A MEHI négyrészes tanulmánysorozatának célja, hogy a hazai épületekkel kapcsolatos energiahatékonysági szakpolitikai keretrendszer legfontosabb pilléreit azonosítsa, és a nemzetközi tapasztalatok és hazai gyakorlati tapasztalatok alapján javaslatokat fogalmazzon meg a fejlesztésére.
Az Európai Zöld Megállapodás a kiindulópontja az elmúlt évek hazai és uniós szintű energetikai és klímavédelmi törekvéseinek. Az Unió zöld növekedési stratégiája Európa klímasemlegességét tűzte célul 2050-ig, 2030-ig 55%-os kibocsátás-csökkentés megvalósításával. A stratégia egyik sarokpontja az energiahatékonyság növelése, amelynek középpontjában az épületfelújítások állnak, amelyek eredményeként egyszerre mérsékelhetők a háztartások energiaköltségei, csökkenthető az energiafüggőség, mérsékelhető az energiaszegénység, elősegíthető az építőipar fellendítése, a kkv-k és a helyi munkahelyek támogatása.
Az európai épületállomány korszerűsítésre vonatkozó Renovation Wave stratégia az európai felújítási ráta megkétszerezését és a felújítások mélységének növelését, egyúttal a felújítások nagyobb energia- és erőforrás-hatékonyságának elérését célozza. A legnagyobb energiamegtakarítási potenciállal rendelkező lakóépület állomány felújítása terén Magyarországon sem sikerült eddig áttörést elérni. A lakóépületeken elvégzett komplex felújítások, vagyis egy hazai felújítási hullám lehetőségeit részletesen vizsgálta a „Hazai Felújítási Hullám: A magyarországi lakóépület-állomány energiahatékonysági korszerűsítésében rejlő lehetőségek, egyes támogatási eszközök széles körű hatásainak vizsgálata” című 2021-es MEHI tanulmány.
Jelen négyrészes tanulmánysorozat célja, hogy a hazai épületekkel kapcsolatos energiahatékonysági szakpolitikai keretrendszer legfontosabb pilléreit azonosítsa, és a nemzetközi tapasztalatok és hazai gyakorlati tapasztalatok alapján javaslatokat fogalmazzon meg a keretrendszer fejlesztésére.
Az energetikai felújítások rendszerszintű akadályai Magyarországon című tanulmány egy hazai felújítási hullámot elősegítő keretrendszer hazai hiányosságait, a felújítások akadályait azonosítja és értékeli. Fókuszában a hazai tömeges felújításokat támogató és kivitelező szakemberállomány, a technikai segítségnyújtás és szemléletformálás, és az elért eredmények nyomon követésének szükségessége áll.
Az „Első az energiahatékonyság” elve és alkalmazása Magyarországon című tanulmány az elv meghatározását és logikáját ismerteti, bemutat külföldi jó példákat és az elv hazai érvényesítésének lehetőségei vizsgálja meg az épületszektorban.
A Magánfinanszírozási jó gyakorlatok az energetikai korszerűsítések területén című tanulmány a felújítások mennyiségének és mélységének magánfinanszírozási lehetőségeit vizsgálja. Tekintve, hogy egy nagyszabású felújítási hullámhoz szükséges beruházásokat csak a magántőke jelentős mozgósításával lehet megvalósítani, a tanulmány áttekinti a legelterjedtebb finanszírozási megoldásokat és értékeli azok hazai alkalmazhatóságát.
Az Állami támogatási rendszerek az energetikai korszerűsítések területén című tanulmányban áttekintjük, milyen állami támogatási rendszerek léteznek az energiahatékonysági felújítások ösztönzésére, milyen céljai lehetnek egy finanszírozási rendszernek, mik a sikerkritériumai egy optimális rendszernek és milyen egyéb tényezők befolyásolják a költséghatékonyságot. Bemutatunk néhány jól működő nemzetközi példát, ahol országos szinten jelentős energiamegtakarítást értek el, végül elemzünk néhány jelenlegi hazai lakossági pályázatot, és javaslatokat fogalmazunk meg a támogatási rendszer hatékonyabbá tételére az energetikai felújítások ösztönzésére.
A Legyen első az energiahatékonyság (Legyen #1Enhat) eddig elkészült tanulmányai:
MEHI – Legyen #1Enhat sorozat 2022 – Energetikai felújítások rendszerszintű akadályai
MEHI – Legyen #1Enhat sorozat 2022 – Első az energiahatékonyság elve és alkalmazása
MEHI – Legyen #1Enhat sorozat 2022 – Magánfinanszírozási jó gyakorlatok
MEHI – Legyen #1Enhat sorozat 2022 – Állami támogatási rendszerek