsítési beruházások.

Uzonyi Zoltán a társasházak hőmennyiségét mérő, szabályozó és költségmegosztást végző berendezéseit mutatta be, amelyek beszerelését szintén kedvezményesen lehet elvégeztetni az EKR rendszer finanszírozásában.

Czinege Zoltán az EKR sikerességét, a lakossági piacon való felfutását azzal magyarázta, hogy a megjelent katalóguslapok egyszerűsítik az elszámolást. Mások az aggregátorok jelentőségét emelték ki: a magánszemélyeknél keletkező jelentős hitelesített energiamegtakarítást (HEM) az aggregátorok (pl.  építőanyag gyártók, -kereskedők, kivitelezők) tömbösíteni tudják, így a sok kis megtakarítást adminisztrációja könnyebb és költséghatékonyabb lesz. Viszont a közönség és a beszélgetés résztvevői körében is felmerült, hogy az ingyenes padlásfödém szigeteléses programnál sok visszaélés, szabálytalan felhasználás is történt, amelyre a MEKH szigorított szabályokkal és nagyobbfokú ellenőrzéssel reagált.

Mindenki fontosnak tartotta a szemléletformálást, a fogyasztók tudatosítását, ebben is segíthet az EKR. Az MVM az Energiadiéta nevű programjával segíti az energiatudatosság elterjedését míg az ista a közös képviselőknek szervez előadásokat szerte az országban.

  

Kísérő rendezvények

Épületbejárás

Az épületbejárást Barta Márton, a Budapesti Corvinus Egyetem stratégiai vezetője és Flaisz Ágoston, a tervező Planet Energy Magyarország tulajdonos-ügyvezetője tartotta az „Év Zöld Beruházása” díjjal kitüntetett, mélyfelújított Gellért Campuson. Elmesélték, milyen eszközökkel érték el, hogy a 70-es években épült, 15.000 m2-es energiapazarló épület 85%-kal kevesebb energiát fogyasszon és elérje az AA+ energetikai besorolást. Az energiaellátás napelemekre és földhőszondás hőszivattyúkra épül, de fontos pont az árnyékolás, a szellőztetés, a szigetelés és a zöld tető is.  A régi épület bontási és építési hulladékának 82%-át szelektíven gyűjtve előkészítették későbbi hasznosításra.

Részletes leírás az EK oldalon: https://energiabox.hvgblog.hu/2024/10/21/bekabol-kiralyfi/

 

Project corner

Felújításokkal kapcsolatos jelenleg futó magyar projektek bemutatására hozták létre a project cornert, amely az egyetem folyosóin mutatta be az Építésügyi Minőségellenőrző Nonprofit Kft. (ÉMI) három projektjét (EPBD.wise, RenoInvest, tunES), az Energiaklub két programját (SURF és EU-Peers) és a Reflex Környezetvédelmi Egyesület a Renoverty projektjét.

 

Az ifjúsági szekcióban 3 fiatal egyetemista osztotta meg gondolatait és tapasztalatait az energiahatékonyságról és épületfelújításokról. Benkő Benjámin a Corvinus Egyetem hallgatója két kutatási projektről számolt be a nettó nulla épületek jó gyakorlatairól és a kollégiumok energiahatékony korszerűsítéséről. Mette Lungard egy dán klímavédelmi szervezet (Gaia) munkájáról számolt be, amely az ipari szereplőkkel foglalkozik, és többek között a legnagyobb dán Nyugdíjalappal is dolgoznak együtt. Andra Kruna Ramsay egy 14 éve létező, horvátországi diákszövetséget mutatott be, amely az energiahatékonysággal foglalkozik, és a 2020-as földrengés után népszerűsítették az oktatási intézmények mélyreható energetikai felújítását.

 

Ha hasznosnak találta, kérjük ossza meg!

Ne maradjon le a legfontosabb
szakmai hírekről!


Iratkozzon fel hírlevelünkre!