Magyar szakemberek egyablakos felújítási tanácsadó rendszert honosítanak meg, hogy a rendkívül elavult és nagy energiafogyasztó hazai lakóépületek energetikai felújítása megtörténhessen. A Mi kell ahhoz, hogy felújítsunk? – A hazai lakóépületek energetikai állapota és a továbblépés lehetőségei című szakmai konferencián arra keresték a választ, hogy melyek azok a pénzügyi, műszaki, társadalmi, fogyasztói attitűdhöz kötődő kihívások, melyekkel ma a lakásállomány energetikai megújításához szembe kell nézni, és hogy milyen megoldások léteznek ezek leküzdésére.
Magyarország legnagyobb energiafogyasztói az épületek, amelyek önmagukban a hazai energiaigény 40 százalékáért felelősek. Az energiafelhasználásunk jelentős csökkentése, és az ehhez kapcsolódó hazai és nemzetközi stratégiai célok elérése az épületszektor, azon belül is a legnagyobb fogyasztó, a lakossági épületek nagy mértékű energetikai felújítása nélkül nem lehetséges.
A hazai lakóépületek nagyon elavultak, hatalmas energiamegtakarítási potenciállal rendelkeznek. A felújítás azonban sok nyűg, nincs hozzá elég információjuk az embereknek, egymásról másolják a rossz példákat, sokan végül oda jutnak, nem is éri meg felújítani. Ezen a helyzeten segít egy új hazai kezdeményezés, a RenoHUb projekt, mondta Orbán Gábor, az Energiaklub igazgatója. Mi kell ahhoz, hogy felújítsunk? – A hazai lakóépületek energetikai állapota és a továbblépés lehetőségei címmel rendezett szakmai konferenciát a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) a Holland Királyság Nagykövetsége és az Energy Cities együttműködésével szerdán, melyet a MagNet Házból élőben közvetítettek. Az előadások anyaga és a program a cikk alján letölthető.
A konferenciát René van Hell, a Holland Királyság Nagykövete nyitotta meg, aki emlékeztetett, hogy Magyarország mellett Hollandia is elkötelezett a klímaválság hatásainak csökkentésében, így mindkét ország előtt kihívásként áll az akár 55%-os kibocsátás-csökkentés 2030-ra. És bár sok mindent tettek, tettünk már – például döntés született szénerőművek bezárásáról, az épületek energiahatékonyságával kapcsolatban is – még sok munka áll előttünk. Örömmel üdvözölte Reimar von Medinget, a REIMARKT és a KAW (Közösségi Építésziroda) alapítóját a konferencia előadói között, és elárulta, hogy a holland kormány a KAW együttműködésében tervez 1,5%-os növekedést elérni az energiahatékonyság területén.
A felújítókat segíti majd a RenoHUb projekt
Orbán Gábor arról beszélt, hogy a RenoHUb projekt egy külföldön már több helyen működő, sikeres mintát, az egyablakos felújítási tanácsadó rendszert fogja meghonosítani Magyarországon. A hosszú távú cél egy országos hálózat kialakítása tanácsadó irodákkal és online platformmal, ahol gyakorlatilag minden információ elérhetővé válik a leendő felújítóknak. Így például egy felújítás lépései, milyen termékeket érdemes választani, megtakarítás-kalkulátor, szakértői adatbázis ellenőrzött és véleményezhető kivitelezőkkel és energetikusokkal, pénzügyi finanszírozási lehetőségek.
Az Energiaklub igazgatója bejelentette, hogy a következő évben két irodát már biztosan nyitnak, és folyamatosan várják a lehetséges együttműködőket a továbbiakhoz, a bankok és az önkormányzatok szerepét külön hangsúlyozta.
A projekt egy öttagú konzorcium munkája által valósul meg, partnerek: AACM Central Europe, Energiaklub Szakpolitikai Intézet és Módszertani Központ, IMRO-DDKK Kft., Magyar Családiház Tulajdonosok Egyesülete és Magyar Energiahatékonysági Intézet.
A cipő esete a cipőfűzővel
A konferencián élőben Hollandiából jelentkezett és tartott előadást Reimar von Meding, aki egy hasonló modellt már megvalósított Hollandiában. A REIMARKT alapítója, a KAW Architecten vezérigazgatója arról beszélt, hogy Hollandia és Magyarország majdnem ugyanakkora, de míg Hollandiában napi 1000, addig Magyarországon napi 500 lakóépület felújítására lenne szükség, hogy 2050-ig elérhessük a klímasemlegességet. A felújítások felgyorsítására jelent megoldást az egyablakos felújítási tanácsadó irodák koncepciója, melynek segítségével a REIMARKT már 4000 házat felújított.
