A MEHI kelet- és közép-európai országokkal együttműködve összefoglaló tanulmányt készített az épületenergetikai minimumkövetelmények hazai bevezetésének lehetőségeiről. A tanulmány alapjául a legfontosabb érintettekkel végzett interjúk szolgáltak, amelyek alapján javaslatokat fogalmaztunk meg különböző épületszegmensekre – lakóépületek, bérlakások, irodaházak –, illetve a különböző beavatkozási pontokra vonatkozóan.
Az épületek energetikai minimumkövetelményeire (Minimum Energy Performance Standard) vonatkozó előírások az épületek energetikai teljesítményére vonatkozóan írnak elő követelményeket: azok kibocsátására, energetikai teljesítményére vagy a felújítások minimális szintjére vonatkozóan. A minimumkövetelmények fokozatos szigorítását egy előre tervezett menetrend szerint vezetik be, ezzel felkészülési időt biztosítva a tulajdonosok, kivitelezők, és a finanszírozói oldal számára. A minimumkövetelményeket jellemzően nem egyszerre a teljes épületállományra, hanem egyes épület szegmensekre – típustól, kortól vagy energetikai teljesítménytől függően – ütemezve írják elő. A szabályokat olyan beavatkozási pontokhoz érdemes kötni, mint például az ingatlan adásvétele vagy bérbeadása. A minimum energetikai követelmények előírása a meglévő épületekre – a megfelelő finanszírozási, tanácsadási, technikai háttér biztosításával együtt – hatásos szakpolitikai eszköze lehet az épületfelújítások ösztönzésének.
2020 októberében az Európai Bizottság közzétette az Európai Felújítási Hullám stratégiát, amelyben bejelentette, hogy a meglévő épületek energiateljesítményére vonatkozó minimumkövetelményeket fokozatosan bevezeti az európai jogszabályokba. A stratégiában foglalt célok végrehajtására vonatkozó előírások az épületek energiateljesítményéről szóló irányelv (EPBD) módosításának eredményeként várhatóak, amelyre a Bizottság 2021 decemberében tett javaslatot. Az épületenergetikai irányelv részleteiről itt tájékozódhat.
MEHI Energetikai Minimumkövetelmények kutatás 2022 összefoglaló tanulmány letöltése