A MEHI új, a JustReno projekt keretében készített jelentése a készülő Nemzeti Épületfelújítási Terv (NÉT) szemszögéből vizsgálja, hogyan tudjuk azonosítani a leginkább felújításra szoruló épületeket, és hol vannak az átfedések előbbiek és a legsérülékenyebb háztartások között.
Fontos, hogy a klímaátmenet jelentős részét képező épületfelújítási hullám méltányos és inkluzív legyen. Ehhez az szükséges, hogy az új Épületek energiahatékonyságáról szóló uniós irányelv (EPBD) definíciója és az elérhető adatok alapján azonosítsuk a leginkább felújításra szoruló épületeket (worst-performing buildings, WPBs).
Az EUKI által finanszírozott JustReno projektünk célja ezen épületek azonosítása mellett az is, hogy megtaláljuk az átfedéseket a legsérülékenyebb háztartásokkal: melyek azok a lakások Magyarországon, ahol a legkiszolgáltatottabb háztartások élnek a legkedvezőtlenebb energiahatékonysági adottságok mellett. Ebben a projektünkben partnerünk a BPIE, a Ae3R Ploiesti-Prahova és a ROENEF.
Az elemzés során fontos eredményekre világítottunk rá:
- Összes lakóépületünk közel fele a leginkább felújításra szoruló épületek közé tartozik, és több mint kétharmada gyenge energiahatékonyságú (F vagy rosszabb kategóriás).
- A kihívás főként vidéki településeket érint: a magyar WPB-k közel négyötöde falvakban és kisebb városokban található, döntő többségük családi ház.
- Budapest és a nagyvárosok helyzete más, mint a vidéki településeké, de számos épület itt is felújításra szorul. A fővárosban mintegy 117 ezer társasházi lakás tartozik a WPB-k közé: a leginkább felújításra szoruló hazai társasházi lakások több mint fele ide koncentrálódik.
- A társadalmi sérülékenység és a rossz energetikai állapot erősen korrelál, de nem fedik egymást teljesen. A sérülékeny háztartások nagyobb valószínűséggel élnek WPB-kben, de számos magasabb státuszú háztartás lakik rossz energetikai állapotú lakásban, különösen városi környezetben. A két csoport átfedése jelentős, de nem teljes.
- A fűtési mód erősen meghatározza az energiahatékonyságot. A kizárólag fával fűtött lakások közel 90%-a WPB, ezek jelentős része vidéken található. A faalapú fűtés Magyarországon jellemzően elavult fűtési rendszerekkel történik: az ilyen házak energetikai korszerűsítése nélkül az energiapazarlás problémája nem kezelhető.
- Az önkormányzatok szerepének erősítése világosabb felelősségi köröket, célzott kapacitásépítést, jobb adatmegosztást, valamint olyan szabályozási és ösztönzési kereteket igényel, amelyek támogatják aktív részvételüket a magántulajdonú lakóépületek felújításában.
- A NÉT akkor lehet társadalmilag igazságos és hatékony, ha figyelembe veszi a területi különbségeket, szabályozási korlátokat, valamint a műszaki és társadalmi sérülékenység közötti átfedések komplexitását.
- A NÉT-et koherens stratégiai ökoszisztémába kell ágyazni: a Szociális Klímatervvel, a Nemzeti Energia- és Klímatervvel, a helyi SECAP-okkal, valamint a fűtési és hűtési tervekkel
való összehangolásnak kell biztosítania, hogy a felújítás hatékonyan járuljon hozzá Magyarország klíma-, energiabiztonsági és társadalmi céljaihoz.
A teljes elemzés elolvasható magyar nyelven itt, angol nyelven pedig ezen a linken.
