Megjelent az az épületek energiahatékonyságának növelését célzó új szabályokról szóló politikai megállapodás

A Bizottság üdvözli az Európai Parlament és a Tanács között ma létrejött ideiglenes megállapodást az épületek kibocsátásának és energiafelhasználásának csökkentéséről EU-szerte . Az épületek energiateljesítményéről szóló megerősített irányelv (EPBD) támogatja az EU-nak az épületek szén-dioxid-mentesítésére irányuló erőfeszítéseit az egész Unióban. Ez az a terület, ahol az európai zöld megállapodás konkrét hatásai javítani fogják az emberek életminőségét otthonaikban és munkahelyeiken, és csökkentik az energiaszámláikat. Ez a megállapodás a REPowerEU-tervvel összhangban Európa energiafüggetlenségét is megerősíti, és erős üzleti érvként szolgál a tisztább épületek ágazatában az EU-ban.

Jobban teljesítő épületek az energiaszámlák és a kibocsátás csökkentése érdekében

A felülvizsgált irányelv egy sor olyan intézkedést határoz meg, amelyek segítenek az EU kormányainak az épületek energiateljesítményének szerkezeti növelésében, különös tekintettel a legrosszabbul teljesítő épületekre.

  • Minden tagállam elfogadja saját nemzeti célkitűzését, hogy 2030-ig 16%-kal, 2035-ig pedig 20-22%-kal csökkentse a lakóépületek átlagos primerenergia-felhasználását, elegendő rugalmasságot biztosítva a nemzeti körülmények figyelembevételéhez. A tagállamok szabadon dönthetnek arról, hogy mely épületeket veszik célba és milyen intézkedéseket hoznak.
  • A nemzeti intézkedéseknek biztosítaniuk kell, hogy az átlagos primerenergia-felhasználás csökkenésének legalább 55%-a a legrosszabbul teljesítő épületek felújításával valósuljon meg .
  • A nem lakóépületek esetében a felülvizsgált szabályok azt követelik meg, hogy fokozatosan javítsák az energiahatékonysági minimumkövetelmények révén. Ennek eredményeként 2030-ra a 16%-ban legrosszabbul, 2033-ra pedig a 26%-ban a legrosszabbul teljesítő épületeket kell felújítani .
  • A tagállamoknak lehetőségük lesz arra, hogy bizonyos lakó- és nem lakáscélú épületeket mentesítsenek e kötelezettségek alól, ideértve a történelmi épületeket vagy nyaralókat is.
  • A továbbfejlesztett energiateljesítmény-tanúsítványok (EPC-k) közös kritériumokkal rendelkező közös uniós sablonon alapulnak majd , hogy jobban tájékoztassák a polgárokat, és megkönnyítsék a finanszírozási döntéseket az EU-ban.
  • Az energiaszegénység elleni küzdelem és az energiaszámlák csökkentése érdekében a finanszírozási intézkedéseknek ösztönözniük és kísérniük kell a felújításokat, és különösen a kiszolgáltatott fogyasztókat és a legrosszabbul teljesítő épületeket kell megcélozni, amelyekben az energiaszegény háztartások nagyobb hányada él.
  • A tagállamoknak gondoskodniuk kell arról is, hogy biztosítékok legyenek a bérlők számára , hogy segítsenek kezelni a kiszolgáltatott háztartások kilakoltatásának kockázatát, amelyet a felújítást követő aránytalan bérleti díj emelkedés okoz.

Felújítási hullám kiváltása

A felülvizsgált EPBD intézkedéseket tartalmaz a felújítások stratégiai tervezésének és az ilyen felújítások megvalósulását biztosító eszközöknek a javítására. Az elfogadott rendelkezések értelmében a tagállamok:

  • nemzeti épületfelújítási tervek létrehozása az épületállomány szén-dioxid-mentesítésére és a fennmaradó akadályok leküzdésére vonatkozó nemzeti stratégia meghatározására, például a finanszírozásra, a képzésre és a képzettebb munkaerő vonzására.
  • nemzeti épületfelújítási útlevélrendszerek létrehozása, amelyek az épülettulajdonosokat a fokozatos felújítások során a nulla kibocsátású épületek felé irányítják.
  • egyablakos ügyintézést hozzon létre a lakástulajdonosok, a kkv-k és a felújítási értéklánc minden szereplője számára, hogy elkötelezett és független támogatást és útmutatást kapjanak. 

