Pozitív várakozással állnak a 2022-es év elé az energiahatékonysági szektor szereplői, derül ki a Magyar Energiahatékonysági Intézet legfrissebb felméréséből. Jelenleg legnagyobb problémának az alapanyagok hiányát, a szakképzett munkaerő hiányát és a kapacitáshiányt tartják.
A MEHI 2021 végén lezajlott kutatása az energiahatékonysági szektorban működő vállalkozások piaci várakozásainak feltérképezését tűzte ki célul. A felmérés során az is kiderült, milyennek értékelték a cégek a múlt évet, és milyenek a 2022-es évre vonatkozó kilátásaik.
Az energiahatékonysági ágazat több szereplője is részt vett a felmérésben: hőszigetelő anyagok gyártásával, forgalmazásával, falazóelem gyártásával, épületgépészeti rendszerek gyártásával és forgalmazásával és épületenergetikai tanácsadással, energiamenedzsmenttel foglalkozó vállalkozások. A válaszadó cégek legnagyobb arányban külföldi tulajdonban vannak, de vannak köztük magyar többségi tulajdonban lévő vállalatok is.
A válaszadók több, mint felénél növekedés jellemzi a megrendeléseket, 30 százalékuknál pedig a tavalyi év megegyező időszakához képest azonos volt a megrendelésállomány. Bevételeik alakulása a korábbi évekhez képest a válaszolók 40%-a szerint meghaladta az előző évet, és 2021-et a cégek 90%-a nyereséggel zárta.
Több olyan tényező merült fel azonban a vállalatok életében, amely nehezítik sikerességüket. A koronavírus miatt hirtelen fellépő keresletnövekedést nem tudta minden cég lekövetni, aminek legfőbb akadálya az alapanyaghiány, a kapacitáshiány és a szakképzett munkaerő hiánya volt.
Az új építések és a felújítások hozzávetőleg azonos mértékben járultak hozzá a piaci értékesítésekhez. Néhány válaszadó a fogyasztók növekvő energiatudatosságát is megfigyelte a felújítások tervezésénél.
2021-ben sok cég erős üzleti évet zárt, köszönhetően annak, hogy nőtt mind a kereskedelmi, mint a lakossági piac. Sikerként könyvelték el többen is, hogy sikerült megtartani a vevőkört dacára annak, hogy nagy volt az alapanyaghiány. Voltak, akik körforgásos projekteken keresztül csökkentették a karbonlábnyomukat. A COVID helyzetben sok cég változtatott a munkarendjén.
2021 legnagyobb kihívásaként az áruhiányt, a késedelmi szállítások kezelését nevezték meg a válaszadók. A szakemberhiány és a pandémia miatti lezárások együtt komoly kihívások elé állították a cégeket a munkák megszervezése tekintetében. A személyes jelenlét nélküli oktatás és a járványügyi szempontból biztonságos munkakörnyezet megteremtése mind érzékelhető volt a vírushelyzet 2. évében. Az EKR (energiahatékonysági kötelezettségi rendszer) bevezetése, és az ebből fakadó változásokhoz való alkalmazkodás nagy kihívás volt az ebben érintett vállalatok számára.
Váratlan eseményként élték meg a magas keresletből adódó megugró rendelésszámokat, amiknek a teljesítését nagyban befolyásolta az alapanyaghiány. A járvány miatt kiesett szakemberek pótlása is nehézséget jelentett. Az inflációs hatások is nehezítették az építőipar helyzetét. Többen úgy érezték, hogy érdektelenség mutatkozik az energiahatékonysági megtakarítások iránt.
A pandémia alapvető változásokat eredményezett mind a B2B, mind a B2C szektorokban. Az újkeletű gyártási kihívások egyik oka a hosszú ellátási láncok voltak, amelyek termeléscsökkenést, a másik oldalon pedig vészvásárlásokat eredményeztek. Ez kiszámíthatatlan gyártás-tervezéshez, átmeneti áruhiányhoz, és az alapanyagárak tartós növekedéséhez vezetett. Ezek a jelenségek várhatóan a 2022-es évben is jelen lesznek. Egyelőre nem csökken az alkatrészhiány, ami ellátási nehézségekhez vezethet a gépészeti szektor minden szereplőjénél. Az infláció és forintgyengülés további áremelkedést hozhat, mely komolyan fogja éreztetni következményeit az építőipar minden szereplőjénél, és hatása tovább fog gyűrűzni.
A szereplők mind pozitív, mind negatív trendeket megfogalmaztak a 2021-es év energiahatékonysági beruházásaival kapcsolatban. Az Európai Bizottság egyelőre nem hagyta jóvá a magyar RRF-t és az Operatív programokat, a választási költekezés miatt 2022-ben és utána is több szereplő megszorításokkal számol. Előreláthatólag sok gépészeti felújítás lesz, akár a hőszigetelési munkák terhére is.
A válaszadók több javaslatot is megfogalmaztak az energiahatékonysági szektor súlyának növelésére. Többek között, hogy az épületfelújításokat ÁFA csökkentéssel támogassák, hozzanak létre munkacsoportokat gyártói képviselettel. Lehetne jogosítványokat adni az auditoroknak/szakreferensek; például, hogy a 20 kW-nál nagyobb teljesítményű hőtermelő berendezések (kazánok) és a 12 kW-nál nagyobb teljesítményű légkondicionáló rendszerek felülvizsgálatát elvégezhessék. Fontos lenne az is, hogy bármilyen állami támogatás, ami a felújításokat célozza, legyen energiahatékonysági kritériumokhoz kötve.
MEHI energiahatékonysági piac hangulatjelentés 2021 letöltése