Milyen szerepet vállalhatnak az önkormányzatok a lakóépületek korszerűsítésében, és hogyan teremthető meg a felújításokhoz szükséges finanszírozási és tanácsadói-szakértői háttér? Hogyan lehet azonosítani a legrosszabb energiahatékonyságú épületeket és a bennük élő sérülékeny háztartásokat? Átfed-e teljesen a két kategória, vagy vannak fontos eltérések? Ezekről a kérdésekről egyeztettek önkormányzatok, minisztériumok, szakmai és civil szervezetek képviselői a JustReno projekt 2026. október 12-i workshopján. A Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) és a Városkutatás Kft. által szervezett, több mint húsz résztvevővel zajló rendezvény középpontjában a társadalmilag igazságos épületfelújítások, a készülő Nemzeti Épületfelújítási Terv, valamint a nemzeti és helyi szintű szakpolitikai intézkedések összehangolása állt.
A magyar lakóépület-állomány energetikai korszerűsítése egyszerre jelent klímapolitikai, gazdasági és társadalmi kihívást, viszont számos pozitív hozadéka van: a lakók komfortja nő, környezetük egészségesebb lesz, energiaellátásuk pedig megfizethetővé válik. Ráadásul ez a folyamat hozzájárul a hazai importenergia-függőség csökkentéséhez és munkahelyek teremtéséhez is.
A felülvizsgált uniós épületenergetikai irányelv (EPBD) értelmében a tagállamoknak olyan felújítási pályát kell kijelölniük, amely 2050-re elvezet a kibocsátásmentes épületállományhoz. A célok elérése ugyanakkor nem pusztán műszaki, hanem társadalmi kérdés is: a felújításoknak azokat a háztartásokat is el kell érniük, amelyeknek a legnagyobb szükségük lenne a korszerűsítésre, de saját forrásból nem képesek azt megvalósítani.
A JustReno projekt éppen ezt a kihívást helyezi előtérbe. Az a célja, hogy segítse a legrosszabb energiahatékonyságú épületek és a sérülékeny háztartások azonosítását, valamint olyan helyi és országos szakpolitikai megoldások kidolgozására is teret ad, amelyek hozzájárulnak az energiafogyasztás csökkentéséhez, az energiaszegénység mérsékléséhez és az ingatlanállomány megújulásához.
A workshop lehetőséget adott arra, hogy az országos épületfelújítási stratégia kidolgozásában részt vevő szakemberek, önkormányzatok, minisztériumok képviselői, valamint finanszírozási és OSS rendszerek (egyablakos ügyinzési pontok, One-Stop Shops) fejlesztésén dolgozó szereplők közvetlenül megosszák egymással tapasztalataikat, és közösen vizsgálják meg a megvalósítás akadályait.
Az aktuális uniós szabályozás bevezetése új feladatokkal jár az önkormányzatok számára
A rendezvény első részében a résztvevők röviden áttekintették az épületfelújításokat érintő uniós szabályozási környezetet, mindenekelőtt a 2024-ben elfogadott új épületenergetikai irányelv (Energy Performance of Buildings Directive, EPBD) legfontosabb, önkormányzatok számára is releváns rendelkezéseit.
Az EPBD a lakóépület-állomány fokozatos energetikai megújítását írja elő – külön tekintettel a leginkább felújításra szoruló épületekre (Worst Performing Buildings, WPBs). Ezekben az épületekben jellemzően jelentős energiamegtakarítási potenciál rejlik, miközben korszerűsítésük a lakók komfortjának, egészségi körülményeinek és megfizethető energiaellátásának javításához is hozzájárul.
Az új szabályozás emellett a fosszilis energiahordozók fokozatos kivezetését, az épületfelújítások finanszírozásának fejlesztését és a tulajdonosokat segítő egyablakos tanácsadási hálózat kiépítését is szorgalmazza. Utóbbi esetében fontos pont az irányelven belül, hogy lehetőleg 80 ezer lakosonként legalább egy tanácsadási pont létre kell hozni. A MEHI ingyenesen elérhető EPBD-útmutatóját erre a linkre kattintva olvashatja el.