Ezenkívül a megállapodás segíteni fogja az EU-t a fosszilis tüzelőanyaggal működő tüzelőberendezések fokozatos megszüntetésében. 2025. január 1-jétől nem engedélyezhető a fosszilis tüzelőanyaggal működő önálló kazánok telepítésének támogatása. A felülvizsgált irányelv egyértelmű jogalapot vezet be a tagállamok számára, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátása és a tüzelőanyag típusa alapján követelményeket állapítsanak meg a hőtermelőkkel szemben. felhasznált, illetve a fűtésre felhasznált megújuló energia minimális hányada. A tagállamoknak konkrét intézkedéseket is meg kell határozniuk a fosszilis tüzelőanyagok fűtési és hűtési ágazatokban való fokozatos megszüntetésére vonatkozóan, a fosszilis tüzelőanyaggal működő kazánok 2040-ig történő teljes kivonása érdekében. 

A fenntartható mobilitás fellendítése

A megállapodás a fenntartható mobilitás elterjedését is elősegíti az előkábelezéssel, az elektromos járművek töltőpontjaival és a kerékpárparkolókkal kapcsolatos rendelkezéseknek köszönhetően . Az előkábelezés az új és felújított épületek normájává válik, megkönnyítve a töltési infrastruktúrához való hozzáférést, és hozzájárulva az EU éghajlat-politikai törekvéseihez. Ezen túlmenően, mind a lakóépületekben, mind a nem lakóépületekben szigorítják a töltőpontok számát illetően. A tagállamoknak el kell távolítaniuk az akadályokat is a töltőpontok telepítése elől , hogy biztosítsák, hogy a „csatlakoztatáshoz való jog” valósággá váljon. Összességében a töltőpontoknak lehetővé kell tenniük az intelligens töltést és adott esetben a kétirányú töltést. Végül a rendelkezések biztosítják, hogy elegendő parkolóhely álljon rendelkezésre a kerékpárok számára, beleértve a teherkerékpárokat is .    

Nulla kibocsátási szabvány új épületekre

A felülvizsgált irányelv a zéró kibocsátású épületeket az új épületek új szabványává teszi . A megállapodás értelmében minden új lakóépületnek és nem lakóépületnek nulla helyszíni fosszilis tüzelőanyag-kibocsátással kell rendelkeznie, 2028. január 1-től a köztulajdonban lévő épületek esetében, 2030. január 1-től pedig az összes többi új épület esetében, egyedi mentességekkel .

A tagállamoknak azt is biztosítaniuk kell, hogy az új épületek napelemesek legyenek , vagyis alkalmasak legyenek a tetőn működő fotovoltaikus vagy napenergia-berendezések elhelyezésére. A napenergia-berendezések telepítése az új épületek normájává válik. A meglévő köz- és nem lakóépületek esetében 2027-től fokozatosan kell napenergiát telepíteni, ahol ez műszakilag, gazdaságilag és funkcionálisan megvalósítható. Az ilyen rendelkezések az épület típusától és méretétől függően eltérő időpontokban lépnek hatályba. 

 

Háttér

Az épületek felelősek az EU energiafogyasztásának körülbelül 40% -áért, az EU gázfogyasztásának több mint feléért (főleg fűtés, hűtés és használati melegvíz), és az energiával összefüggő üvegházhatású gázok kibocsátásának 36%-áért. Jelenleg az EU épületeinek körülbelül 35%-a 50 év feletti, és az épületállomány csaknem 75%-a energiahatékony. Ugyanakkor az éves átlagos energetikai felújítási arány mindössze 1% körüli.

2020-ban a Bizottság  az európai zöld megállapodás  részeként  bemutatta felújítási hullám stratégiáját , amelynek kulcsfontosságú kezdeményezése az épületek energiateljesítményéről szóló irányelv felülvizsgálata. A Felújítási Hullám Stratégiában meghatározottak szerint a Bizottság célja, hogy 2030-ig legalább  megduplázza a felújítási arányt , és gondoskodjon arról, hogy a felújítások nagyobb energiahatékonyságot és több megújuló energia felhasználását eredményezzenek az épületekben . Az EPBD 2021 decemberi felülvizsgálatára vonatkozó bizottsági javaslatot a REPowerEU terv részeként 2022 májusában további elemekkel egészítették ki a napenergia épületeken történő alkalmazására vonatkozóan.

 

https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/en/IP_23_6423

Ha hasznosnak találta, kérjük ossza meg!

Ne maradjon le a legfontosabb
szakmai hírekről!


Iratkozzon fel hírlevelünkre!