A felújításokban az a nehéz, hogy az elején senki sem tudja, pontosan mennyibe fog kerülni a végén, hogy mikor lesz kész és milyen lesz az eredmény – így egy kenyeret vagy egy cipőt se vennénk. Főleg, ha a cipőnél közben derül ki, hogy cipőfűző nem jár hozzá. A megoldást az ügyfél fejével gondolkozás jelenti, és annak belátása, hogy maga az energetikai felújítás, illetve annak fenntarthatósági vonatkozása nem vonzó, ezt önmagában nem lehet eladni. Reimar von Meding bemutatta, hogyan sikerült lerövidíteni és hatékonnyá tenni az ügyfélkapcsolatokat és az egész felújítás folyamatát a tanácsadástól kezdve a kivitelezésig, illetve hogy hogyan lehet számolni azzal, hogy bár fenntarthatósággal kapcsolatos terméket szeretnének eladni, mégis inkább érzelmi dolgokra kell hatni. Így például arra, hogy az idős emberek nem szeretnének idősek otthonába kerülni, ezért hajlandóak inkább átalakítani a lakást, és ehhez kapcsolják az energetikai felújításokat is.
A családi házakban nagy a potenciál
Magyarországon a 2010-es években a kismértékű felújítások jellemzőek, viszont ezek átlagosan csak 30 százaléknál kevesebb energiamegtakarítást eredményeznek. Ezeket a megtakarításokat a nemzetgazdasági szintű lakossági energiastatisztikákban nem lehet egyértelműen kimutatni. Szükségesnek tűnik a felújítási mélység növelése, hogy a felújítások mérhető megtakarításokban csapódjanak le, mondta előadásában Szórádi Tamás, a MultiContact Consulting Kft. senior project managere. Legkevesebb költséggel a legtöbb energiát a családi házakban lehet megspórolni. Utána következnek a kis társasházak kevesebb, mint 10 lakással és a panelházak. A családi házakon belül viszont meg kell különböztetni a vályogházakat, melyeknek a felújítása költségesebb, mivel a vályogfalhoz drágább szigetelőanyag használható csak.
Zöld finanszírozás
Magyarországon a 7. legmagasabb az EU-ban a háztartások energiafelhasználása. A hazai épületállomány igen elavultnak számít, az energetikai besorolások alapján az energiahatékony épületek aránya az egyik legalacsonyabb az EU-ban. Mátrai Róbert, Magyar Nemzeti Bank (MNB) Fenntartható pénzügyekért és felügyeleti belső szabályozásért felelős főosztály felügyeleti csoportvezetője áttekintette, milyen eszközöket használhatnak a bankok ezen a területen, melyek között szerepelnek a zöld kötvények, zöld alapok, zöld hitelek és zöld betétek.
A hazai bankok kínálatában egyelőre minimálisan jelennek meg ilyen zöld termékek, ezért az MNB célul tűzte ki ennek a piacnak az ösztönzését. Ennek egyik első lépése, hogy a hazai hitelintézetek az év elejétől tőkekövetelmény-kedvezményt vehetnek igénybe az MNB-től, akik hitelt folyósítanak ingatlanok energetikai korszerűsítésre vagy legalább „BB” energetikai minősítésű lakások vásárlására.
Az MNB azt látja, hogy folyamatosan nő a kereslet az energiahatékony ingatlanok iránt, mert ezek értékállóbbnak bizonyulnak gazdasági visszaesés idején, konjunktúra idején pedig jobban nő az értékük, mint egy átlagos ingatlannak. Az MNB zöld hipotézise szerint az energiahatékonysági célú hitelek sokkal biztonságosabbak – később, vagy egyáltalán nem válnak nem teljesítővé – mint más célú hitelek. Ezt a hipotézist azóta egy 40 ezres mintán alapuló kutatás is igazolta: eredménye szerint a nem energiahatékonysági hitelek 2,82-ször gyakrabban dőlnek be.
A megoldás: komplex felújítások
Versits Tamás, Weishaupt Hőtechnika Kft. épületgépész szakmérnöke, szakértője a komplex felújítások mellett érvelt, és hangsúlyozta, hogy nincs energetikai korszerűsítés a hőtermelő berendezés vizsgálata nélkül. A konferencián bemutatott egy esettanulmányt, amelyben egy családi ház leszigetelése után 40 százalékosenergia megtakarításra számítottak, és az ingatlan hőigénye valóban ennyit csökkent. A gázszámlákat megvizsgálva azonban azt látták, hogy valójában nőtt a gázfogyasztás, aminek oka a túlméretezett, nem jól beállított kazán volt.