Az önkormányzatok szerepét az energiahatékonysági irányelv (Energy Efficiency Directive, EED) is erősíti: a 45 ezer főnél népesebb településeknek helyi fűtési és hűtési terveket kell kidolgozniuk. A települési önkormányzatok ugyanakkor nemcsak szabályozási kötelezettségeik miatt fontos szereplők. Helyismeretük, a lakossággal kialakított kapcsolataik, az irántuk fennálló bizalom és meglévő intézményi hálózatuk révén jelentősen hozzájárulhatnak a felújításokra leginkább rászoruló háztartások eléréséhez.
A szakmai egyeztetés egyik központi kérdése ezért az volt, hogy az uniós és országos célkitűzések hogyan fordíthatók le konkrét, települési szinten megvalósítható intézkedésekre.
Hol találhatók a leginkább felújításra szoruló lakóépületek?
Sviszt Péter, a MEHI adatelemzője a hazai lakóépület-állomány energetikai állapotát, valamint a legrosszabb állapotú épületekben élő háztartások társadalmi és gazdasági jellemzőit mutatta be egy KSH-adatbázisra épülő MEHI-elemzés alapján.
Az adatbázis a 2022-es népszámlálási adatok és az energetikai tanúsítványok adatbázisának összekapcsolásán alapul. Azoknál az ingatlanoknál, amelyek nem rendelkeznek energetikai tanúsítvánnyal, statisztikai becslés segítségével határozták meg a várható energetikai besorolást. Ez lehetővé teszi, hogy ne csupán a tanúsítvánnyal rendelkező ingatlanokról, hanem a teljes lakásállományról megbízható képet kapjunk.
A bemutatott becslés szerint a magyarországi lakások 47 százaléka tartozik a legrosszabb, H vagy I energetikai kategóriába. Ez a lakáscsoport bár nem feleltethető meg egy az egyben az épületállomány EPBD szerinti legrosszabb 43 százalékának, a hasonló eloszlás miatt az elemzés erejéig a szerzők úgy érveltek, a H–I besorolású lakások tekinthetők a lakásállomány WPB-szeletének.
Az eredmények jelentős területi és épülettípusok szerinti különbségekre világítanak rá. A leginkább felújításra szoruló ingatlanok döntő többsége vidéken, elsősorban kisebb településeken található, és jellemzően családi ház. Budapesten ezzel szemben a rossz energetikai állapotú lakások jelentős része társasházakban helyezkedik el: a fővárosi WPB-k közel felét társasházi lakások adják.
Ebből az következik, hogy az épületfelújítási programokat területileg és épülettípus szerint is differenciálni szükséges. Míg a kisebb településeken elsősorban a családi házak energetikai korszerűsítése jelenthet prioritást, addig a fővárosban és a nagyobb városokban a társasházi felújításoknak is kiemelt szerepet kell kapniuk.
A panelépületek a vizsgált besorolás alapján jellemzően nem tartoznak a WPB-k közé. Ez azonban nem jelenti azt, hogy korszerűsítésük indokolatlan lenne. A panelépületek felújítása a fosszilis energiafelhasználás és a rezsiköltségek csökkentését is szolgálhatja, ráadásul a hasonló épületszerkezeti adottságoknak köszönhetően a beavatkozások nagymértékben standardizálhatók, ami költséghatékonyabb megvalósítást tesz lehetővé.
A MEHI elemzése azt is vizsgálta, milyen társadalmi és lakhatási jellemzők segíthetik a rossz energetikai állapotú ingatlanok azonosítását. Az eredmények alapján ilyen tényező például az alacsony iskolai végzettség, a kizárólagos fatüzelés vagy a helyiségenkénti egyedi fűtés. A kizárólag fával fűtött lakások mintegy 90 százaléka a legrosszabb energetikai kategóriákba tartozik, ezért ez a fűtési mód különösen jól használható a problémás lakás-részállomány azonosítására. A kizárólag nyugdíjasokból álló háztartások lakásai között szintén magas a rossz energetikai besorolásúak aránya. Ezzel szemben a munkanélküliség önmagában nem alkalmas a WPB-k megkülönböztetésére.
Fontos tanulság, hogy bár a kedvezőtlenebb társadalmi-gazdasági helyzetű háztartások nagyobb valószínűséggel élnek rossz energetikai állapotú lakásokban, a két csoport nem fedi teljesen egymást. A felújítási támogatások célzásánál ezért az épület energetikai állapotát és a háztartás saját finanszírozási képességét egyaránt figyelembe kell venni. A bemutatott adatok az önkormányzatok számára is értékes kiindulópontot jelenthetnek a felújítási prioritások meghatározásához.
A leginkább felújításra szoruló épületek és sérülékeny lakóik azonosításáról szóló hosszabb elemzésünk elérhető ezen a linken.
Hol tart a Nemzeti Épületfelújítási Terv előkészítése?
A workshop meghatározó témája volt a készülő Nemzeti Épületfelújítási Terv (NÉT), amely a következő évtizedek hazai épületfelújítási szakpolitikájának egyik legfontosabb stratégiai dokumentuma lesz.
Réthelyi Barbara, a Gazdasági és Energetikai Minisztérium főosztályvezetője ismertette a terv előkészítésének aktuális helyzetét. A dokumentum első tervezete már elkészült, és a 2026. októberi egyeztetés idején a kormányzati előkészítés szakaszában járt. A következő lépések között a kormányzati jóváhagyás és az Európai Bizottsághoz történő benyújtás szerepel.
A NÉT külön felújítási pályát jelöl ki a lakó- és a nem lakóépületekre, figyelembe véve az épületállomány műszaki adottságait, a megvalósítható energiamegtakarítást, valamint az építőipar munkaerő- és anyagkapacitásait. Az uniós szabályozás értelmében a lakóépület-állomány átlagos primerenergia-felhasználását 2030-ra legalább 16 százalékkal kell csökkenteni a 2020-as szinthez képest.
A terv előkészítése során fontos kérdésnek bizonyult a legrosszabb energetikai állapotú épületek meghatározása. A korábbi számításokban alkalmazott, 371 kWh/m²/év összesített primerenergia-igényhez tartozó határérték szinte kizárólag családi házakat sorolt a legrosszabb 43 százalékba, miközben a felújításra szoruló társasházak jelentős része kimaradt. A szakmai egyeztetések nyomán ezért a családi házak és társasházak eltérő energetikai jellemzőit figyelembe vevő, külön épülettípusonkénti határértékek kialakítása is napirendre került.
A felújítási programok tervezésénél az épületek gazdaságos korszerűsíthetősége is fontos szempont. Különösen a súlyosan leromlott állapotú ingatlanok és az elnéptelenedő települések esetében kell mérlegelni, hogy a felújítás vagy más lakhatási megoldás nyújt-e hosszabb távon megfelelőbb eredményt.
A finanszírozás kialakításakor kulcskérdés, hogy az állami források valóban elérjék a sérülékeny háztartásokat. A minisztériumi előkészítő munka része az energiaszegénység hazai definíciójának pontosítása is – ehhez megfelelő jövedelmi, lakhatási és energetikai mutatókat kell társítani.
A felújítások nagyarányú növelése ugyanakkor nem képzelhető el kizárólag vissza nem térítendő állami támogatásokból. Míg a sérülékeny háztartások esetében magas támogatási intenzitásra lehet szükség, addig a jobb anyagi helyzetű tulajdonosoknál a kedvezményes hitelek és más pénzügyi ösztönzők is megfelelő eszközök lehetnek. Ehhez a Nemzeti Épületfelújítási Terv, a szociális és lakhatási programok, valamint a Szociális Klímaalap intézkedéseinek összehangolása szükséges.
Önkormányzati tapasztalatok: adathiány, forráshiány és helyi prioritások
A rendezvény fontos részét az önkormányzati tapasztalatok megosztása jelentette. A fővárosi és kerületi önkormányzatok, vidéki városok és kisebb települések képviselőinek hozzászólásaiból kirajzolódott, hogy az épületfelújítások megvalósításának feltételei és akadályai településenként jelentősen eltérnek.
Az egyik visszatérő probléma az épületállomány energetikai adatainak hiánya, illetve a meglévő adatokhoz való hozzáférés nehézsége volt. Míg az önkormányzati tulajdonú épületekről többnyire rendelkezésre állnak műszaki és fogyasztási információk, a magántulajdonú lakóépületek energetikai állapotáról sokszor csak töredékes adatok érhetők el. Az energetikai tanúsítványokhoz és az energiaszolgáltatói adatokhoz való hozzáférést jogi, adatvédelmi és adminisztratív akadályok is nehezítik. Az önkormányzatoknak ezért megbízhatóbb, megfelelő területi részletezettségű és könnyebben hozzáférhető adatbázisokra lenne szükségük.