Felhívta a figyelmet arra, hogy sok régebbi lakóépületben, amelyekbe még akkor kerültek kazánok, amikor nagyon olcsó volt a gáz és a kazánok is, így gyakran háromszoros teljesítményt építettek be; ez azonban ma már jelentősen magasabb gázfogyasztást jelenthet. A kazánt ennek ellenére nem mindig kell lecserélni: ha képes modulációra a szükséges tartományban, ha rendszeresen karban van tartva, tisztítva, akkor hatékonyan működhet.
A közösség szerepe a felújításokban
Gulyás István, a Magyar Családi Ház Tulajdonosok Egyesületének elnöke felismerve, hogy a családiház-tulajdonosoknak nincs érdemi segítsége a felújítások megtervezéséhez és kivitelezéséhez, megalapította a Magyar Családi Ház Tulajdonosok Egyesületét. Célja, hogy egy teljesen új formában, innovatív, alulról szerveződő módon fogja össze és segítse a 2,7 millió családiház-tulajdonost, elsősorban energiahatékonysági folyamatok megvalósításában.
Az egyesületnél elérhető tanácsok és a Zöldotthont Mindenkinek c. könyv segítségével a családok is megtanulhatják, hogyan működik az energiahatékonyság a gyakorlatban, és hatékonyabbá tehetik otthonukat. Ha viszont úgy gondolják, komolyabb energiahatékonysági beruházásra is szükségük van, a közösség ereje – a kritikus tömeg és a jobb érdekérvényesítési lehetőségek – segítségével komoly kedvezményeket, olcsóbb beszerzési árakat tudnak elérni. A jövő tervei pedig akár saját, igen kedvezményes pénzügyi szolgáltatásokat is magába foglalnak a tagok részére. Az Egyesület a következő hónapokban kezdi elindítani tagfelvételi folyamatát.
Fókuszban az önkormányzatok
Az előadások sorát egy panelbeszélgetés követte az Energy Cities és a MEHI közös szervezésében, az Energy Efficiency Watch projekt keretében, amelyben elsősorban az önkormányzatok szerepét járták körül az energiahatékonysági beruházásokban; ezt Dely Krisztina, az Energy Cities munkatársa moderálta.
Az Energy Efficiency Watch nemzeti kerekasztalokon keresztül érintettek és döntéshozók véleményét csatolja vissza az EU energiahatékonysági szabályozásának implementációjáról az EU döntéshozóinak. Dely Krisztina a panelbeszélgetés bevezetőjében emlékeztetett, hogy a tét óriási: az EU 2030-as klímacéljainak 55 százalékra növeléséhez az épületfelújítások ütemének legalább megduplázása szükséges. Ez egyben a legnagyobb lehetőség lenne nemcsak a klímaválság kezeléshez, hanem a kilábaláshoz pandémiából is: az energiahatékony felújítások teremtik a legtöbb hosszú távú munkahelyet, és a rezsicsökkentésnél lényegesen hatékonyabban kezelik az energiaszegénységet is. Jelenleg az EU-ban 4-ből egy háztartásnak okoz nehézséget, hogy kifizesse energiaszámláit és a járvány mélyülésével, a munkanélküliség növekedésével ez várhatóan tovább romlik.
Bart István, a Klímastratégia Intézet 2050 igazgatója és az Energiaklub elnökségi tagja felhívta a figyelmet, hogy az üvegházgáz hatásai a kibocsátás megtörténtéhez képest nagyjából 30 évvel később éreztetik hatásukat, így most még csak az 1990-es kibocsátási szint hatását érezzük. A kibocsátások csökkentéséhez egy teljesen más életmódot kell elképzelnünk. Sajnos a Párizsi megállapodások összességében annyi kibocsátást engedélyeznek, amivel nem tudunk a maximum 2°C-os kibocsátást garantálni: ezek inkább a 3-4 fokos felmelegedés felé mutatnak, tehát nem elegendőek. Rámutatott, hogy a magyar kormány a kényelmes, fájdalommentes célkitűzést választotta az új NEKT-ben: a 2030-ra kitűzött célok már a Mátrai erőmű tervezett bezárásával és a COVID hatásával teljesülni fognak. Így a tervezett klímasemlegességhez 2030-ig csak évi 0,5 százalékos, míg 2030 és 2050 között évi 5 százalékos kibocsátás-csökkentést kellene majd teljesítenünk, ami a feladatok áttolását jelenti a 2030-as évek utánra. Bart úgy látja, így a nem-klímapolitika hazánkban átalakult látszat-klímapolitikává.
Ámon Ada, Budapest Főváros munkatársa felhívta a figyelmet arra, hogy 2014 óta meredeken emelkednek a hazai kibocsátások, ezt a folyamatot pedig meg lehetett volna fogni. Fontos látni, hogy a fővárosban az energiafogyasztás kétharmada épületekhez kötődik, és önmagában 40 százaléka a lakóépületekben hasznosul, igen rosszul. Azonban ebben van a város legnagyobb kibocsátás-csökkentési potenciálja is. A Főváros lakossági felmérésének eredménye szerint a budapestiek fele csak akkor vágna bele energetikai projektbe ingatlanában, ha ehhez jelentős állami vagy önkormányzati támogatást kapna, így a finanszírozás kérdésének megoldása most az elsőrangú probléma. Ezzel párhuzamosan az első budapesti klíma közösségi gyűlés az első helyen hozta ki, azzal legsúlyosabbnak ítélte az összes közül az épületek energiahatékonyságának problémáját.
Nagy Gyula, a Magyar Mérnöki Kamara (MMK) elnöke többek között arról beszélt, hogy az MMK átvette idén a kormányhivataloktól azt a feladatot, hogy segítse a lakóépületek felújítását a Nemzeti Energetikusi Hálózaton keresztül. Ezzel két fontos feladatuk lesz: a tanácsadás és a nyomon követhetőség biztosítása. Jelenleg már felálltak ehhez a háttérszervező csapatok, elkezdődött a tanácsadó pontok kialakítása, ahol lakossági és vállalkozói ügyfelek kaphatnak majd ingyenes tanácsadást.
Szabó Sándor Budaörs önkormányzatából sorra vette, milyen sokféle kibocsátás-csökkentési terv, klímaterv és projekt keretében igyekszik Budaörs tenni a klímasemlegességért. Már 2011-ben csatlakoztak az Európai Polgármesterek Szövetségéhez, a 20 százalékos kibocsátás-csökkentési célkitűzésükből pedig 2016-ra már 15 százalékot teljesítettek. Akár 1 millió forinttal támogatják a felújítókat és energiahatékonysági tanácsadó irodát is terveznek nyitni. Az energiahatékonysági célok érdekében a Build Upon2 projektben más önkormányzatokkal is együttműködnek: növelni szeretnék a felújítások számát, ennek érdekében egy többszintű épületfelújítási keretrendszert hoznak létre.
Hall Katalin, a BORA 94 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. munkatársa egy izgalmas, 5 évesre tervezett ún. REBUS projektet mutatott be, amelynek célja a középületek energiahatékonysági felújítással kapcsolatos szakpolitikák javítása. Ennek keretében energiahatékonysági felújítási útvonaltervet készítettek, amelyben tippek, ajánlások találhatók az önkormányzatok számára, hogy mire figyeljenek a felújítások során, valamint 12 olyan nemzetközi jó gyakorlatot gyűjtöttek össze a partnerek, amelyek lefedik a teljes felújítási folyamat témaköreit: a tervezést, megvalósítást/kivitelezést, monitoringot és kapacitásbővítést. A magyar jó példa – amely Rácalmáson önkormányzati dolgozók energetikai képzését is magában foglalta -, ez utóbbi témakörben került beazonosításra.
Miskolc 2010 óta elkötelezett az okos és a zöld város kezdeményezésekben. Eddigi legnagyobb eredményük a Miskolc és a Pannergy között megszületett PPP kezdeményezés volt, amelynek keretében 2013 óta az Avas lakótelep távfűtési rendszere már több mint 50 százalékban geotermikus alapon működik. Az utóbbi években 23 középületet (iskolák, óvodák) újítottak fel, amivel akár 70 százalékos energiamegtakarítást is fel tudnak mutatni.
MEHI konferencia 2020.10.07 program letöltése
MEHI konferencia 2020.10.07 Orbán Gábor RenoHUb prezentáció
MEHI konferencia 2020.10.07 Reimar von Meding REIMARKT prezentáció
MEHI konferencia 2020.10.07 Szórádi Tamás MultiContact prezentáció
MEHI konferencia 2020.10.07 Mátrai Róbert MNB prezentáció
MEHI konferencia 2020.10.07 Versits Tamás Weishaupt prezentáció