A másik jelentős akadály a szakmai kapacitás- és forráshiány. Sok településnek nincs elegendő energetikai szakembere, és külső tanácsadók alkalmazására sem mindig rendelkezik megfelelő kerettel. Az elérhető önkormányzati támogatások pedig gyakran inkább állagmegóvásra, sürgős javításokra és kisebb beavatkozásokra elegendők, nem pedig átfogó energetikai mélyfelújításokra.
Egy budapesti kerület példáján keresztül a résztvevők a helyi társasházi támogatások gyakorlatát is megismerhették. A kerület mintegy 70 millió forintos támogatási keretből 13 épület felújítását segítette, emellett külön támogatási lehetőségeket működtet szociális célokra, védett épületekre és sürgős műszaki problémák kezelésére. Más önkormányzati tapasztalatok arra világítottak rá, hogy az épületenergetikai célok sokszor szociális és lakhatási feladatokkal kapcsolódnak össze. Az önkormányzati bérlakásállomány felújításához például gyakran nem áll rendelkezésre elegendő forrás, a kisebb településeken pedig a rossz műszaki állapotú családi házak és a lakosság korlátozott fizetőképessége jelent különösen nagy kihívást.
A szakmai egyeztetésen felmerült, hogy az önkormányzati támogatásoknak érdemes lenne kiegészíteniük az országos felújítási programokat. Segíthetnék például az energetikai beruházásokhoz szükséges előzetes állagmegóvási munkálatokat, illetve a sérülékeny háztartások önrészének biztosítását. Ez különösen a társasházaknál lehet fontos, ahol néhány tulajdonos finanszírozási nehézsége akár az egész épület korszerűsítését akadályozhatja.
Egyablakos tanácsadási hálózat: a felújítások megvalósításának kulcsa
A rendezvény kiemelt témája volt az egyablakos felújítási ügyintézési rendszer (One-Stop-Shop, OSS) fejlesztése. A finanszírozási lehetőségek ugyanis önmagukban nem feltétlenül elegendők a beruházások elindításához: a lakástulajdonosoknak a műszaki tervezésben, a kivitelezők kiválasztásában, a támogatások igénylésében és a felújítás megszervezésében is segítségre lehet szükségük.
Illésné Szécsi Ilona (MEHI) az otthonfelújítási OSS hazai tapasztalatait mutatta be. Javaslatokat mutatott be egy hatékony országos OSS hálózat működtetésére, valamint gazdasági, klímavédelmi és politikai érveket sorakoztatott fel arra, hogy az önkormányzatoknak miért érdemes OSS-t üzemeltetni. Szó esett a MEHI RenoPont projekt keretében működtetett saját OSS irodáiról is.
Bihari László, az EEFC (Energiahatékonysági Finanszírozási Koalíció) magyarországi HUB vezetője az országos egyablakos tanácsadási rendszer fejlesztését és a felújítások finanszírozásának új lehetőségeit ismertette. Az egyablakos szolgáltatások több kisebb beruházás összefogásával olyan nagyobb projektcsomagokat is létrehozhatnak, amelyek már a pénzügyi intézmények számára is vonzó beruházási méretet képviselnek. Kiemelte, hogy az EPBD által kijelölt célok kizárólag közpénzből nem valósíthatók meg, ezért a magánfinanszírozás nagyobb arányú bevonására is szükség lesz.
Az országos tanácsadási hálózat kialakításának egyik lehetséges alapja a NERO pilotprojekt, amely digitális háttérrendszerre, szabványosított felújítási megoldásokra és helyi személyes tanácsadási pontokra épülne. A tervezett rendszer egy strukturált, tízlépéses folyamaton keresztül segítené a lakástulajdonosokat a felújítási szándék megfogalmazásától a beruházás megvalósításáig. A pilot helyszínei között Pécs és Nyíregyháza szerepel.
A szakmai egyeztetésen egy többszintű működési modell lehetősége is felmerült, amelyben az országos digitális és módszertani háttér regionális szakértői kapacitásokkal és helyi tanácsadási pontokkal egészülne ki. Az önkormányzatok ebben a rendszerben az alapvető tájékoztatásban, az ügyfelek megfelelő szakértőkhöz irányításában, valamint a lakosság megszólításában vállalhatnának szerepet.
A rendezvényen a Városkutatás Kft. Bécs, Burgasz és Vilnius egyablakos szolgáltatási modelljeit is bemutatta. Bécsben az ingyenes tanácsadás stabil önkormányzati intézményi háttérre épül, Burgaszban a tanácsadási kapacitásokat a felújítási pályázatok iránti kereslethez igazítják, míg Vilniusban a szolgáltatás a hagyományos tanácsadáson túl aktívan kezdeményezi a társasházi felújítási projektek előkészítését is.
A nemzetközi példák alapján a sikeres egyablakos rendszerekhez stabil finanszírozásra, megfelelő szakmai kapacitásokra, aktív lakossági kommunikációra és kiszámítható támogatási környezetre van szükség.
A hazai tapasztalatok szerint különösen fontos lenne a társasházi közös képviselők képzése, valamint a gyakori épülettípusokra – például panelépületekre és Kádár-kockákra – alkalmazható standardizált felújítási csomagok kidolgozása. Az előre megtervezett műszaki megoldások csökkenthetik az előkészítési költségeket, és egyszerűbbé tehetik a beruházásokat.
A sérülékeny háztartások és a kisebb településeken élők elérésében ugyanakkor nem elegendő a digitális platformok vagy a nagyvárosi tanácsadási irodák működtetése. A helyi önkormányzati, szociális és civil intézményrendszer személyes kapcsolatai és a lakosság bizalma nélkülözhetetlenek lehetnek ahhoz, hogy a felújítási lehetőségek valóban eljussanak a leginkább rászorulókhoz is.
Az országos célok és a helyi lehetőségek összehangolása nélkül nem lesz felújítási hullám
A JustReno szakmai workshopjának egyik legfontosabb tanulsága, hogy a hazai épületfelújítások felgyorsításához az országos szakpolitikai célok és a helyi végrehajtási lehetőségek összehangolására van szükség.
A készülő Nemzeti Épületfelújítási Terv meghatározhatja a következő évtizedek felújítási pályáját és prioritásait, de a célok megvalósítása csak megfelelő finanszírozási, intézményi és tanácsadási háttérrel lehetséges. Az önkormányzatok számára ehhez jobb adathozzáférésre, kiszámítható támogatási programokra és megfelelő szakmai kapacitásokra van szükség.
A sikeres felújítási politika alapfeltétele, hogy az épületek energetikai állapotát és a bennük élők társadalmi-gazdasági helyzetét egyaránt figyelembe vegye. A célzott pénzügyi támogatások mellett az egyablakos tanácsadási hálózatok, a helyi önkormányzatok és a civil szervezetek együttműködése segítheti elő, hogy a leginkább rászoruló háztartások se maradjanak ki a korszerűsítési programokból.
A workshop arra is rámutatott, hogy a felújítási hullám elindításához önmagában nem elegendő a pénzügyi ösztönzés: a megbízható adatok, a műszaki segítség, a kivitelezési kapacitások, a lakossági bizalom és a hosszú távú kiszámíthatóság együttesen teremthetik meg a megvalósítás feltételeit.
—–
A JustReno projekt az Európai Éghajlatvédelmi Kezdeményezés (EUKI) keretében valósul meg. Az EUKI a Német Szövetségi Környezetvédelmi, Klímavédelmi, Természetvédelmi és Nukleáris Biztonsági Minisztérium (BMUKN) projektfinanszírozási eszköze, amelynek megvalósításában a Deutsche Gesellschaft für Internationale Zusammenarbeit (GIZ) GmbH működik közre. A projekt célja az épületállomány társadalmilag igazságos dekarbonizációjának elősegítése, különös tekintettel a sérülékeny háztartásokra és a legrosszabb energiahatékonyságú épületekre.
—–
Az október 12-ei esemény szervezői:
A JustReno projekt finanszírozója:
